Az otthon metamorfózisa

Az otthon metamorfózisa

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egykori otthonát alakította át a zongoraművésznő, s létrehozott egy polgári art szalont, ahol az év minden szakában rangos kulturális eseményekre kerül sor. Kötődése ehhez a lakáshoz ezen túl is nagyon élő, hiszen itt áll hangversenyzongorája is, amelyen sokat gyakorol.

 

 

Édesapám, Kárászy Géza műszaki ember volt, hihetetlen színészi képességekkel is megáldva. Jószívű, gáláns úriember, igazi férfi, és olyan erős, hogy még azt is megengedhette magának, hogy néha sírjon – meséli Kárászy Szilvia. – Édesanyám, Molnár Szilvia gyönyörű és tehetséges fotóművész, ám amikor megszülettem, felhagyott ezzel a foglalkozással. Nagyon vártak engem, érkezésemre alakították át az otthonunkat, a két erkélyen például homokozót építettek. Az ablakaink a Szent István parkra néztek, és látni lehetett a Dunát is. És persze a Margitszigetet, ahová minden nap a hét törpéről elnevezett hajókkal utaztunk át.

Gyönyörű gyerekkorom volt, körülöttem forgott a világ, ennek ellenére, hála a szüleimnek, soha nem voltam elkényeztetett gyerek. Családi legenda, hogy édesanyám gyakran énekelt nekem, de sajnos, nem volt hallása, így amikor dalolt, én pityeregtem, majd ha abbahagyta, nevetni kezdtem. Magam viszont énekeltem, ha kellett, ha nem, négyévesen fújtam az akkori slágereket, és a világvevő rádió gombjain „zongoráztam”. Beírattak hát a XIII. kerületi zeneiskolába, ahol kiválasztott tanítványának Komjáthy Aladárné, Manyi néni, aki korának legjobb zongoratanárnője volt. Tizenegy évesen adtam az első koncertemet, tizenhárom évesen megnyertem egy ifjúsági versenyt, tizennégy évesen pedig felvettek a konzervatóriumba.

Volt olyan is, hogy Szilvia abba akarta hagyni a zongorázást, mert Manyi néni túl szigorú volt, a szolfézs pedig túlságosan száraz tudomány.

– Aztán elvittek egy Richter koncertre, ahol megérintett az előadóművészet, a zene igazi szelleme – folytatja Szilvia.

– Tizenhatéves voltam, amikor Chopin esz-moll Polonézét játszottam egy növendékhangversenyen, és ezt meghallgatta Kocsis Zoltán is. Kemény kritikát mondott (volt benne dicséret is), aztán rövid ideig a tanítványa lehettem. Ebben az időben találkoztam Weöres Sándor költővel is, aki nagy hatással volt rám. „A teljesség felé”, és később az általa megismert Hamvas Béla szellemiség életre szóló szellemi táplálékom lett. Ebben az időben jártam Perényi Miklós koncertjeire, és ekkor volt az is, hogy Tátrai Vili bácsival kamarazenéltünk otthon. A kamaszkor fogékony, sérülékeny idején ők voltak azok, akik átvitt értelemben megszabták az utamat, és kijelölték számomra a célt.

A zeneművészeti főiskola után Szilvia ösztöndíjat nyert el a freiburgi Staatliche Hochschule für Musik művész mesterképzőjébe.

– Ekkor nőttem fel igazán. Négy évet töltöttem Freiburgban, önálló lettem. Később éltem Bécsben is, aztán következett a nagy kaland. A Scherzo Trió éppen zongoristát keresett, és rám esett a választás. Casablancában léptünk fel hónapokig, és ez nagy lecke volt számomra. Itt tanultam meg igazán a mesterséget, megismertem az állandó készenlét fogalmát.

És megismerte az alkotás gyönyörűségét is. Szabados György harangjáték-készítővel társulva egyedülálló produkciót hoztak létre, bejárták a világot. A harangjáték legújabb fejlesztését ez év október 16-án a MÜPA hangversenytermében mutatják be.

Szilvia férje Tahi Tóth László színművész. Megismerkedésük szenvedélyes és elkerülhetetlen volt. – Egy bálon találkoztunk, azonnal udvarolni kezdett nekem, s ez a láz nem múlt el. Két évig lobogott azonos hőfokon, összeházasodtunk, és közös otthont teremtettünk, ami azzal járt, hogy meg kellett kötnünk az első kompromisszumokat. Az egykori otthonom, a Kárászy Szalon átalakításakor viszont szabadon tobzódhattam a gyönyörűségekben, s abban, hogy a tünékenyt állandóvá tegyem.

"Az art szalon az a hely, ahol tökéletesen átélhetem azt a varázslatos hangulatot, amely az alkotáshoz szükséges. Jó itt elgondolkodni a múlton, a jövőn, hangokon és csöndeken…"

fő helyen a zongora

A lakás erénye, hogy fürdik a fényben, így a zongorát is könnyedén el lehetett helyezni a hatalmas ablakok elé. A Yamahát Szilvia édesapjától kapta, amikor felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára. A nemes hangszer tetejét bordó bársony védi, illik hozzá, és intim (és szalon) hangulatot teremt az ötágú gyertyatartó, amelyen meghagyták a gyertyák könnycseppjeit. A szalonhangulatot erősíti az álló lámpa is, amelynek kerek, fekete tüll ernyője mögül, ha felgyúlnak a fények, sejtelmesen szikráznak fel a Swarovsky kristályok. Harmonikusan egészíti ki az enteriőrt a neoreneszánsz szekrény, amely az egész falat elfoglalja. A Kárászy család eredetileg könyvszekrénynek használta a súlyos, gazdagon faragott bútort, Szilvia azonban átalakította pohárszékké, a vitrines részben megvilágítva a szép, régi étkészleteket, poharakat. A zongora melletti falon Farkas Gábor Gábriel „Konferanszié” című nagyméretű festménye, amely a Kabaré jelenetéből táplálkozik – a művész maga is többször játszotta az egyik főszerepet.

a társasági élet helyszíne

Az egykori nappali metamorfózisa a legszembetűnőbb. Az art szalonban ez az, ahol az események lényegében zajlanak. A falakon most pikáns képek kaptak helyet, Somogyvári Rudolf színművész és Vogel Eric díszlet-és jelmeztervező alkotásai, amelyek először voltak láthatók. Ehhez alkalmazkodva alakították ki az enteriőrt is, kicsit buja, kicsit provokatív színekkel, kelmékkel. A hosszú asztalt bordó terítővel takarták, a magas háttámlájú székeket pedig hosszú szálú kelmékkel öltöztették fel (más rendezvényeken másféle huzatot kapnak). Az asztal fölött ódon, barokk aranyozott faragott fa csillár emeli a reneszánsz hangulatot, régen gyertyák fénye világított, ma már izzók szórják a fényt.

"Találkozásunk, megismerkedésünk szenvedélyes, és elkerülhetetlen volt"

a fény ölelésében

Három, sarkosan elhelyezett nagy ablak ölében helyezkedik el a neoreneszánsz garnitúra, amely mindig is a család kedvence volt. Annak idején is ez az enteriőr volt a beszélgetések, fényes délutánok színhelye, és Szilvia a kényelmes fotelek egyikében ülve tanulta Gréti nénitől az idegen nyelveket. Most pedig az art szalon kiemelt páholya. Az ülőgarnitúra asztala eredetileg üveglapos volt, de Szilvia tükörre cserélte, amelyen jól mutat az ezüst, levélformát mutató tál a gyümölcsökkel. Valamikor íróasztal is tartozott a garnitúrához, amelyet azonban a háború során az oroszok elvittek, csak úgy, mint a Bösendorfer zongorát. Jóval később kiderült, hogy az íróasztal egy Szolnok közeli termelőszövetkezet elnökének az irodájába került, aki azonban nem adta vissza a családnak. A zongora, ahogy hallották, legalább egy zeneiskola tulajdona lett, jó helyen van – ha még megvan…

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.