A családot az asztal tartja össze

A családot az asztal tartja össze

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Rákóczi Ferenc olyan rádiós, aki sosem akart képernyőre kerülni. Ehhez képest nem egy televíziós műsorban is megnyerte közönségét mackós megjelenésével és sajátos humorával. Ő mégis azt vallja, a rádiózás az igazi szenvedélye. No, és emellett a zenélés és a főzés. És persze két gyermeke, Panna és Soma, akik mellé boldogan vállalna még másik kettőt.

 

 

Újkígyóson nőtt fel a rádiós, és nagyon jó gyerek volt, nem nagyon emlékszik komoly stiklikre. – Ennek azonban nem elsősorban a szigorú neveltetésem volt az oka – meséli –, sokkal inkább az, hogy komoly hendikepekkel indultam az életben. A nevem miatt állandó céltáblája voltam a csúfolódásoknak, és én voltam a pufi, szemüveges kisfiú, aki ráadásul már hatéves korában XXL-es magassággal rendelkezett. Így aztán magamnak való gyerek lettem, aki sokat volt egyedül, rengeteget olvastam, jártam az erdőt gyalog vagy biciklivel, gombát szedtem, vagy csak órákig csodáltam a természetet. Később oldódott ez a helyzet, főként akkor, amikor az általános iskolában zenélni kezdtem. Méghozzá különös hangszeren, tolóharsonán, azaz pozánon. Mivel egyedül én bírtam az osztályban cipelni a hangszer tokját, így esett a választás rám. Játszottam az úttörő zenekarban, óriási lelkesedéssel, imádtam a zenekari próbákat, főként, mivel Békéscsabára kellett átjárnunk, és anyutól mindig kaptam egy kis zsebpénzt, hogy az állomáson vehessek hot dogot.

Sosem voltak kialakult elképzelései, mi lesz belőle, ha nagy lesz, így amikor középiskolát kellett választani azzal az ötlettel állt elő, hogy hangszerész lenne. – A szüleim azonban azt mondták, ez nem szakma, valami jobbat kell választanom, s szerintük a mechanikai műszerész hivatás éppen nekem való. Battonyán jártam középiskolába, minden különösebb lelkesedés nélkül, majd kitalálták, hogy remek lenne továbbtanulnom a pedagógusi pályán. A pályaalkalmassági vizsgálaton alkalmasnak is ítéltek, főként akkor, amikor dalra fakadtam. Egyenesnek tűnt a jövő felé vezető út. Apám vitt be felvételizni a főiskolára, kitett a kapu előtt, sok sikert kívánt, s ahogy őt szem elől vesztettem jobbra, azzal a lendülettel eltűntem balra. Ebből aztán kisebb családi viszály lett, amit azzal enyhítettem, hogy egy évig képesítés nélküli tanító lettem, éneket és történelmet oktattam. Végül az iskolaigazgatóval együtt döntve közös megegyezéssel felbontottuk az együttműködést.

Sodródó ember vagyok, valójában még ma sem tudom pontosan, mi szeretnék lenni. Voltam én minden: vagont raktam ki, saját készítésű ékszerekkel üzleteltem, hangszerbolti eladóként is működtem, végül a békéscsabai kábeltévénél kötöttem ki, mint technikus. Aztán egy reggel nem jött be a műsorvezető, és engem ültettek a helyére. Ettől kezdve felgyorsultak a dolgok, megkezdődött a rádiózás, s immár harmadik éve a Class FM Morning Show-ját vezetem a társaimmal. Jól érzem magam, hajnalban kelek minden nap, de még soha nem történt meg, hogy ezért rosszkedvű lettem volna. Nem tudom, hogy a helyemen vagyok-e végre, de bármit is teszek, annak mindig igyekszem a jó oldalát észrevenni, s ha nem sikerül, továbbállok.

Feri öt éve él együtt Judittal, akivel az első pillanattól tudták, hogy egymásnak teremtette őket az Isten. – Nagyon hamar ös?- szekötöttük az életünket, amely praktikusan azt jelentette, hogy Judit beköltözött az albérletembe. Aztán elutaztunk Kambodzsába együtt, jártunk a khmer templomok ősi városában, Angkorban, vagy ültünk a tengerparton, és néztük a végtelent. Ott fogant meg Panna lányom, így időszerűvé vált az otthonteremtés gondolata. Kettőnk közül inkább Juditnak voltak sziklaszilárdabb elképzelései erről, mint nekem, én csak azt kötöttem ki, hogy a konyha az én felségterületem lesz, és azt én szeretném berendezni. Ugyanis a családban én vagyok a főszakács, imádok főzni, és az ezzel járó minden mást is, a vásárlástól kezdve a mosogatásig. Alkotásnak fogom fel ezt a tevékenységet, új recepteket ötletelek, és nagy gondot fordítok a tálalásra is. A kész művet pedig nem mulasztom el lefényképezni.

"A mackó neve Karácsony, én vettem Juditnak, és kezdetben vittük magunkkal mindenhová. Mára Panna és Soma az első."

 

  • 01
  • 02
  • 03
  • 04
  • 05
  • 06


 

folyamatos együttlét

A nappali, az étkező és a konyha egy légtérben van, nem szeretjük magunkra csukni az ajtókat. A berendezés kialakításánál egyetlen tárgy köré összpontosítottunk: Judit találta meg a fekete-fehér hatalmas kanapét, és ez lett a kiindulópont. Meghatározta a színek alkalmazását, s engedtük, hogy hangsúlyos legyen. Esténként ide kucorgok fel a gyerekekkel mesét olvasni. A helyiség nagyon világos, két oldalról is óriási üvegfelületek vannak, a fényt a fehér falak is felerősítik. Hogy mégis legyen egy ellenpont, az egyik falat mély lilára festettük. Sok éve már, hogy a Best of zenekart megalapítottam, én vagyok a gitáros – van is ebből a hangszerből legalább hat, mindegyikhez mély érzelmek kötnek.

"A híres magyar találmányt, a Gömböcöt ajándékba kaptam az alkotóktól, és nagy becsben tartom."

kitágított tér

A nappalit és a konyhát összekötő teret eredetileg fal zárta el, amelyet mellvéd magasságúra redukáltunk. Ehhez alkalmazkodik a bútorzat is, két oldalt magasabb, üveges szekrényekkel, középen az alacsonyabb polcrendszerrel, amelyen a könyveim egy része és utazásaink emlékei kaptak helyet. Ezzel átellenben a gardrób fogalja el a falat, amely jótékonyan rejti el azokat a holmikat, amelyeket amúgy ormótlanul nagy szekrényekben kellene tárolnunk. A padló az egész térben egységes, még a konyhában is, könnyen tisztán tartható, ami nem utolsó szempont, ha az embernek két nagyon eleven gyermeke van. Mikor hazaérek, szeretek itt egy pillanatra megállni, és végigtekinteni a lakáson – mindannyiszor nyugalom tölt el.

férfias felségterület

A konyhát magam terveztem meg aprólékos gondossággal, beépítve az U alakú tér minden szegletét. Fontos volt, hogy ne legyen nyomasztó, mégis meglegyen a kellő tárolóhely. Műszaki végzettségem segített abban, hogy létrehozhassam a sínen futó világítást, amely mindig azt a területet világítja meg, amelyet épp használok. A színhatás alkalmazkodik a nappali fő attrakciójához, a kanapéhoz, azaz fekete-fehér. Mi úgy gondoljuk, hogy a családot az asztal tartja össze, ezért nagyon hangsúlyos az ebédlőnk, vaskos és időtálló asztallal, kényelmes székekkel. Ezek borítása régebben ugyanolyan volt, mint a kanapéé, de túlságosan soknak találtunk ezt az átkötést, és bézs színű huzatra cseréltük. A nagy asztal körül helyet kaptak a gyerekszékek is, nálunk naponta legalább egyszer együtt eszik a család.

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.