A dán rezidencián

A dán rezidencián

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mire a kaputól a teraszig tartó lépcsőket megmászom, már beleszeretek a kertbe. Ha az „ékszerdoboz” kifejezést halljuk, akár giccsbe hajló otthont is elképzelhetünk, de ez a ház másfajta „dobozka”. Amint az ember belép, érzi, hogy jó itt, jó abban a békében élni, amit a kert és a ház sugároz. Tom Nørring, Dánia magyarországi nagykövetének rezidenciáján jártunk.

da 720


A neoklasszikus stílusban emelt épület egykori építtetője és tulajdonosa Weisz Ferenc mérnök. 1923-at írtak akkor. Évekig az volt a villa, aminek épült: családi ház, azután jó ideig irodaként használták. Mielőtt Tom Nørring nagykövet átvette volna a budapesti követség vezetését, néhány napra Budapestre látogatott a feleségével, hogy új rezidenciát keressenek. Négy nap alatt mintegy harminc lakást és házat néztek meg. Miután a nagykövet a dán fővárosban lakásban élt, itt is lakást keresett. Olyat, amely elég nagy és elég elegáns egy nagykövet magán és hivatalos elvárásainak. Szomorúan jegyzi meg: „a kommunizmus évei alatt az egykor csodálatos, belvárosi nagy lakásokat társ- és albérletekre szabdalták, így ezeket jelentős átalakítások nélkül nem találtuk alkalmasnak.” Ezért, ahogyan fogalmaz: „a városi fiú elvárásait megváltoztatva egy külvárosi házba költöztünk.” Mosolyogva teszi hozzá, hogy mára egyáltalán nem bánja a választást, a nagykövet és felesége szeretnek reggel madárcsicsergésre ébredni.

Olyan lakást kellett tehát találnia, amely a Dániáról alkotott képet sugározva a hivatalos rezidencia és egyben az otthona is. Minket, diplomatákat országaink képviseletében küldenek ki. Olyan rezidenciákat kapunk, amelyeknek országainkra jellemzőnek kell lenniük berendezésükben is, hogy emlékeztesse a látogatót, hol jár. Feleségemmel teljesen különböző háttérrel érkeztünk, neveltetésünk, kultúránk is teljesen más. Ő görög, én dán vagyok. Egy otthon megtervezése, berendezése idején óriási a konfliktus lehetősége. Ennek ellenére, amikor azt kellett eldöntenünk, hogy milyen változtatások szükségesek ahhoz, hogy egy irodából otthon váljon, egyetértettünk. Elképzeléseink találkoztak. A rezidencia egyébként olyan, mint a dán építészet. Ha megnézi, az egész egységes. Jó példa erre a fővárosunk, Koppenhága, ahol az 1500-as években emelt épületek is magasodnak, mégis harmónia van az építészetben. De térjünk vissza a rezidenciára! Boldog vagyok, hogy találtunk egy olyan házat, amelynek van karaktere, barátságos és részleteiben is szép. A legtöbb nagyköveti rezidenciát antik bútorokkal rendezik be, mi azonban gondosan ügyeltünk arra, hogy modern berendezési tárgyakkal vegyük körbe magunkat. Ezzel akartuk bemutatni, hogy mi történik a bútortervezés területén, azon a territóriumon, ahol Dánia világhírű. A rezidencia falait híres kortárs dán művészek festményei díszítik, amelyek egytől egyig a privát gyűjteményem darabjai. Képviselik az országomat, és egyben sejtetnek valamit az én életemből is. Kiküldetései során sok városban, sok különféle rezidencián élt. Melyik volt a legszebb? Minden helynek megvan a maga jellegzetessége. Előző, görögországi kiküldetésem alatt egy modern lakásban laktam. Onnan volt a legszebb kilátás az Akropoliszra, a csodálatos görög történelmet közvetlenül a társalgónkból élvezhettük. De Budapest sokkal varázslatosabb! Lenyűgöző a város közepén hömpölygő folyó, egyik partja dimbes-dombos, a másik sík, ami páratlan atmoszférát teremt. De akik itt élnek, azok is különlegesek. Magyarországon könnyű dolgozni, könnyen elérhetők a fontos személyiségek, szervezetek, ami a feladatunkat, a tárgyilagos információgyűjtést nagyban megkönnyíti.

Egy ilyen ingatlan, mint az Önök budai rezidenciája, mennyibe kerülne a dán fővárosban? Dániában, és főleg Koppenhágában drága az ingatlan. Abban biztos vagyok, hogy egy olyan hely, mint ez, ami a város központjához közel esik, ugyanakkor csendes, a felső kategóriában lenne. Milyenek a magyar-dán kulturális kapcsolatok? Természetesen nem olyan szorosak a kötelékeink Magyarországgal, mint a finneknek, de 1956 óta, amikor sok magyar menekült Dániába, rendkívül szorossá váltak kapcsolataink. A magyarokat nagyon érdekli a dán irodalom, olyan könyvek, mint a Távol Afrikától és az Oscar-díjas dán filmek. Nyugdíjba vonulásáig még van ugyan jónéhány éve, de mint nyugdíjas, hol szeretnének élni? Szeretnénk ugyanannyi időt tölteni mindkét országban, Dániában és Görögországban is. Szívesen élnénk egy ideig Thesszalonikiben, de a terveink között világkörüli utazások is kirajzolódnak.

a szeretett kert
A négy éve házas pár a csodás olasz tengerparton, Positanóban töltötte a mézesheteit. A három mázsás lávakő asztalt onnan hozták. „Szőlő motívumok díszítik, mert a feleségem borász” – mondja Tom Nørring. Ő és felesége, Claudia Papayianni teával, süteménnyel és házi lekvárral vendégeltek meg bennünket a hátsó teraszon, ahonnan szépen rálátni a kertre. A fehér garnitúra tipikus, kényelmes dán Skagen bútor.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.