Élet az élsport után

Élet az élsport után

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Minden a képzelőerőnkön, az akaratunkon, és azon múlik, hogy van-e bennünk elegendő hit. Amit hittel végzünk, annak sikerülnie kell, hiszen hinni abban lehet, és kell, ami nincs, éppen azért, hogy legyen. Kovács Ágnes gondolatai élsportról és az életről.

 

10

 

Kovács Ágnes úszófenomén (olimpiai, kétszeres Világ-, hétszeres Európa-bajnok, világkupa-győztes és örökös magyar bajnok) 27 évesen, az Országos Bajnokságon búcsúzott el a versenysporttól. Azóta eltelt hat év, és a sportos lányból gyönyörű nő lett, úgy bomlott ki, mint egy szép virág.

– A képzelőerő nagyon fontos az ember életében, s nekem mindig is volt fantáziám, gyerekkoromtól éppen ez motivált abban, hogy rövid és hosszú távú terveket tűzzek ki magam elé. Természetesen kellenek a példaképek is, de csak akkor működik jól az akarat, ha képzelőerő is társul hozzá, és nem a példaképek életét akarom élni, hanem a saját személyiségemet kibontani. Az akaraterőhöz pedig kell a hit, hiszen a célok eléréshez kitartás és lemondás szükséges. Én tudtam, hogy bajnok akarok lenni, és amikor talán a legfiatalabb olimpiai bronzérmes lettem Atlantában, alighogy leléptem a dobogóról, már eldöntöttem, hogy négy év múlva Sydney-ben győzni fogok. Csakis ez lebegett a szemem előtt. És Atlantában még valamit eldöntöttem, amely már előbbre mutatott, mint négy év: amerikai egyetemre akartam bekerülni, és ez legalább annyi kitartást és erőt követelt más szinten, mint a sport.

A közgazdász szülők okosan irányították Ági életét, megértette, hogy a sport nagyszerű dolog, de a tanulást sem szabad elhanyagolni. – Sikerorientált ember vagyok, és mivel elfogadtam a szüleim útmutatásait, így két területen is volt lehetőségem arra, hogy győzzek. Egyensúlyban tartottam a fizikai és pszichés kihívásokat, s ha az egyikben – magamhoz képest – gyengébben teljesítettem, akkor a másikban voltam erősebb. Sydney előtt pedig már gőzerővel tanultam angolul, hiszen ott volt előttem a másik álom, az amerikai egyetem.

Az arizóniai Phoenixben kezdte meg tanulmányait, de az úszást sem hagyta abban, a Sun Devils csapatában sportolt. – Itt ismertem meg azt az érzést, hogy az úszósport sem feltétlenül magányos harc, és ez remek volt. Huszonnégy évesen átvehettem a diplomámat, marketing és kommunikáció szakon végeztem. Amikor abbahagytam a versenysportot, az első időszak rémes volt, igaz, hogy jártam a Corvinus Egyetem mesterképzésére, és a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karon is végeztem a szakedzői kurzust, de az uszoda nemléte légüres térbe tett. Kellett hozzá erő, hogy elfogadjam, nekem is kell egy év lazulás, amikor úgy élhetek, mint egy igazi nő! Több időm volt a kapcsolatomra, Gáborra, akivel 2007-ben ismerkedtem meg, és három évvel később házasodtunk össze. Egy év múltával pedig megszületett Gábor Dominik (Motyó), a kisfiam, és ez volt az a pillanat, amikor igazán úgy éreztem, hogy a helyemen vagyok. Nagyon vágytam már az anyaságra, s ahhoz, hogy mint nő is kiteljesedhessek, szükség volt Domi jelenlétére. Hiszem, hogy az ember a harmincas éveiben a legerősebb, és nagyszerű eredményekre képes. A gyes alatt megtanultam olaszul, s középfokú gazdasági nyelvvizsgát tettem. Doktori iskolába járok, a kutatási témám az élsportolók és a média kapcsolata a társadalomban. Minden pillanatomban segít a férjem, és ott vannak a nagyszülők is, olyan bázis van hát mögöttem, amely nem engedi, hogy meghátráljak. A 2014-es év is csodálatosan kezdődött számomra, azt kívánom, később se legyen rosszabb. Boldog vagyok, hogy még mindig van képzelő- és akaraterőm, és nem veszett ki belőlem a hit sem.

 

  Ági a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar nemzetközi igazgatósági tagja és kommunikációs vezető. Párhuzamosan építi a karrierjét, és neveli a gyermekét. Ahogy mondja: ez olyan erőket szabadít fel benne, amiről nem is tudta, hogy léteznek.  

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.