Az élő Zsolnay-történelem

Az élő Zsolnay-történelem

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az erkélyről a pesti háztetők és a csodás budai panoráma látványa tárul elénk. De minek kinézni, amikor bent egy valóságos múzeum vár ránk. Kincsesdoboz? Emlékszoba! A látogatás egyben kultúr- és művészettörténeti séta is. Vizit a Zsolnay porcelánok gyűjteményében. Nem egy rövid beszélgetésben, de kötetekben kellene összefoglalni Dr. Vécsey Esther, a tulajdonos és a berendezés történetét.

 

24

 

Idén ünnepeljük Zsolnay Vilmos születésének 185. és a Zsolnay gyár beindításának 160. évfordulóját. Hogyan és hol gyűjtötte tudását a Zsolnay család, mielőtt különleges kerámiáinak gyártásába kezdett? „Nem utazgattak, dolgoztak” – kezdi a lakásban a történelmi és művészettörténeti sétát vendéglátónk, Dr. Vécsey Esther, Mattyasovszky Zsolnay Tamásné. „Állítólag 1860-ben Zsolnay Vilmos és Lechner Ödön együtt tettek egy utazást Angliában. Erről férjem nem talált írásos bizonyítékot. Tudjuk viszont, hogy az első nemzetközi sikert az 1873-as bécsi világkiállításon érték el, ahol már nagy standdal voltak jelen. A következő nagy siker 1878, a párizsi aranyérem, amely rögtön világhírűvé tette a Zsolnay nevet! Majd az 1900-as párizsi kiállítás, ahol a Magyar Pavilon diadalívét Zsolnay eozinmázas levelei díszítették. Ez teljesen elbűvölte a látogatókat.”

Vécsey Esther élete jelentős részében külföldön élt. „Pécsett születtem. 1944-ben elmenekültünk, Ausztriában két évig táborban időztünk. Ott voltak a Mattyasovszky Zsolnayék is. Akkor, ötévesen nem is álmodtam, hogy egyik fiúk, Tamás valamikor a férjem lesz. Apám sógora elvitetett minket Párizsba, vízumot szerezni az USA-ba. Nehéz volt. Venezuelában landoltunk. Anyám egy kakaógyárban dolgozott, én a Guadeloupei Katolikus Nővérekhez jártam. Végre 1949-ban megjött a vízum, hajóra szálltunk, és Long Islanden kötöttünk ki. A sok stressz, idegesség és a mostoha körülmények annyira megviselték apámat, hogy 63 éves korában, csontig lefogyva, oly messze szeretett hazájától, meghalt. Ezután anyámmal vonatra szálltunk, nyugat felé, az ismeretlenbe. Négy nap után érkeztünk meg Kaliforniába. 1951-et írtunk.”

Esther történetében az is rendkívüli, ahogy férjével találkozott. „Maléter Pál unokahúga vagyok, 1989-ban meghívtak Nagy Imre és mártírtársai temetésére. Nagyon megrázó élmény volt. Elhatároztam, hogy visszajövök Magyarországra. Sikerült egy évre elnyernem egy ösztöndíjat, amely lehetővé tette, hogy Pécsett kutassak. Tanulmányoztam a pécsi telefonkönyvet, próbáltam visszaemlékezni, megtalálni a régi ismerősöket. A Mattyasovszky Zsolnayak meghívtak ebédre. Amikor elmondtam nekik kutatásom témáját, azonnal mondták: Tamással feltétlenül meg kell ismerkedned, aki városvédő és fényképezi a műemlékeket. Ez 1990 elején történt.”

Amint a kávéscsészémet jobban szemügyre veszem, Esther követi tekintetemet. „A bécsi Rothschild báró nagy orchideagyűjtő volt. Ő rendelte a Rothschild készletet. Rögtön 500 darab Zsolnay porcelánt kért, mindegyiken más orchideamintával. Így született meg számtalan ét-, teás-, kávés-, desszertes készlet, tálak, vázák, lámpák, mindegyik különböző motívummal.
A lakásunk hivatalosan már „Zsolnay emlékszoba”, amelyben férjem örökölt családi kincsei találhatók, nem múzeumnak berendezve, hanem ahogy a Zsolnayak a mindennapjaikat élték: stílusukat, ízlésüket, e csodálatos tárgyakat óvva őrizzük.”

A szalon falán a Mattyasovszky családfa. A komódon Zsolnay lótusz elemekből készített olvasólámpa, mellette Tamás édesapja, Mattyasovszky Zsolnay Tibor pirogránitból készült mellszobra. Ezt Sinkó András erdélyi őstehetség készítette, csakúgy, mint a kis Zsolnay figurákat. Az államosításkor a pécsi gyárban ő maradt utolsó munkásnak. A tálalót Kozma Lajos bútortervező, építész tervezte, a két székkel, a kisebb tálalóval és a pohárszékkel. A többi bútort Esther vette, hogy passzoljon a dekoratív Zsolnay stílushoz.

A polcokon a mintadarabokat kronologikus sorrendben helyezték el. Belátni a Vécsey szobába, a falon jobb oldalon Esther édesapjáról, balra a kassai nagypapáról készült festmény. Mattyasovszky Jakab geológus portréja a szalonban függ. Ő vette el Zsolnay Terézt, és gyarapította tudásával a Zsolnay termékekhez szükséges agyagok, mázak különböző alapanyagait.

Mellette a kerámia polcon eozin tárgyak, az aranyozott, „Old Ivory” masszából készült bizánci stílusú triptichon és szecessziós épületkerámia elemek. A kredencek és az ülőalkalmatosságok magyaros, neoreneszánsz „Kozma stílusban” készültek. A Zsolnay portrékat és csendéleteket, Mattyasovszky Zsolnay László festette.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.