A francia rezidencián

A francia rezidencián

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A tavasz első, melengető napjaiban már zöldül a kert, a fák, a virágok készen állnak a kikeletre. Ha az ember nem tudná, hogy ez egy nagyköveti rezidencia, akkor is felfigyelne az épületre, mert az utca elegáns épületei közül is a legszebb. Most senki nincs a kertben. Nyáron, a Francia Nemzeti Ünnep napján az utcán is hosszú a meghívottak sora, akik szeretnének bejutni, együtt ünnepelni, francia vörösbort és sajtot kóstolni. A Francia Köztársaság nagykövetének, Roland Galharague excellenciás úr vendégei voltunk.

 

09

 

Elegáns, kétemeletes épület, a kapunál a szélben csapkodó zászlók: az egyik francia, a másik az Európai Unió zászlaja. Amint a kovácsoltvas ajtó felé tartok, várom, hogy hivatalos személy lépjen elém, és átnézze a táskámat. Ehelyett két kertész nyit kaput, akik a parkolóban szorgoskodnak. A neobarokk stílusú épület csak kőhajításnyira fekszik Buda egyik legforgalmasabb terétől, és jókora kert veszi körül, amely önmagában is elég lenne parknak.
Miután a nagykövet reggelire hívott, megpróbálok felidézni magamban néhány francia szót, egy-két ismert francia étel nevét. Csak a francia bagettig jutok, mire a pazar étkezőszoba ajtaja kinyílik előttem, és a nagykövet a gazdagon megterített asztalhoz vezet. Szerencsére nem kell az ízletes ételek nevein gondolkodnom, mert Roland Galharague az anyanyelvén kívül még négy nyelven, köztük magyarul is kitűnően beszél. Nem nehéz az asztalról a rezidencia épületére terelni a beszélgetést, mert a gyönyörű villa körüli változások mostanság nagyon is aktuálisak a nagykövetség életében.
„Most fejeztük be a rezidencia teljes felújítását. A kilencvenéves villaépületet a magyar építész, építész-történész, egyetemi előadó Hültl Dezső tervezte, neobarokk stílusban. Az építészt 1913-ban a budapesti Műszaki Egyetem professzorának nevezték ki, ahol a reneszánsz és a barokk építészet történetét tanította, de a neobarokk stílusú lakóépületeit ügyesen és ízlésesen adaptálta a modern elvárásoknak megfelelően. A villa 1950-ben került Franciaország tulajdonába, és 1957 után egészen az elmúlt évig váratott magára a komplex felújítás.Az elmúlt évben kívül-belül teljesen felújítottuk, és részben át is építettük a villát, a múlt héten fejeztük be. A fő cél az volt, hogy az épület belsejét is világosabbá, tágasabbá tegyük. Franciaországban létezik egy alapítvány, amely kortárs művészeti tárgyakat vásárol fel, és azokat párizsi raktárukban tárolják. A nagykövetségek vezetői elmehetnek ide, és kiválaszthatják azokat a műtárgyakat, amelyekkel a nagykövetségeket, rezidenciákat berendezhetik. Egy követ ezek közül bármelyiket vagy az összeset bármikor lecserélheti.”

Érdekes, hogy milyen tanulmányok készítik fel az embert nagyköveti feladatokra. Mesélne erről és az első kiküldetéséről?
Nyelvekből, történelemből és társadalomtudományból összepárosított, bonyolult szakra jártam. Az volt a szerencse, hogy a kurzus végéig nem kellett eldönteni, hogy melyik irányba akar menni az ember. Az egyetem után egy bankban, majd az egyetemen dolgoztam, mielőtt beléptem volna a külügyminisztériumba.
Az első külföldi kiküldetésem Clinton elnök második elnöki ciklusa alatt volt, amikor három évig Washingtonban dolgoztam. Mielőtt második kiküldetésemre, Londonba utaztam volna, Párizsban, a külügyminisztériumban munkálkodtam. Londonban az iraki háború éveiben teljesítettem szolgálatot, majd Dél-Afrikába kerültem. 2012-ben pedig ismét Párizs következett, ahonnan gyakran jártam Grúziába.

Családja Önnel van a kiküldetései alatt?
Jelenleg nincsenek velem. Feleségemnek és két nagyobb gyermekünknek Párizsban van állásuk, és ott tanul még a kisebbik fiam is. De amikor csak lehet, meglátogatnak. A legkisebb, huszonegy éves fiam szerint a magyar lányok csinosak, a sör olcsó, nagyon szeret Magyarországon lenni.

Milyenek a magyar–francia gazdasági kapcsolatok?
A 10 milliárd eurós francia (részvény)beruházás jelentősnek mondható. Mintegy 350 francia vállalat működik Magyarországon, amelynek az egyenlege hat milliárd euró, valamennyire a magyar félnek kedvezőbb egyenleggel. Amikor 2012-ben Magyarországra érkeztem, még egy másik országot találtam, más világ volt itt. Az ország a reflektorok össztüzében állt: az Európai Unióval élő ügyek, tárgyalások, viták folytak. Ez ma már másképpen fest, a helyzet normalizálódott.

Miután a nagykövet nagyon elfoglalt, felkortyoljuk kávénkat, és elbúcsúzom. Időközben a kertészek szépen összerendezték a parkolót, a kovácsoltvas kapu becsukódik mögöttem. Egy békés, csodás rezidencia emlékét viszem magammal.

 

 

A Hültl Dezső építész-professzor tervezte barokk villa a háborús évek alatt kórházként működött. Nem sokkal azután, hogy a háború véget ért, ezt, valamint a Hősök tere közelében lévő, a Francia Nagykövetségnek otthont adó épületet a magyar kormány a háborúban okozott károk kompenzációjaként adományozta Franciaországnak.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.