Saját kézzel, szívvel-lélekkel

Saját kézzel, szívvel-lélekkel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Porst Réka, a Meska kézműves internetes portál egyik megalapítója mérnök végzettségű, akárcsak a férje, György Róbert. Ám amikor nyolc évvel ezelőtt megvettek egy romos házat, mindkettőjükből felszínre tört a kreativitás, igyekeztek mindent maguk elkészíteni. Otthonuk igazán különleges, s az a jó benne, hogy sosem lesz igazán kész – tehát alkalom van újra és újra alkotni.

 

06 

 

A Meska jelmondata – saját kézzel, szívvel-lélekkel – tökéletesen illik a házaspárra, sőt, a három gyerekre is. Hanga (10), Borka (8) és Zente (7) is mindig alkot valamit, és csodálkoznak, másoknak miért nincs emeletes ágykuckójuk, napocska lámpával a mennyezeten.
– Emeletes házban laktunk Csepelen, de nagyon vágytunk egy családi házra – meséli Réka –, ezért úgy gondoltuk, keresünk a kerületben egy üres telket, és építkezünk. Csakhogy üres telek nem volt, alakítani kellett az elképzeléseinken. Kutatni kezdtünk olyan ház után, amelyet teljesen ki tudunk forgatni eredeti állapotából, anélkül, hogy földig le kellene rombolni. Nyolc évvel ezelőtt találtunk rá erre a csodás házra. Némely szobában nyakig ért a szemét, mi azonban mégsem ezt láttuk, hanem a nagy lehetőséget. Lelki szemeim előtt megjelent, ha az ablakok fölül kivesszük a redőnytokot, és magát az ablakot megnagyítjuk, micsoda fény árad majd a szobákba! A házat megvettük, aztán egy fél évig tervezgettünk, mit, hogyan alakítunk át. Ízlelgettük a lehetőségeket. Aztán belevágtunk. Gyakorlatilag csak a főfalak maradtak meg, és amikor a szakemberek szerkezetkészen átadták nekünk, mi kezdtünk el tobzódni. S nagyon nem a megszokott módon.
A házaspár rengeteget dolgozott, létrejött a nagy konyha, a nappali, a szobák, és úgy-ahogy még be is rendezkedtek.
– És akkorra elfáradtunk, ihletet vesztettünk. De nem bántuk, hiszen tudtuk, hogy semmit nem szeretnénk elkapkodni, nem akarunk átmeneti megoldásokat, mert azok aztán meg is maradnak. Fél év is eltelt, mire felvirágzott bennünk ismét a kreativitás, s szép lassan, egymás után kezdtük a vágyaink szerint berendezni a szobákat. – Csak a természetes anyagok jöhetnek szóba nálunk – folytatja Réka. – Fa, kő, üveg, semmi műanyag! Nemrég alakítottuk át a nappalinkat, ahol eddig egy kanapé állt, de úgy gondoltuk, hogy nem igazán meghitt és kényelmes a családunknak, tehát valami olyasmit képzeltünk el, ami jobban lehetővé teszi az együttlétet. Így alakult ki a dobogó. Van egy alkotósarok is a házban, ahol bőrözni, nemezelni lehet. Réka sokféle technikát kipróbált már: ha szüksége van például néhány fonott kosárra vagy agyagedényre, természetes, hogy elmegy egy tanfolyamra, és megpróbálja maga elkészíteni.
– Persze ezek a tárgyak sokszor nem tökéletesek, de ezt egyáltalán nem bánom. Ahányszor rájuk nézek, kedves emlékeket ébresztenek fel bennem, és éppen a tökéletlenségük az, amitől még fontosabbak a számunkra. Sokat járjuk a világot, és sok olyan tárgyunk van, amelyeket az utazásainkról hoztunk magunkkal, s ezek meghatározó jelenléttel vannak az otthonunkban. Ha pedig valami új dolgon törjük a fejünket, először alaposan megtervezzük. És bár a végén néha kiderül, hogy az ötlet nem megvalósítható, mi nem hisszük el, és elkezdünk tovább kutakodni a témában. A legtöbbször az a vége, hogy mégis megmegoldható, ha nem is a megszokott módon. Erre a legjobb példa a székely kapunk, amely a csuklós buszok mintájára nyílik.
Ilyen a házunk, és az életünk is. Nem mindenhol párhuzamos, nem mindenhol precízen illeszkedő, vagy simára csiszolt. De imádunk itt és így élni.

 

  A megunt kanapé helyére került a dobogó, amelyen kényelmesen elfér a család. Nagy kártyacsatákat vívnak itt együtt esténként.  
 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.