A norvég rezidencián

A norvég rezidencián

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Buda vára régmúlt idők kőbe zárt tanúja. A környék házai emlékeztetnek azokra az időkre, amikor a vár épült, és azokra az eseményekre, amelyek ott történtek. Az itt álló kevés modern épület egyikének lakóját nagyon érdekli a vár történelme. Az utolsó 20-30 évben épült házak közül az az épület, amelyben ő lakik és dolgozik, az egyik legmutatósabb. Az egyik oldalon a Dunára és a Parlamentre, a másikon a Magyar Országos Levéltárra nyílik kilátás. A Várnegyedben saját várában él és tanulmányozza a múltat Tove Skarstein excellenciás asszony, Norvégia budapesti nagykövete.

 

01

 

Az épület ugyan Budán áll, mégis innen messzire elrepít bennünket. Amikor az ember a Norvég Nagykövetség budapesti épületére néz, a látvány egy távoli világba varázsolja. Kívülről a szín és az építészeti stílus teszi különlegessé, a környező XVI-XIX. századi házak közül eltérővé, mégis szervesen részévé válik a kerület házainak.

Az épületen belül a hatalmas ablakok, a fekete, fényes gránit lépcsők, a fa bútorok tapintása, a parketta színe teszi, hogy az ember úgy érzi, abba a skandináv világba érkezett, ahogyan külföldről az ember a skandináv otthonokat elképzeli. Ez az épület ad otthont Norvégia magyarországi nagykövetének. A nagykövetség, amely ugyanabban az épületegyüttesben helyezkedik el, mint a rezidencia, ugyanezt az életszínvonalat és életmódot tükrözi.

Tove Skarstein úgy tartja: „Ilyen csodálatos környéken és környezetben élni és dolgozni kiváltság. A Várnegyed tele van történelemmel. A Habsburg időkre és a II. világháború alatti ostromra gondolok. Minden nap sétálok itt, mivel kutyatulajdonos vagyok, ebédidőben elviszem a kutyát, élvezem a friss levegőt, a környezetet, és hogy nincs nagy zaj, mivel itt alig jár autó.”

Nem véletlen a hamisítatlan norvég hangulat, ha tudjuk, hogy ízig-vérig norvég épülettel állunk szemben: a norvég állam vásárolta a telket, amelyre norvég építész tervezte meg az épületet, majd norvég szakemberek építették fel. Olyan ez, akár egy kiállítóterem, amely bemutatja a norvég építészet, az építőanyagok és kivitelezés legjavát.

A politológia és nemzetközi irányítás és stratégia szakon is diplomát szerzett nagykövet asszony 2012 szeptemberé-ben érkezett Magyarországra. Előtte hat évig Bulgáriában dolgozott, még korábban a NATO brüsszeli központjában az új csatlakozásokkal foglalkozott. Ezt megelőzően Genfben a humanitárius ügyeken ténykedett, az 1990-es évek elején pedig első kiküldetésként Vietnámban dolgozott.

Gyerekkorában mi szeretett volna lenni?

Miután tanultam, és franciául jól tudtam, eleinte francia tanár szerettem volna lenni. Később az érdeklődési köröm változott, és archeológusnak készültem. Végül a legjobb döntést hoztam, és beléptem a külügyminisztériumba.

Hogyan emlékszik vissza gyerekkorából május 17-re, a Norvég Nemzeti Ünnep napjára?

Bár tavasz van, az ország néhány részét nálunk még hó fedi májusban. Számunkra ez az év legfontosabb napja: ekkor ünnepeljük az alkotmány 1814-es beiktatását, száz évvel azelőtt, hogy függetlenségünket elnyertük volna. Alkotmányunknak a francia és az amerikai alkotmányt vettük mintának, így modern és haladó. És ez a nap egyúttal sok jelkép napja is.

Mint diplomata anyának, feleségnek bizonyára különleges kihívást jelentett a gyerekeket különböző helyszíneken felnevelni, úgy, hogy gyökereiket, személyiségüket megtartsák.
Édesapám is nagykövet volt, tehát tudtam, milyen a diplomata élete. Egy diplomatának valóban vannak különleges problémái, de az előnyök messze felülmúlják a nehézségeket. Két gyermekem van, és amikor külföldi kiküldetésben voltam, a helyi angol vagy a skandináv iskolába jártak, ugyanakkor kétségtelen, hogy megismerkedtek más kultúrával is. Az anyanyelv, a gyökerek megőrzése mindenkor komoly feladat. Az ezekkel való foglalkozás is jó diplomatává, kiegyensúlyozott döntéshozóvá tett.

Emlékszik rá, hogy mikor hallott először Magyarországról?

Erre jól emlékszem. Gyerekként a politikai hátteret nem értettem, de arról hallottam, hogy Magyarországról menekültek érkeztek Norvégiába. 1957-et írtunk. A norvégok és a mi családunk is óriási szimpátiát éreztek a magyarok iránt. Az országba először 1992-ben látogattam, komor kép fogadott, szegényes választék az üzletekben, és az éttermek sem a legjobb arcukat mutatták. De az épületek még lepusztult állapotban is visszaidézték a Habsburg időket. Budapest az egyik leggyönyörűbb európai város. Gazdasági kapcsolataink ma még szerények, de Magyarország az Európai Unió tagja, az emberek jól képzettek, minden feltétel jelen van tehát ahhoz, hogy gazdasági kapcsolatainkat javítsuk.

 

 

ízek, rézkarcok, panoráma
A vendégek nem csak az ízeket és a kilátást élvezhetik az étkezőben. A Norvég Nemzeti Múzeum a nagykövetségek és rezidenciák számára kölcsönöz olyan műtárgyakat, amelyek nincsenek állandó kiállításon. Ezért van itt nyolc Edvard Munch rézkarc.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.