A svájci rezidencián

A svájci rezidencián

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A legtöbb ember számára egy nagykövetség fényűző környezetet jelent. Olyan helyet, ahol fontos találkozók zajlanak. A fogadásokon, vacsorákon ízletes specialitásokat szolgálnak fel a meghívott neves vendégeknek. A legtöbben ennyit láthatnak a vezető diplomaták munkájából, életéből. Egy nagyköveti rezidencia még titokzatosabb, mert zárt világ. Olvasóink szerencsések, mivel a Jean-François Paroz-val folytatott beszélgetésünkből megismerhetik a svájci nagykövet életét, életterét.

 

05

 

Régi mániám végighajtani a Stefánián” – szól a híres magyar sláger. A dal azt jelzi, hogy az 1838-as nagy pesti árvíz hatalmas pusztítását követően impozáns villák épültek az Andrássy és a Stefánia úton. Ezek között voltak, és állnak ma is Budapest legelegánsabb épületei. Az egyik ilyen épület a Svájci Nagykövetség és a nagyköveti rezidencia székhelye. Ahogy végigsétálunk a tágas, gyönyörűen berendezett szobákon, a ház történetéről beszélgetünk. Paroz nagykövet elmondja, hogy a villa eredetileg Kálmán Henrik, a Brit-Magyar Bank igazgatójáé volt. A svájci kormány 1938-ban bérelte ki az épületet a bankártól, a Svájci Államszövetség Követsége, majd 1963-tól a Svájci Nagykövetség működött itt.

Az idei a holokauszt 70. évfordulójának az éve. A Svájci Államszövetség személyzete és az épület is fontos szerepet játszott a holokauszt körüli időben. Paroz nagykövet egy svájci diplomata Magyarország német megszállása alatti munkáját ismerteti. 1942-től a háború végéig Carl Lutz volt a svájci helyettes konzul Budapesten. Több mint 62000 zsidó köszönheti neki az életét azáltal, hogy védleveleket állított ki számukra. Carl Lutz, sok más személy mellett Magyarország miniszterelnökének is segített. 1944. március 19-én, Magyarország német megszállásának napján Dr. Kállay Miklós menedékjogot kért a svájci követségen, de nem kapta meg. Carl Lutz kocsiba ültette, és maga vitte át a miniszterelnököt a török követségre, ahol megkapta a menedékjogot. Carl Lutz fényképét a rezidencia nagy szalonjában láthatjuk. Lutznak megengedték, hogy elhagyja Magyarországot, mielőtt az orosz csapatok bevonultak az országba. 

Egy másik svájci diplomata, Arnold Feller, aki ebben az épületben élt, nem volt ilyen szerencsés. Őt ugyanabba a szovjet börtönbe vitték az oroszok, ahol a svéd diplomatát, Raoul Wallenberget tartották fogva. A háború végén Fellert két orosz pilótáért cserében szabadon engedték, míg Wallenberg a fogolytáborban halt meg.

Nem csupán a villaépület történelme érdekes, de az sem mindennapi, hogy mára multifunkcionális komplexumként működik. Hogyan képzeljük ezt el? 
Ez az épület ad otthont a nagykövetségnek, a nagyköveti rezidenciának és a Svájci Hozzájárulás Program Hivatalának. Az a célom, hogy ezen létesítmények a legteljesebben támogassák a svájci érdekeket, és javítsák a kétoldalú kapcsolatokat. A rezidencián arra is lehetőség nyílik,hogy a svájci üzletemberek magyar vezetőkkel és partnereikkel találkozzanak. Svájc a hatodik legnagyobb külföldi befektető ország Magyarországon: 300 vállalattal 35 000 munkahelyet biztosít. Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de mivel európai ország, érdeke, hogy segítse egy jól működő Európa létrehozását. A Svájci Hozzájárulás program keretein belül 31 milliárd forint támogatást nyújtunk Magyarországnak, amibe 37 projekt tartozik. A program részeként négy nagy vízellátási projektet finanszírozunk, köztük az Ózdi Vízellátási Rehabilitációs projektet, amelynek költségvetése több mint 1,8 milliárd forint.

Az épület mindenekelőtt a Svájci Nagykövetség, ugyanakkor a nagykövet és felesége, a szintén diplomata, most a Vöröskereszt Mozgalomban tevékenykedő Yulia Gusynina Paroz rezidenciája, lakhelye is. Mire figyeltek a berendezkedés során?
Igen, ez egy különleges helyzet, amit igyekeztünk a feleségemmel, Yuliával tökéletesen megoldani. Kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a villaépület három funkciója harmóniába kerüljön annak építészeti stílusával, berendezésével, szőnyegeivel, beleértve még az olyan finom részleteket is, mint a bútorkárpitok vagy éppen a függönyözés. 

Vallom ugyanis, hogy egy rezidencia bemutatja a nagykövetet és életútját is. Rámutat arra, hogy a fogadó ország és Svájc kultúrája hogyan illeszkedik össze egy épületben. A legjobb példa erre a nagy szalonból nyíló, hatalmas tükrös ajtajú étkező. Ez az a hely, ahol koncerteket, ebédeket és konferenciákat tartunk. Legérdekesebb bútordarabja az étkezőasztal, amelyet 1712-ben egy magyar mester készített német nyelvű asztali áldás intarziával. (Abban az időben ugyanis a német volt a hivatalos nyelv az országban.) És ezen a bútordarabon ma fontos megállapodásokat írnak alá a Svájci Nagykövetségen.

Különlegességet a könyvtárban és a pepita kövezetű téli-kertet a szalonnal összekötő térben is találni…
Igen, szintén izgalmas felfedezés a könyvtárfal borítása. A szoba egyik oldalán díszes faragású fa borítja a falat. A könyvespolc ajtó fölötti ívében a brit királyi címer és a latin felirat is azt jelzi, hogy az épület első tulajdonosa a Brit-Magyar Bank volt. A télikert felé sétálva, az átjáróban két festmény emlékeztet szakmai életutamra. A „42nd Street” című alkotást Tom Christopher festette, és 1999-ben New Yorkban vásároltam. Izgalmas éveket töltöttem a folyton nyüzsgő városban. Amikor az ENSZ-ben dolgoztam, minden nap megfordultam a 42nd Streeten. A másik festmény, a „Diadalmas bevonulás”, Natalia Bikir, egy moldvai festőnő munkája, amelyre Párizsban találtam rá, még 2002-ben. Történelmet, francia irodalmat és nemzetközi kapcsolatokat tanultam akkoriban az egyetemen. 

Milyen út várta Önt az egyetemi évek után?
Miután sikeresen letettem a nehéz diplomáciai vizsgát, felvettek a Svájci Külügyminisztériumba. Kiküldetéseim Afrikába, az Egyesült Államokba és Európába vezettek. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy a korábbi ENSZ főtitkárral, Boutros Boutros Ghalival dolgozhattam a Frankofónia Nemzetközi Szervezetében. Ghali látnoki férfi, elképzeléseiben óriási erővel. Rengeteget tanultam tőle Párizsban.

Amint az interjú a végéhez közeledik, a társalgó Stefánia útra néző hatalmas ablakai előtt állok. Azon gondolkodom, hogy ez az épület és az emberek, akik benne éltek és dolgoztak, mit és mennyit láttak a történelemből. Azokra az emberekre gondolok, akiknek Carl Lutz védlevelet állított ki, ami nem csupán a külföldre utazás engedélyét, hanem annál jóval többet, a szabadságot és az életet jelentette. És próbálok a Stefániáról szóló dal következő soraira emlékezni: „A sok szép pesti lány, mind úgy bámulna rám, és megfordulna a kocsim után…”

 

  A Svájci Nagykövetség villaépülete a Stefánia úton egyben a nagykövet és felesége, a szintén diplomata, most a Vöröskereszt Mozgalomban tevékenykedő Yulia Gusynina Paroz rezidenciája, lakhelye is.  

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.