Együtt élünk a lakásunkkal

Együtt élünk a lakásunkkal

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin hegedűművészek, akik fiatal koruk ellenére ott vannak a világ élvonalában. Mindketten elnyerték (többek között) a Liszt Ferenc-díjat, Barnabás pedig birtokosa a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének, idén pedig Kossuth-díjas lett.

 

 

 

Egy cseppnyi egzotikum és sok személyes tárgy, emlék – számunkra ez az otthon

 

Barnabás szülei a Liszt Ferenc Kamarazenekarban játszottak, anyai nagyapja pedig Pertis Pál, világhírű prímás volt. – Ilyen családba születve aligha lehet az embernek más útja, mint a zene – mondja Barnabás. – Amióta eszmélek, mindig hegedűs akartam lenni, és már négyéves koromban tanulni akartam. El is vittek Baranyai Valériához, aki azt mondta, túl rossz gyerek vagyok, várjunk még egy évet. Vártunk. Ugyanez volt az ítélet, de akkor már alkalmasnak gondolt arra, hogy szolfézst tanuljak, egy év múlva pedig már hangszert is adtak a kezembe. Tizenegyéves voltam, amikor felvettek a zeneakadémiára, és én akkor már teljesen beleszerettem a színpadba. A koncerteken felszabadulok, s nagyon tudok önmagamra és másokra koncentrálni. Hegedűsként olyan csodákhoz kerülök közel, mint Bach vagy Mozart zenéje, s ez nagy felelősség: egyrészt a teljes befogadásé, másrészt, hogy miként közvetítem ezt az engem hallgatók felé. A feleségem, Kati, tökéletesen érti ezt, hiszen ugyanúgy érzünk, gondolkodunk. Tíz éve vagyunk házasok, van két gyermekünk. Számomra az otthon, a család a legerősebb kötés, a velük töltött idő gazdagabbá tesz. Soha nem akartam magányos művész lenni, akinek az életét csakis a zene tölti ki – úgy érzem, az ilyen ember előbb-utóbb olyan mély magányba süllyed, hogy már nem lesz képes átengedni önmaga szűrőjén mindazt, amit meg akar mutatni.

Mi organikusan együtt élünk az otthonunkkal. Tudjuk, hogy lennének átalakítandó dolgok, és tervezzük is, de már most sír az egyik szemem, ha a felújításra gondolok. Ez a lakás együtt vibrál velünk, minden tárgynak története van, érzelmek kötődnek hozzájuk. Jó ide hazajönni, főként a hosszú utazások után, a szállodaszobák sivár eleganciája után, a sok idő után, amit külön vagyok kénytelen tölteni a családomtól.

Kati kaposvári, és hasonló sorssal rendelkezik. Az ő szülei zenepedagógusok, a Kokas családban van egy mondás: Mi lélegzünk, és zenélünk. – Én is majdnem hatéves voltam, amikor már hegedűtanárhoz jártam – meséli Kati. – Az öcsém is tanult zenét, de ő nem lett hivatásos, Dóra húgom azonban igen. Amikor két éve megalakítottuk a Kelemen vonósnégyest, rá is számítottunk, ő a csellista a zenekarban, Barnabás a primárius, én javarészt brácsázom, s velünk van még Homoky Gábor, a szekund hegedűs, aki (nem mellesleg) a tanítványom is. Megnyertünk már két nemzetközi versenyt, az egyiket Ausztráliában, a másikat Kínában, és készülünk a harmadikra, amelyet júniusban rendeznek.

Kati ugyancsak tizenegy évesen lett a zeneakadémia hallgatója, sőt, egy osztályba jártak, sőt, egy padban is ültek Barnabással. – Tizennyolc évesek voltunk, amikor egyértelműen kiderült számunkra, hogy mi egy pár vagyunk – folytatja Kati. – Én akkor már ösztöndíjjal Kanadában tanultam, egy darabig távkapcsolatban éltünk, de aztán otthagytam csapot-papot, ösztöndíjat és Torontót, mert tudtam, nekem itthon van dolgom.

"Gyermekeink, a négyéves Gazsi és a kilenc esztendős Hanna már a hangszerekkel élnek együtt, ahogyan egykor mi is. Nekik is nagy ajándék lesz, ha elkészül a tetőtéri zeneszalon."

Kati és Barnabás vidéken képzelte el közös otthonukat, búbos kemencével, meszelt falakkal és tornáccal. – E helyett – racionális okokból – a Király utcában lett egy apró lakásunk, majd megvettük ezt, ahol ma is élünk. A látható szépségeken kívül nagy előny, hogy van még egy százhúsz négyzetméteres üres tetőterünk, amelyből egy zeneszalont szeretnénk majd létrehozni, amely egyszersmind a műhelyünk is lenne. Én imádom az otthonomat, nem vágyom már búbos kemencére, ezt itt, ami folyamatosan körülvesz, szeretném még lélegzőbbé tenni.

  • 002
  • 003
  • 005

egy kis Provance

A konyha az, amely az egész lakásban Kati számára a legjobban lélegzik. A zöld gránit munkapultot rusztikus szekrényelemekre ültették. A vaskos parasztasztal a legtöbbször nincs leterítve, hiszen sok időt töltenek itt a gyerekek, gyurmáznak, festenek, és ha van idő, Kati is beszáll az alkotásba. Így készültek a bájos, festett, üveg lapocskák, amelyek a vaskos gerendákon lógnak, s ez a tere a családi vacsoráknak, beszélgetéseknek is. A búbos kemence feelingből az elszívó kiképzése maradt meg, a pult fölött pedig széles fa polcok adnak helyet a konyhai eszközöknek és sok-sok teásdoboznak. Mindezt remekül egészítik ki a fa tálak, a fonott kosarak – erősen figyelnek arra, hogy természetes anyagokkal vegyék körbe magukat.

dobogón

A tetőtérből adódóan fő szerephez jutottak a gerendák – amelyeket gondosan kiemeltek –, és adta a tér azt is, hogy létrehozzanak egy olyan dobogót, amelyen remekül lehet hancúrozni a gyerekekkel, olvasgatni, zenét hallgatni. A dobogót míves szőnyegek fedik le, és helyet kaptak a kényelmet szolgáló párnák is. A szépséges fotelt Kati szüleitől kapták – felújítva! – nászajándékként, és a ház asszonya azt tervezi, hogy egyszer ilyen ülőalkalmatosságok veszik körül a majdani étkező asztalát. Bársonyosan meleggé és meghitté teszi a falra függesztett perzsaszőnyeg is a kuckót, egy kis ázsiai hangulatot teremtve, amelyet a házaspár nagyon szeret.

"A félköríves íróasztalt a gyerekek is használhatják, most éppen ezer darabos puzzle készül itt."

vibráló élettér

A nappali üde színfoltja az aranyszínű ornamentikával díszített piros bőr ülőgarnitúra, amelybe jó belesüppedni. A hajóládát, amely asztalként szolgál, még akkor vették, amikor nem volt lakásuk, egy ideig Barnabás szüleinek a garázsában várakozott. Rajta a tálca marokkói, csak úgy, mint a kanapé fölött lógó, finom megmunkálású tükör, amelyet Kata kapott egyik születésnapjára. Az ülőgarnitúrát hívogató és hatalmas párnák teszik még kényelmesebbé, az indiai és marokkói minták pedig egzotikussá. A nappali szerves része a kis komód, amelynek ajtaja fa pálcákból áll – szemet gyönyörködtető. A könyvespolcot is ehhez igazodóan alakították ki, az alsó része hasonló kiképzésű. És volt még egy fontos szempont is a polc építésénél – helyet kellett találni a hatalmas afrikai maszknak, amely mindkettőjük kedvence. Előtte pedig nagyon összetartozó Barnabás Kossuth-díja és a csodás ametiszt barlangocska.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.