A finn rezidencián

A finn rezidencián

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A nagyköveti reprezentatív terek berendezési tárgyai állandók, ám a diplomaták személye néhány évente cserélődik. Amikor tehát egy rezidenciára látogatunk azzal a feladattal, hogy bemutassuk mindazt, ami az ország építészeti, lakberendezési stílusáról leginkább képet formál számunkra, az nagy kihívást jelent. A finn nagykövetség azonban kivételesen szép példa!

 

07

 

Április 14-e idén fontos dátum volt a budapesti Finn Nagykövetség életében. Ekkor ünnepelték ugyanis az új finn követség és rezidencia épületátadásának negyedszázados évfordulóját. A modern épületkomplexum Budán található. Merészen eredeti, vele kapcsolatban mégis minden történelem. A finn követségnek korábban egy öreg barokk villa adott otthont, amely a háború alatt súlyosan megsérült. 1944-ben a finn diplomaták elhagyták Magyarországot, és csak 1951-ben tértek vissza, és a 60-70-es években lebontották a romokat.

Amikor a rezidencia tágas, gyönyörű épületében sétál az ember, mindenütt szembetűnő a történelem iránti érdeklődés, az emlékekkel törődés, és azok becsben tartása. Az új követség berendezése modern, így nyilvánvaló a kérdés: mi a jellemzően finn?

A „tipikus” finn lakás egy erkélyes, 70–90 négyzetméteres lakhely, parkra vagy erdőre néző sorházban, világos vagy fehér bútorokkal. Függöny nélküli, hatalmas ablakokkal, vagy ha vannak függönyök, nincsenek behúzva, hogy a fénynek ne állják útját, és hogy a lakók láthassák a természetet. Finnországban a járókelők soha nem néznek be idegen lakásba. Az otthon fontos része a kert kényelmes bútorokkal, hogy annyi időt tölthessenek itt, amennyit az időjárás kora tavasztól késő őszig csak lehetővé tesz. Ha nem tartozik kert a sorházhoz, akkor az erkélyből télikertet varázsolnak. A finn rezidencia esszenciája a „tipikusnak”, jóllehet más lépték, nagyvonalú elegancia emeli.

 

A magyarok már kisgyerek koruk óta távoli rokonként tekintenek a finnekre, és ez a rokonszenv megnyilvánul a Magyarországon letelepedő finnekkel kapcsolatban is. Hasonlóak az érzelmek a finnek körében is? 

Igen, nagyon is. A finnek is szeretettel, rokonként gondolnak a magyarokra. Az együttműködés motorja a 63 testvérváros-pár, amelyek alkalmanként a gazdasági kapcsolatok építésében is közreműködnek. Az országszerte működő finn baráti körök, mint civil szervezetek pedig gazdag kulturális programokat szerveznek. Nagyon szorosak a kapcsolatok a felsőoktatásban is; működik a diák- és vendégtanárcsere, Finnországban és Magyarországon is több egyetemen lehet tanulni a másik ország nyelvét.

Amikor Finnországról beszélünk, sok hóra, tavakra, szőke lányokra, halételekre, faházakra, magas életszínvonalra gondol az ember…

Mint minden általánosítás, ez is csak részben igaz. Amint látja, én nem vagyok szőke, és finn vagyok, de valóban: Finnország olyan természeti élményeket kínál, amit máshol aligha élhetünk át. A kristálytiszta folyók, a 180 ezernél is több tó, a harapnivaló friss levegő, az óriási fenyőerdők, a méltóságteljes lappföldi táj, a ritka természeti jelenségeket nálunk még csaknem érintetlen szépségében találja meg az ember.

Gyerekkorában mi szeretett volna lenni? Ilyennek képzelte el a nagyköveti munkát?

Jogot és politológiát tanultam, így kerültem a nemzetközi kapcsolatok területére. Egy évet Libanonban töltöttem kiküldetésben ENSZ-békefenntartóként, utána négy évig Stockholmban dolgoztam. 2012-ben jöttem Magyarországra. A nagyköveti munka legfontosabb része országunk népszerűsítése. E célból itt Budapesten is számos kulturális programot szervezünk a Team Finland támogatásával. A Team Finland tagjai a nagykövetségen kívül a Finnagora – Finn Kulturális Intézet és a Finnpro – befektetés- és exporttámogató ügynökség.

Mikor látogatott Magyarországra először?

A szüleim 1984 évi magyarországi útja után öt évvel, egy nagyobb körutazás állomásaként jöttem először Budapestre. A kommunizmus utolsó napjai voltak ezek, ekkor nyitották meg a magyar határt, izgalmas volt a politikai élet.

Finnországot a világ legversenyképesebb országai között tartják számon, oktatása és szakképzése is az élvonalba tartozik. Milyenek a magyar–finn gazdasági kapcsolatok?

Magyarország 200 millió eurónyi finn árut importál, Finnország pedig nagyjából hasonló értékű magyar terméket vásárol. A globális gazdasági nehézségek nyilvánvalóan befolyásolják a követségek munkáját is, ennek ellenére úgy látom, hogy a jó ötletek az anyagi nehézségek ellenére zöld utat kapnak.

Diplomataként hogyan sikerül gyermekében ébren tartani a hovatartozás érzését? És hogy állnak a honvággyal?

Tizenegy éves kislányunk az első nyolc évét Finnországban töltötte, ezért reméljük, hogy ez elég erős alapot adott számára a nemzeti gyökerek megteremtéséhez. Egyébként e tekintetben valóban problémát jelenthet a diplomata gyerekek nevelkedése. Örömömre velem él a családom, gyakran jönnek látogatóink is Finnországból, évente háromszor-négyszer haza is utazunk, a rádió, televízió és internet pedig jelentősen csökkenti a távolságot, így a honvágy fájdalmas érzése elkerül bennünket.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.