Az egyszerűséget szeretem

Az egyszerűséget szeretem

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Király Viktor karrierje 2008 óta töretlenül ível felfelé. Pedig nem volt egyszerű helyzetben. New Yorkban élt 16 évig, sokszor kihívást jelentett számára a beilleszkedés és a nyelv is. Mint mondja, mára elérte: már nem „csak” a Megasztár-gyoztes fiú vagyok, hanem Király Viktor.

 

 

Király-család sokáig élt New Yorkban, Viktor és ikertestvére, Ben is ott születtek. – Bronxban éltünk – meséli Viktor –, aztán pedig rengeteget költözködtünk, a szüleim keresték az ideális otthont. Végül Long Islanden kötöttünk ki, ahol imádtunk élni. Egyszintes, úgynevezett ranch házunk volt, nagy kerttel és sok fenyőfával. A közelünkben volt egy Tengerészeti Akadémia, ha egyedül szerettem volna lenni, a legtöbbször átmentem a kadétokhoz, lesétáltam az óceán partjára, és néztem a hadi hajókat. Nem csoda, hogy egy időben tengerészgyalogos szerettem volna lenni.

Bár édesapám zenész, sőt, anyu is énekelt egy darabig, Linda nővérem pedig szinte még beszélni sem tudott, máris dalolt, én elég későn kezdtem el a zenével foglalkozni. Apu nyomdokaiba akartam lépni, tehát dobolni kezdtem, és vadul gyakoroltam a felszerelésén. Alapítottam is néhány zenekart, s ez elkísért Magyarországra is.

16 éves voltam, amikor hazaköltöztünk, számomra nem volt idegen az ország, hiszen gyakran voltunk itt nyaralni. Ami a legfurcsább volt, hogy nem jött az iskolabusz, le kellett gyalogolni a hegyről, ahol laktunk, és mindenféle közlekedési eszközzel juthattam el csak az iskolába. A zenekarommal szalagavatókon léptünk fel, aztán egy alkalommal énekeltem is. Kiderült, hogy ez jobban megy, mint a dobolás, így aztán ezt a vonalat folytattam. Beiratkoztam Gór Nagy Mária Színitanodájába, ahol értek sikerek, de értek kudarcok is. Egyre gyakrabban kaptam meg, hogy „ez itt nem Amerika, itt más a felfogás” – s ez rossz volt. A diploma megszerzése után színházakba jártam meghallgatásokra, de azt mondták, nem beszélek szépen magyarul… Nem maradt más, mint, hogy angolt tanítsak egy magániskolában, és amikor szabad időm volt, zenét szereztem, szöveget írtam. Úgy éreztem, a perifériára kerültem, és azon gondolkodtam, visszaköltözöm New Yorkba. Anyu azt mondta, hogy még mielőtt valóban megteszem, jelentkezzem a Megasztárba.
Ennyi még belefér, gondoltam, és belevágtam…

"Az egyszerűséget szeretem, és nem kötődöm tárgyakhoz. Nem szeretem a hivalkodó berendezést, a minimálnál is minimálabb stílust érzem magamhoz közel. Imádom a nagy tereket, a fényt és az átláthatóságot."

A Megasztár fenekestől felforgatta az életemet. Hirtelen én lettem az egyik legismertebb srác, és szerettek az emberek. A győzelem után kiadtunk egy magyar lemezt, amellyel kapcsolatban ambivalens érzéseim voltak. Ezt követte egy angol nyelvű CD, ezen már voltak saját szerzemények is, a hamarosan megjelenő harmadik pedig a saját szülöttem az elejétől a végéig. A Megasztár utáni felpörgetett életben mindvégig tudtam, hogy nem lesz mindig így, és a csúcson kell jól döntenem, kialakítanom egy olyan stratégiát, amely a csendesebb időszakokban is folyamatossá teheti az életem. Most jó fázisban vagyok, fizikailag és szellemileg is kiegyensúlyozott, már nem a Megasztár-győztes fiú vagyok, hanem Király Viktor, akire érdemes figyelni.

Viktor sokáig még csak nem is gondolhatott arra, hogy önállósodik, és elköltözik a szüleitől. A győzelem után egy évig lakhatott egy csodásan berendezett apartmanban, de idegenül érezte magát ott. – Arra volt jó, hogy megtanultam beosztani a pénzem, és rájöttem, hogy a hűtőszekrénybe nem maguktól kerülnek be az ételek, és a mosógép sem magától mos. Aztán eljött az idő nemrég, hogy önálló otthonom lett. Beköltöztem Angyalföldre, a Duna Terasz egyik lakásába, de nem kapkodok el semmit. Nem kezdtem el vásárolgatni mindenféle bútort, csakis olyasmit, ami illik hozzám, és amire nem mondom azt, hogy mi ketten egy térben nem létezhetünk.

 

fekete-krém nappali dolgozósarokkal

„Azt gondolom, hogy a fekete kemény és sarkos szín, amely engedi, hogy – ha akarnám – akár több, akár meghökkentő színekkel is párosítsam. Egyelőre azonban megelégedtem a fehérrel és a földszínnel, annak minden árnyalatát szívesen használom. A lakás erénye – és egyben hátránya is –, hogy a bejárattól a teraszajtóig egyetlen hatalmas tér. Úgy éreztem, ide elegendő egy meghökkentő dolog, ez pedig a rekamié lett, ami anélkül „uralkodik”, hogy túl sok lenne. Kifejezetten ehhez választottam a lámpát, amely hosszan benyúlik a fekvőhely fölé. A homokszínű kényelmes kanapéval szemben kapott helyet a televízió, amely számomra fontos eszköz. Ha csak tehetem, esténként megnézek egy filmet dvd-n, nekem ez a kikapcsolódás.
Ha elköltözöm innen egyszer, annak az lesz az oka, hogy most, más lehetőség híján, a nappali egy sarkában rendezhettem csak be a zeneszerzéshez, a dalok felvételéhez szükséges eszközöket, és ez távol áll a tökéletestől. Nincs meg az alkotáshoz szükséges magány.

"Nem kezdtem el nagy erővel vásárolni mindenféle bútort, csakis olyasmit, ami illik hozzám."

Zara, az öthónapos éjfekete mopsz kifejezetten kedveli a lakás egyterűségét. Kedvére jöhet-mehet a lakásban, alig talál zárt ajtót.

 

legénykonyha

„Semmiképpen sem szerettem volna, hogy az étkezés kellékei eluralkodjanak a szabad térben, ezért választottam üveglapos asztalt, s ráadásul kereket, mert emlékeimben az élt, hogy ennél a formánál bensőségesebb a kapcsolat. Gondolkoztam áttetsző műanyag székeken is, de végül győzött a kényelem, és stabil ülőalkalmatosságok mellett döntöttem.

A főzés még nem az erősségem, de kiválóan tudok ételt rendelni! A konyha viszont fontos része a lakásnak, és ha egy térben van más funkciókkal, akkor nagyon tiszta vonalúnak, és rendezettnek kell lennie. Ha egyszer megnősülök, alighanem engednem kell majd a feleségemnek, hogy apró-cseprő tárgyakkal népesítse be a konyhát, de most szigorú rendet tartok. A legénylakások legfőbb használati tárgyai a mikrohullámú sütő és a kapszulás kávéfőző – ezeket magam is használom.”

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.