Simulékony és csendes

Simulékony és csendes

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A Madách Színház színésze, Nagy Sándor messziről indult, magasra érkezett. Valamikor lelkész szeretett volna lenni, ma sem érti, hogyan lett belőle mégis művész. Pörgős életet él, ezért a magánéletben vigyáz a nyugalmára, olyan csöndre vágyik, amelyben tisztán hallhatók a hangok.

 

 

A teát úgy tudom élvezni, mint egy jó színházi szerepet…

 

Nagy Sándor egy apró, Szabolcs-Szatmár megyei falucskában, Fényeslitkén nőtt fel. – Családi házban laktunk, óriási kerttel, az udvarban sok állat, ló, kutya, macska, csirke és egyéb baromfiak – lehetett kergetni őket. A legteljesebb szabadságban telt a gyerekkorom, fociztunk az utcán, lebicikliztünk a Tisza partra, pattogtattuk a köveket a folyó vizén, bújócskáztunk… Ezen a településen mindenki ismerte egymást, körülöttünk pedig mind rokonok laktak, így aztán édesanyám mindig pontosan tudta, a falu melyik részén tartózkodom éppen, és mit csinálok. Rendes kiskölyök voltam, semmi extra – nem vágytam nagy pillanatokra, éltem a mindennapokat. Reformátusok vagyunk, karácsonykor verseltünk a templomban – én mindig iszonyú lámpalázas voltam, úgy kellett rábeszélni a szereplésre. Nem volt bennem semmi magamutogatási vágy, sőt, egy időben lelkipásztor szerettem volna lenni. Később, ahogy kezdtem megismerni az életet, inkább orvosnak mentem volna. A sorsát azonban senki sem kerülheti el. Édesapám egy zenekarban, a Glóriában gitározott és énekelt, gyakran felléptek bálokon. Vett nekem egy szintetizátort, amelyen minden segítség nélkül, magam tanultam meg játszani, és 13 évesen már én is lagzikban húztam a talpalávalót. Méghozzá nagyon lelkesen! Gimnáziumba Kisvárdán jártam, ahol volt egy színtársulat, a Doktorock, amely inkább zenei formáció volt, mint prózai társulat. Egyszer meghívtak statisztának az István a király című előadásba, jó bulinak tűnt, elvállaltam. Ekkor érintett meg a színház varázsa. Tizenötéves voltam…

Berendeztem otthon egy kis stúdiót, s kazettás magnóra énekeltem fel a musical dalokat, az Elisabeth-et, a Józsefet, és kezdtem úgy érezni, hogy nekem a főiskolán van a helyem. Jelentkeztem is, de a felkészületlenségem miatt nem vettek fel. A zene azonban akkor már az életem része lett. Felvettem a kapcsolatot Toldy Máriával, szerettem volna a tanítványa lenni. Elmentem hozzá a ballagási öltönyömben, és a Valahol Európában című musicalből adtam elő egy dalt. Két és fél évig voltam a tanítványa, és valahogy kezdett kirajzolódni a jövőm. Bekerültem Miklós Tibor Piccoló Színházába, és játszottam a Madách Színházban is, a Nyomorultakban. És harmadjára felvettek a színművészeti egyetemre is. Olyan osztálytársaim voltak, mint Dolhai Attila, Tompos Kátya, Peller Anna… fantasztikus évek vártak rám.

  • 001
  • 003
  • 004

A színész a diploma megszerzése után a Madách Színház társulatának tagja lett. – Úgy érzem, a helyes úton járok. És vannak elágazások is, mint például az Adagio formáció, négy cédét adtunk ki, és felléptünk az egész országban. Lett egy önálló albumom is, a Szavak. Nincsenek eget rengető vágyaim – szeretnék jó darabokban, jó rendezőkkel sokat játszani, szeretnék egészséges maradni, családot alapítani. Ez utóbbihoz egyelőre még a biztos háttér megteremtésén munkálkodom.

Számomra az otthon azt jelenti, ahonnan el lehet indulni, és ahová meg lehet térni, és biztonságot ad. Nem szeretem a túl divatos, látványos berendezéseket, nekem nyugalom kell, az otthonom tudjon feloldani, ha bennem ez éppen nincs meg. Ez pedig a mi hivatásunkban gyakran előfordul. Igyekszem nem a két végén égetni a gyertyát, szeretek elmélyülni, a feladataimra koncentrálni, és nem akarok kirakatban élni. Ha az ember folyamatosan zajjal veszi körül magát, soha nem hallhatja meg a belső csendjét – ezért fontos, hogy az otthon simulékony legyen. Mert ez nagy segítség ahhoz, hogy tudjam, merre van a helyes irány.

"Szívesen teázom, a nap minden szakában, és szeretem azt gondolni, hogy értek is az ízekhez. A bárpult nálam nem csak alkoholos italokat rejt, hanem különféle, nagyszerű teákat, amelyeket a hangulatom szerint tudok válogatni."

egy térben, egységben

A nappali és a konyha nyolcvan négyzetméter, és tökéletesen harmonizál. Az uralkodó szín a sötétbarna, amelyet kellemesen egészít ki – és egyben a két funkciót el is választja – a világosbarna gránit járólap a konyha részen, és a sötét tónusú parketta a nappali-étkező területén. A tér napfényben fürdik a hatalmas ablakoknak köszönhetően. A konyhasarkot bárpult választja el, illetve köti össze a tér más pontjaival, amelynek egyik részén harminc rekeszes bortartó állvány, a másik oldalon a mosogatógép és a hulladékgyűjtő kapott helyet. Egybefüggő felső szekrénysor helyett üveglappal zárt polcos szekrénykék kerültek a falra, amelyek könnyedek, szinte lebegnek. A cél az volt, hogy hagyjuk lélegezni a négyzetmétereket, a falakat. A lakás egységének megteremtésében nem titkolom, nagy segítségemre volt Nagy Rita belsőépítész.

"Az étkező súlyos asztala és a kényelmes székek az állandóság illúzióját keltik. Jó ide leülni, és élvezni az étkeket."

 

 

elmélyülés

A nappali déli fekvésű, a garnitúra huzata bőrhatású textília, bézs színe harmonizál a többi berendezéssel. A több részből álló kanapé súlyos és biztonságos, heverészni is lehet rajta. Az ablak mellett még egy trükk, ami plusz színt visz az egyterűségbe: szeletelt, rozsdaszínű gránitkövek adnak hangsúlyt a falnak, és alkotnak szép kontrasztot a fénnyel. Az enteriőrhöz tartozik még egy súlyos, tömörfa asztal is, és egy különleges állólámpa, amelynek fényénél kellemes és jó hangulatú esti beszélgetések zajlanak. A fekete „nyugi-ágy” igazi luxus, külön és zavartalan teret kapott a nappaliban néhány növény társaságában.

férfiasan bonyolult

A húsz négyzetméteres fürdőszoba berendezését uralja a wellness szolgáltatásokat nyújtó zuhanykabin, amelynek jobb és bal oldalán helyezték el a széles, könnyen átlátható tárolófiókokkal felszerelt mosdópultokat. Igazi különlegesség a fa keretbe foglalt masszázskád, emberes, 180 centiméteres mérettel. A díszítő álmennyezet a zuhanykabin formáját követi, és süllyesztett fényforrásokkal világítja meg a teret.

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.