A humor professzora

A humor professzora

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A humor, a jókedv, a nevetés fontosabb az életünkben, mint gondolnánk. Talán a legfontosabb: gyógyír minden bajra, bánatra, keservre, segítségével a betegségek is távol tarthatók szervezetünktől – véli Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, akit számos tudományos munka szerzőjeként sokan a humor nagykövetének tartanak.

 

04 

 

A nevetés tökéletes szociális üzenet, akire rámosolygunk, akivel együtt nevetünk, az szociálisan is mindenképpen pozitív számunkra. Ami esetünkben azért is fontos, mert a közelmúltban elhunyt kiváló kutató, Kopp Mária hazai vizsgálatai igazolták: igen magas százalékban depressziós a magyar népesség. Kellenek a depresszió elleni szerek, ilyenek az optimizmus, a reménykedni tudás, a kapcsolati bizalom, a jó kedély, derű, és ennek kifejezéseképpen a nevetés. Mi tulajdonképpen a nevetés, milyen élettani funkciói vannak, és milyen hatást gyakorol pszichénkre? Ezek olyan kérdések, amelyekről talán méltánytalanul kevés szó esik, pedig a nevetés a legkedvesebb társas történés, szívesen kacagunk azokkal, akikhez közünk van.

– A derű, a jó közérzet a vidámság üzenete, kapcsolati olajozószernek is tartjuk, mert elsimítja a kommunikációs zökkenőket, feloldja a feszültséget – mondja Bagdy Emőke pszichológus budai otthonában. – A humor nagyon gyakran az elviselhetetlen helyzetek copingja, azaz lelki megküzdő stratégiája. Ha már minden kötél szakad, állítsuk a dolgokat a feje tetejére, és nevessünk rajta. Ám vigyázni kell a túlzott optimizmussal is, mert az ilyen ember eljuthat egy kritikátlansági fokra, nem figyel oda testi vészjelzésekre, például a szapora szívverésre. Nem kell hurrá optimistának lenni. Csak szemléljük az életet úgy, hogy megmaradjon bennünk egy cseppnyi derű – magyarázza Bagdy Emőke.

A Prima Primissima-díjra jelölt professor emerita lakását elborítják a könyvek, amelyek több szobában, polcrendszereken sorakoznak. – A könyvekkel különös történetem van – mondja –, édesapám évtizedeken át bújta az antikváriumokat, gyűjtötte a könyveket, könyvtára hatezer darabosra szaporodott, amit én örököltem meg tőle. Később további kétezer kötettel egészítettük ki a gyűjteményt. A fiam, aki Amerikában élt, kérte, hogy juttassuk el hozzá a könyveket, így a házi könyvtár kihajózott az újvilágba. Ám amikor a gyermekem hazaköltözött, a bibliotéka is visszakerült Magyarországra, amelynek nagy részét végül – így döntött a család – a Károli Gáspár református egyetem bölcsészkari könyvtárának adományoztuk. Emellett volt egy ezerhétszáz kötetes szakmai könyvtáram is, ám férjem halála után átalakíttattam a lakást. Ekkor a szakkönyveket a Pszichológiai Intézet könyvtárának ajándékoztam. Ez ma már aligha vehető észre: újra rengeteg könyvem van, nem tudok nélkülük létezni – mutat körbe Bagdy Emőke.

Megtudjuk tőle azt is, hogy a nevetés erősíti az immunrendszert, és örömhormon-termelést indít a szervezetben. Igaz ugyan, hogy van örökletes temperamentumunk, de a gének csak lehetőségek, fontos, hogy a környezetből pozitív kulcsingerek érkezzenek. Hiába rendelkezik tehát valaki betegségre hajlamosító genetikai deficittel, ha nem kap negatív kulcsingert, az esetek többségében „alszik” e gén. Még táplálkozási hatásokra is megváltozhatnak a genetikai hiányosságok. Ártalmas hajlamok maradhatnak eltemetve, nem fejtik ki befolyásukat, ha nincsenek ösztönözve provokáló ingerekkel. Sőt, a gének arra is képesek, hogy átírják magukat – avat be a szakember egy kicsit a tudományba.

Bagdy Emőke fontos üzenete, hogy ne hordozzunk magunkban gyűlöletet, ne tároljunk negatív indulatokat, mert az a sejtek normális működését akadályozó hatást fejt ki. A Biblia is azt írja: „a nap le ne menjen a ti haragotokon”. Mára a tudomány felderítette, hogy a harag, a düh, a gyűlölet hormonjai a testünk bizonyos sejtcsoportjait károsíthatják, az érrendszert, szívet, immunrendszert. A haragot a nevetés is képes hörgő hangjaival apró darabokra harapva megszüntetni, ezért a viccessé alakított negatív érzések a poénon nevetés pillanatától már fel is oldódnak, nem betegítenek meg bennünket. Ezért fontos olyannyira, hogy tudjunk viccelődni, jókat nevetni!

Néhány éve teljesen megújult Bagdy Emőke hatvan négyzetméteres otthona, persze számos kedves emléket őriznek a kerámiák, festmények, dísztárgyak. A pszichológusnő szereti a kézimunkákat is, az erdélyi szőtteseket, és Klimt az örök kedvenc. Reprodukciói nemcsak könyvei borítóit díszítik, hanem nappaliját is. Otthonának falait Bálint Endre, Gross Arnold, Gerlóczy Sári, Macskássy Izolda festményei, grafikái avatják bensőségessé.

A keleti tájolású lakás délelőtt ragyog a fényben, mindez az ebédlő és a nappali közti üveg tolóajtónak is köszönhető, amely átereszti a fénysugarat. Bagdy Emőke otthon nem praktizál, bár elképzeljük, hogy a barátságos környezet bizonyára jó hatással lenne a betegekre.

Nyáron a balkonon fogadja a vendégeit, kirakja a nappaliból az asztalt, székeket a hatalmas, virágokkal teli dézsák mellé. Téli kedvence az orchidea. Bagdy Emőkének van egy különös kedvtelése is: az ajándékba kapott rózsákat fejükkel lefelé fordítva kiszárítja, de gazdagítja otthonát fém-, porcelán- és üvegvirág is.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.