Megálmodtam a házamat

Megálmodtam a házamat

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A Kossuth-díjas színésznő, Bánsági Ildikó szó szerint megálmodta otthonát. Amíg nem talált rá, addig szinte minden éjjel újra és újra bejárta álmaiban, az utolsó szögig be is rendezte, így aztán, amikor megtalálta a bájos kis házát, a berendezkedés könnyen ment – csak követnie kellett álmai parancsát.

 

 

"Az ebédlő mediterrán kéksége a nap minden szakában más tónusban ragyog"

Ildikó számára egész életében színház volt a világ. Különleges képessége, hogy látja más szemével is önmagát, miközben teljes intenzitással éli az életét. – Mindig képekben gondolkodom, valójában olyan ez, mintha valóságos díszletek között élnék, a legapróbb részletet is rögzíteni tudom – meséli. – Gyerekkoromban Rákoscsabán éltünk. Még ma is érzem az orromban a poros utcák szagát, mezítláb mentünk a kisboltba kenyérért, s mire hazaértünk vele, kiettük a közepét. Az udvarunkon állt egy hatalmas diófa, minden családtagnak volt egy ága, az enyém a legalsó… Nemrég jártam arra, s csodálkoztam, milyen kicsi is valójában a fa, holott az emlékeimben óriási maradt. Ildikóék később beköltöztek Óbudára, az orosz származású édesanya, Natasa tanítónő volt, az édesapa a tengeren hajózott.

– Azt hiszem, világ életemben folyamatosan szerepeltem – folytatja a művésznő. – Aztán az általános iskolában mindez hirtelen értelmet kapott, amikor az osztályfőnököm, Mimi néni létrehozta a színjátszó kört. Mindent igyekeztem kipróbálni, aminek köze lehetett a színházhoz, balettoztam, énekelni tanultam, Mozart áriákat énekeltem a kis kertünkben, és az sem zavart, ha olykor valamelyik ablakból nyakon öntöttek egy lavor vízzel.

Ildikó számára a színház maga volt a misztikum, titokzatos és rejtélyes világ. – Amikor felvételiztem a színművészeti főiskolára, annyira meg voltam hatódva, hogy én egyáltalán beléphetek azon a kapun, hogy a vizsgán teljesen lebénultam. Persze, hogy nem sikerült… De nem adtam fel, gondoltam, jövőre megint megpróbálom. Addig is színház-közelben maradtam, a Pinceszínházban végre felszabadult a lelkem, önbizalmat kaptam, és felvettek a Nemzeti stúdiójába is. És végül – harmadszorra – bejutottam a főiskolára is, ájultan boldog voltam, szinte mindenre képes. Éjjel-nappal játszottam volna, ha engedik. Fergeteges időszak volt, filmekben játszottam, sikeres voltam. A diploma után Debrecenbe szerződtem, majd a József Attila Színház társulatának tagja lettem. Felhőtlen örömben két méter magasan lebegtem a város felett, haladtam előre a pályán. Bekerültem a Vígszínházba, ahová mindig is tartozni akartam. Mégis, volt valami hiányérzetem, mintha túl kevés lett volna a kihívás – többet, nehezebbet szerettem volna. Engem sem kerültek el a fájdalmak a pályám során, de ezek szükséges feltöltő erők.
Bánsági Ildikó 13 éve az Új Színház tagja, szinte folyamatosan próbál új és újabb darabokat. Időközben született két gyermeke, fia, Gergely és lánya Kata is elismert művészek immár.

 

  • dsc_6683
  • dsc_6736
  • dsc_6747
  • dsc_6772
  • dsc_6795
  • dsc_6805

 

– Mindig tudtam, hogy egyszer lesz egy házam. Álmodtam is róla. Végül az álom megvalósult, de talán túlságosan grandiózus lett. Óriási ház, óriási kert, óriási vágyak és tervek – ez az időszak olyan emlék számomra, mintha folytonosan rohantam volna egyik helyről a másikra, és tele voltam akarattal, hogy mindenütt a tökéleteshez közelítő állapotot érjem el. Olyan volt ez, mintha örökösen 150-et vert volna a pulzusom, nem volt nyugalom. Nem is lehetett ezt sokáig folytatni, kellett a változás. Visszatértem az álmaimhoz, és igyekeztem rátalálni arra, amire valójában vágytam. És sikerült. Amikor megláttam azt a házat, amely ma az otthonom, azonnal tudtam, feltámadó szerelemmel, hogy megtaláltam az igazit. Beköltöztem, s azt sem bántam, hogy hónapokig dobozok között éltem, hiszen akkoriban Zalaegerszegen játszottam. Aztán szépen a helyére került minden, és én ismét lebegni tudok, méterekkel a föld fölött, mert a világ kerek, és az is marad, ha meg tudod becsülni. És ha észreveszed…

"Akár a mesében, óriási fenyőfák rejtik a bejáratot, és ahogy beléptem a házba, áradt a falakból a romantika. Úgy éreztem, végre hazakerültem. Velem él Alex és Rozi, a két kedves kutya, nélkülük nem lenne teljes semmi."

könyvek, kandalló…

Mindig vágytam arra, hogy élő tűz melegítse az otthonomat, ahol a lángok úgy lobognak, mint kicsinyke táncosnők. Néha leülök zongorázni, és a hangok belesimulnak az alkonyatba, béke lesz benne. A széles folyosón a könyvespolcot a régi házból mentettem át. A kétszárnyú ajtó mindig nyitva van, szeretem, ha összekapcsolódnak a terek. A nappaliból nyílik a hálószoba, ajtaját az Új Színház egyik darabjából megmentett függöny rejti. A háromrészes csodás tükröt valamikor a Vígszínházban vettem, és olyan, mint az életem – több dimenzióban mutatja magát.

nagyon nőies

A rózsamintás ülőgarnitúra nagyon illik Ildikó kirobbanó nőiességéhez. A falon indiai tükrökkel és hímzésekkel díszített kárpit teszi még hangulatosabbá a szobát. Valójában ez egy násztakaró, amely új értelmezést kapott. Jól illik a sarokban meghúzódó, indiai szekrényke az enteriőrbe, titokzatos és rejtélyes. A garnitúrához tartozó kis asztalt szövött vászonterítő takarja, a vázában pedig mindig van virág. Nyaranta a kertből szedettek díszítik. A falon ott a vígszínházi tükör, mellette egy kedves szerepből, a Delilah-ból megmentett kalap. Az egész szoba fényes, levegős, és rejtélyes intimitást közvetít.

modern és mediterrán

A konyha-étkező a hátsó teraszra nyílik, egyik fala szinte csak üveg, óriási ablakokon és széles ajtón árad be a fény. Ildikó szívesen főz, nagy vendégségeket is rendez, fontos tehát, hogy a konyhában minden a legkorszerűbb legyen. A terrakotta járólap illik a meleg színekhez. A szekrények harmonikusan elrejtik a konyhai gépeket is. A munkapult fölötti falszakaszon gránitmozaik védi a falat, és erősíti a mediterrán hangulatot. Helyet kaptak a régi tárgyak is, amelyek némelyikét a ház asszonya a dédmamától örökölt, és nagy becsben tart.

csillogó fehér

A fürdőszoba tisztaságot és fényt ötvöz, fehérség engedi, hogy erős színekkel élénkítsék a berendezést. A törölközőknek vesszőkosarak adnak helyet, és van itt egy régi, sejtelmes hangulatú üvegtál is – csupán a szépségéért. A rafinált kialakítású mosdópult könnyen tisztán tartható, hófehér csempe. A hatalmas tükör megkoronázza a helyiség intimitását, kétszeresére tágítja a teret.

 

  • dsc_1769
  • dsc_6757
  • dsc_6812

 

A terasz nyitott szobaként működik. Jó itt üldögélni, és figyelni a kert életét. A lobélia kékje tengerparti nyarakat idéz.

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.