Egy ember, egy templom…

Egy ember, egy templom…

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Volt egyszer, hol nem volt, a Dunakanyaron innen és túl, egy ember, aki nagyot mert álmodni, és az álmait meg is valósította. Akárcsak a mesében, van valaki, aki hisz az összefogás erejében, akinek fontosak az igaz értékek, a haza és a föld szeretete. Bethlen Farkassal, Verőce polgármesterével találkoztunk mesebeli birtokán.

 

 

A verőcei Lósi-völgy mesebeli domboldalában, egy nemesen egyszerű ház napsütötte teraszán, forró feketével és nagy szeretettel fogadott bennünket vendéglátónk. Semmi nagyzolás, semmi allűr, egy ünnepélyesen hétköznapi úriember mesélt nekünk számára fontos dolgokról, mi pedig, még ha csak pár órányira is, részesei lehettünk a történelemnek. A Bethlen-történelemnek. Könyvek segítségével, 1060 óta kísérhetjük figyelemmel a Bethlen-család életútját. Szinte egy időben jelent meg az Iktári gróf, valamint a bethleni Bethlen grófi család. A Bethlenek leszármazottai közül, Bethlen Béla Erdély utolsó kormánybiztosa igaz magyarként nem hagyta el hazáját még üldöztetésében sem, végsőkig kitartott elvei mellett, és koporsójaként is ugyanaz a hely szolgált, amely hajdan bölcsője volt. Örökségül hagyta maga után gyermekeinek, s unokáinak a magyarság szeretetét, a földhöz és a hithez való mély ragaszkodást. Ez utóbbi család leszármazottja Bethlen Farkas, aki méltán örvend nagy népszerűségnek a helyiek körében. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy immár negyedszerre választották meg Verőce polgármesterének. Vendéglátónk számára igen fontos a család, a hagyomány, valamint az idős emberek iránt érzett tisztelet, és ez valóban nem közhely. A mindennapokban példamutatóan teszi a dolgát, méltósággal, alázattal. Farkas vezetésével a falukassza gyarapodik, gombamód szaporodnak a sikeres vállalkozások, hiszen a jó szándékú vezetői támogatással nem titkolt célja, hogy helyben maradjon a fiatalság, amely értéket képvisel, forgalmat és persze bevételt teremt.

Egy elfoglalt, közkedvelt polgármesternek megfelelő, harmonikus háttér kell, ahová szívesen visszahúzódhat, nyugalommal takarózva, egy hely, ahol gondolattá érnek az álmok, és ahol a gondolatokból valóság születik.

„ 2009-ben egy verejtékcseppes délután megérintett egy gondolat: van, ahol az ember már nem tehet semmit, és ott csakis Isten a megoldás. Kell egy hely, ahol közösen imádkozhatunk a magyarságért, egymásért.” Bethlen Farkas álmai nyomán egy évvel később közös összefogásban megépült a Kárpát Haza Temploma. De épül itt más is: tíz éve a völgy ölelésében nyugvó istálló, amely örömteli lakóhelye a szeretett lovaknak. Öreg, sokat látott paripák, feketék, fehérek, barnák, ám egy közös bennük, kivétel nélkül mind kedvesek az ember szívének.

Nagyapám, tiszta lelkű emberként, mindig a jóra nevelt. Húsz év múltán értettem meg az üzenetet, miszerint minden embernek kötelessége a jóistentől kapott képességet becsületesen kiaknázni a maga és a köz javára.

Az évek múlásával már nem mindegy, hogy egy rohanó nap előtt a harmatos pirkadat, és végeztével a fáradt alkonyat hol éri az embert. Ehhez kellett ez az otthon, amely végül Farkas és építész lánya közös terveiből született meg. „Felemelő érzés itt ébredni, forró kakaóval ébreszteni legkisebb gyermekemet, majd napnyugtával esti mesét olvasva, elszunnyadni négyéves Áron fiam ölelésében.” Bethlen Farkas szavai melegséget hoznak a hűvös tavaszi délutánba. A vidék leírhatatlan tiszta bája, az érintetlen, szelíd domboldal mindnyájunk lelkének nyugalmat ajándékoz.

hagyományőrző közegben

Házigazdánk számára igen fontos értéket képvisel a természet közelsége, a hagyományőrző berendezés békés harmóniát alkot a családi emléktárgyakkal. A mennyezetet hangsúlyos fagerendák uralják, míg a világos hajópadló szelíd megjelenésével optikailag növeli a teret. Az egy légterű nappali-konyha középpontjául a különleges búbos kemence szolgál, amely hideg téli estéken jóleső melegséget varázsol a családi ebédlőasztal köré. Vendéglátónk szívesen gyakorolja az újrahasznosítás elvét: a családi fészek nagy részben újragondolt bútorokkal, kiegészítőkkel vált otthonossá. A fürdő, valamint a konyha burkolatát építkezéseken ottfelejtett tetőcserepek alkotják. A vaskos gerendák ölelésében az antik csillár is méltó helyére került. Mint ahogyan ez a ház is mutatja, az otthon értéke nem a pénztárca vastagságán, sokkal inkább az egyéniségből adódó harmónián múlik, és talán még fontosabb, hogy hangot is merjünk adni különleges érzékünknek.

 

A fennmaradt tárgyi emlékek közül sikerült megőrizni Bethlen István süvegét és botját.

 

 


tisztelet a felmenőknek

A gyökerekhez való ragaszkodást mi sem mutatja jobban, mint a tekintélyes szegletben felsorakoztatott családi ereklyék elrendezése. Itt kaptak méltó helyet a felmenők egyszerű fakeretekben pihenő fotói. A nagyszülők, valamint a szülők iránti mélységes tisztelet minden apróságban megmutatkozik. A csodás fali kart Farkas édesapja készíttette, amelynek ékességeként a Bethlen-család címere tündököl. A tekintélyt parancsoló öreg csizma sokat tudna mesélni, most mégis némán pihen a faragott parasztszék társaságában.

 

lovak és panzió

Harminchárom éve került ide az első ló, és bár kevés idő jut a munka mellett a pihenésre, olykor azért még sikerül vendéglátónknak kilovagolnia. Egy kedves lovász házaspár vezeti a tanyát, amely egyben panzióként is szolgál. Kicsik és nagyok közkedvelt színtere a verőcei Lósi-völgy, ahol az állatsimogatóban közel kerülhetnek a városi gyermekek is a birkákhoz, lovakhoz. E különleges atmoszférájú közegben sorra születnek a csodák…

 

 


 

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.