A török rezidencián

A török rezidencián

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Őexcellenciája Sakir Fakilire, a Török Köztársaság magyarországi nagykövetére a rezidencia kertjében várunk, megcsodáljuk a gyönyörű rózsákat. Impozáns a bejárat is, a márvány padlójú, üvegtetős kupolával fedett fogadóterembe vörös szőnyeggel borított lépcsők vezetnek fel. A képek, a szobrok, a dísztálak, a színek és a fény játéka már itt jelzi, hogy a nagykövet és felesége különösen figyel a részletekre.

torok 720


A nagykövettel és feleségével könnyű és rendkívül élvezetes a beszélgetés. Már néhány perc után nyilvánvalóvá válik, hogy Fakili nagykövet szereti a művészetet, az általa képviselt országot, és azokat is, ahova küldetése vezette. Dolgozott már Kuvaitban, Cipruson és nyolc évet töltött Németországban. Ő volt a főkonzul Nürnbergben. Azt mondja, a Németországba irányuló török bevándorlás mostanra megfordult, ma már több török tér vissza Törökországba, mint amennyi kivándorol. Grúziában a 1992-1993-as polgárháború alatt, a Szovjetunió összeomlását követően szolgált. Amikor a társalgó ablakából az alattunk elnyúló város látványán végigpásztázik a szeme, adódik a kérdés: fővárosunk mely helyeit kedvelte meg a legjobban.

„Nagyon szeretem Budapestet, de főleg a Dunát és a folyón átívelő hidakat. Elég gyakran sétálok át a hidakon. De rengeteg gyönyörű utcája, tere, épülete is van a városnak! Szívesen kószálok a MOM Parkban, a Várnegyedben, a Margitszigeten, az Andrássy úton és Budán, ahol Gül Baba türbéje van. Szeretem a Rudas fürdőt, amely egykor török fürdő volt, 1660-ban épült Ilyas Baba néven. Kedvelem azt a környéket is, ahol lakunk. Szeretek úszni, így különösen szerencsés, hogy a lakhelyünkről gyalog átsétálhatok az uszodához…” – sorolja kedvenceit a nagykövet.

Mesélne nekünk a rezidenciáról, és arról, hogy van-e olyan berendezési tárgy, amelyhez különleges élmény, történet fűződik?
A rezidenciának otthont adó házat magyar építész, Somogyi Pál tervezte, és 1995-ben épült. A föld és az ingatlan török tulajdon. A nagyobb bútordarabok természetesen a török külügyminisztérium tulajdonában vannak: kényelmes és elegáns bútorok alapozzák meg a kellemes atmoszférát. Hogy mit tudtunk mi ehhez hozzátenni? Szép és számunkra kedves művészeti tárgyakat, amelyekkel az otthonunkká varázsoltuk a rezidenciát.

Két festményen is az Ön nevét látni. Mikor kezdett el festeni?
Nem mai keletű a festés iránti vonzalmam: azzal egy időben kezdtem el festeni, amikor diplomata lettem, 1979-ben. Eddig két kiállításom volt, az egyik Kuvaitban, a másik pedig Törökországban. Egészen fiatalon, aztán úgy harminc évvel később újra Magyarországra vezetett az útja, immár nagykövetként… Valóban, 1981-ben fiatal diplomataként jártam először Budapesten, pontosabban egy éjszakát töltöttem a városban. Már akkor megragadott a szépsége. Törökország nagyköveteként 2013 novemberében érkeztem a magyar fővárosba, ekkor már a török nyelvtanár feleségem is velem tartott. Két lányunk van: az egyik Isztambulban, a másik Ankarában él.

Mi emlékezteti itt leginkább a török időkre?
Ellátogattam Pécsre, Szigetvárra, Egerbe, és tetszett a „Béke Park”. Helyesnek tartom, hogy ma a magyarok és a törökök együtt dolgoznak a történelmi színhelyek helyreállításán.

Szép számmal képviselteti magát hazánkban a török közösség?
Mintegy kétezer török él Magyarországon. A török üzletemberek elsősorban a textil- és az építőiparban dolgoznak, Törökországban pedig 700-800 magyar dolgozik. A budapesti, pécsi és szegedi egyetemeken mintegy nyolcszáz török diák tanul, mérnöknek és orvosnak készülnek, zömük az Erasmus program segítségével.

Milyen az élet a török nagyvárosokban? Olyan nyüzsgő, amilyennek elképzeljük?
Ankarában az emberek kis kertes házakban laknak. Isztambul óriási: napközben a városlakók az ingázó munkaerővel együttesen mintegy 15 millió embert jelentenek; elképesztő a színes forgatag. A föld- és a lakásárak Isztambulban meglehetősen magasak, egy átlagos lakás ára háromszázezer euro körül mozog. Sok középosztálybeli családnak van egy második, tengerparti otthona. A nyugdíjasok májusban leköltöznek a nyaralóba, és októberig ott maradnak. Mi emlékezteti itt leginkább a török időkre?
Ellátogattam Pécsre, Szigetvárra, Egerbe, és tetszett a „Béke Park”. Helyesnek tartom, hogy ma a magyarok és a törökök együtt dolgoznak a történelmi színhelyek helyreállításán.

Szép számmal képviselteti magát hazánkban a török közösség?
Mintegy kétezer török él Magyarországon. A török üzletemberek elsősorban a textil- és az építőiparban dolgoznak, Törökországban pedig 700-800 magyar dolgozik. A budapesti, pécsi és szegedi egyetemeken mintegy nyolcszáz török diák tanul, mérnöknek és orvosnak készülnek, zömük az Erasmus program segítségével.

Milyen az élet a török nagyvárosokban? Olyan nyüzsgő, amilyennek elképzeljük?
Ankarában az emberek kis kertes házakban laknak. Isztambul óriási: napközben a városlakók az ingázó munkaerővel együttesen mintegy 15 millió embert jelentenek; elképesztő a színes forgatag. A föld- és a lakásárak Isztambulban meglehetősen magasak, egy átlagos lakás ára háromszázezer euro körül mozog. Sok középosztálybeli családnak van egy második, tengerparti otthona. A nyugdíjasok májusban leköltöznek a nyaralóba, és októberig ott maradnak.




Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.