Az emlékezés hajszálai

Az emlékezés hajszálai

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Valaki nemrég megkérdezte tőlem egy könyvbemutatón: ki ez a fess férfi, aki ilyen méltósággal csókol kezet. Maga a jelenség is szokatlan, utánozhatatlan már – nyugtáztuk. Kelet-Közép-Európa szürke hétköznapjaiban nem öltöznek ilyen jól a fehér hajú férfiak. Az elegancia persze nem csak a külsőn múlik; belülről fakad, valahonnét az ősök génjeinek mély kútjából.

 

 

Minderről meg is győződhetek Dr. Szász István Tas dunakanyari otthonában, a Makovecz Imre tervezte szép házában – mert a környezete is jellemzi az embert. Belépve a házba, a különös csúcsos boltívek alatt ránk köszön az erdélyi polgárság múltja, sajátosan gazdag ízlésvilágával. Az egybenyitott helyiségek előnyösek is, mert így egyazon időben többet láthatunk a családi ereklyékből, mintegy megsokszorozódnak.

Leülünk kicsit a kényelmes barokk fotelekbe, teázunk, na és nézegetjük csöndben a beszédes tárgyakat. Kérdezem is a házigazdát, és csodálkozva hallgatom hibátlan stílusú, nyomdakész válaszait. Pontosabban vallomását a nagyszerű elődökről, nagyapákról, dédapákról, szépanyákról, s a tőlük kapott csodálatos szellemi örökségről. Az átmentett tárgyak is az övéik voltak. Doktor úr aztán valóban hetedíziglen ismeri a múltját, pontosan és hitelesen dokumentálva a falon a terebélyes rajzos nemesi családfát. Külön téma lehetne a másik nagyszoba, a nyitott múzeum, azaz a Hitel emlékszoba. Ide előzetes bejelentkezés alapján lehet ellátogatni, s ahol egybegyűjtve megtalálhatók a jeles erdélyi folyóirat legfontosabb szellemi és tárgyi emlékei.

 

"A Hitel az alvó Csipkerózsika, akit Szász István Tas, mint mesebeli herceg, csókjával keltett életre."

– Miért hagyta el fiatal orvosként Erdélyt, és települt át az anyaországba? – kérdezem.

– Bár eredetileg belgyógyászatra szakosodtam – néz rám beszéd közben –, de kacskaringósra sikeredett: a kisebbségi magyar sors úgy hozta, hogy pszichiátriai szakvizsgát is tettem. Így kerülhettem Kolozsvárra, ami a lehetetlennel ért föl egy magyar orvos számára. Időközben rám bízták a mentálhigiénés intézet megszervezését, majd amint elkészült, kihelyeztek Kolozsborsára a bűnöző elmebetegek intézetébe. Nyilvánvaló volt, hogy itt – szovjet mintára – politikai pszichiátriát akarnak létrehozni, és engem szánnak igazgatónak. A piszkos munkát ugye ne román végezze! Megsejtettem, hogy szülővárosomba már nem mehetek vissza, és a megyei főorvostól kihallgatást kértem: „Értsd meg, végre – mondta –, hogy ebben a városban nem kellenek nekünk magyarok!” Megértettem. Akkoriban kaptam meg az útlevelemet, és átjöttem Magyarországra, hogy elindítsam az áttelepülést, a szüleimmel, feleségemmel és a két gyerekkel. De a családom nehezen mozdult, hiszen mindkét ágon több száz évre visszamenőleg erdélyiek vagyunk.

– Az, hogy a családi ház, a magánlak egyben nyitott múzeum is, ritka eset. Hogyan és miért is jött ez létre?

– A Hitel mondhatni tejtestvérem vagy inkább a bátyám, ugyanis egy házban születtünk, Kolozsvárott, csak ő néhány évvel korábban. Én a Hitel hangulatában nevelkedtem. Véremmé vált az emléke is, és bevette magát a gondolkodásomba. Amikor pedig az etnikai tisztogatás sokszínű módszerének egyikével a Ceausescu diktatúra elüldözött otthonról, elsősorban a Hitel tárgyi emlékeit próbáltam átmenteni.

Magam pedig, aki sok-sok emigránsról írtam pályafutásom során, és 1982 óta az elszakított területek magyarságáról, mégis csak most érintett meg igazán, mit jelent végleg elhagyni a szülőföldet. Olyasféle fájdalom, mint szeretteink halála: először el sem hisszük, majd évekig siratjuk őket. Fényképüket naponta ezerszer megnézzük, hajszálukat őrizzük valami kis szelencében. Ez a dunakanyari ház az a bizonyos hajszál.

"Itteni házunk építkezését is a Hitel határozta meg: az ereklyéknek akartam megfelelo környezetet létrehozni, legalább hangulatában megidézni az erdélyi értelmiségi csoportosulás légkörét."


Madáchtól Balassi Bálintig

Dr. Szász István Tasi családfájának jelesebb személyiségei:
» Madách Imre, ükapja édes unokatestvére;
» Brunszvik Teréz, a magyar „kisdedóvó” létrehozója;
» Irinyi János és József, a gyufa feltalálója;
» Balassi Bálint családja;
» Balassa János sebészprofesszor, a magyar sebészet
   egyik atyja dédapja testvére volt;
» Wass Albert, aki feleségének nagyanyja, Wass Emma.

 

 

"A triptichon Kádár Tibor, Kalotaszeg festőjének a munkája, a folyóirat legfontosabb szerzőinek portréival."


féltett családi emlékek

Az ebédlőben, avagy a Hitel tárgyalótermében szinte minden berendezést vendéglátónk édesanya, Hort Idy – Szász Istvánné tervezett. A zöld cserépkályha csak halvány mása a hajdani eredetinek, körülötte az erdélyi fejedelmi képtár néhány portréjával: balra fenn Báthori István (aki lengyel király is volt), alatta II. Rákóczi György, jobbra fenn Bocskay István, alatta Apafi Mihály. A szentbenedeki Kornis kastély árverezésén a család csak e négy, felmenőikkel rokon portrét vásárolta meg.

A fehér majtényi csempe kandalló (lásd előző oldalunkat) a XIX. századból való, a Hitel szalonjában állt. – Még a szépanyámé volt – mondja vendéglátónk. Ott látható még a család fegyvergyűjteményének maradványa: a török, a kuruc kor és az 1848-as szabadságharc idejéből. Tőle balra a falfülkében az öreg órát Szász nagyapám hagyta ránk: pontosan méri az időt, zeng-bong, ha beállítom. Kiderül még, hogy a tükör firenzei, a csillár is a kolozsvári Hitel szalonjából való. A folyosón a hatezer kötetes könyvtár néhányszáz példánya sorakozik.

a Hitel szerkesztőségi asztala

A tárgyalóasztal fölött a turulos- kígyós mennyezeti égőt szintén Hort Idy, a hajdan híres kolozsvári színésznő, a ház asszonya tervezte, akárcsak az ebédlő bútorait. Makovecz Imre azért alkotta meg a csúcsos boltíveket, hogy kicsit itt is kolozsvári otthonukban érezzék magukat a lakók, a régi szülői házban, aminek az édesanya volt a tervezője. Bizony azt mások elképzelni sem tudják, milyen fájdalom lehet örökre otthagyni az édes házat, aminek minden kövét ismerjük.

A tizenkétszemélyes asztal, Kós Károly írásos abroszával és a szecessziós székekkel. Ennél szerkesztették a lapot. A szerkesztők kérésére a szüleim adtak otthont a lapnak 1936-tól 1944-ig (a második korszaka volt), fennmaradását támogatták minden erejükkel. Ez a remek, nemzetpolitikai szemle, Széchenyi azonos című munkájának alapeszméjéből építkezett, és nagyon időszerűen. Mert Trianon után nemcsak lefejezettségét élte meg Erdély, de balkáni világban találta magát. Hemingway, a haditudósító utóbb így fogalmazta meg ezt a helyzetet: Azt hittük, a Balkánból Európát csinálunk, de inkább Európából csináltunk Balkánt – írta Dr. Szász István Tas, „Beszédes hallgatás” címmel 2007-ben, a Kolozsvári Kriterionnál megjelent könyvében.

 

A Hitel folyóirat házi múzeumának céljait is szolgáló családi villa kalotaszegi motívumokkal ter vezett főbejárata, Makovecz Imre tervei szerint.

 

Makovecz Imre barátsága

Vendéglátónkat az organikus építészet nagymestere, Makovecz Imre barátjának fogadta, és a házát baráti gesztusból tervezte meg. S még arról is meggyőzte, hogy föl fogja építeni, amiben Tasi (mert ez a becsületes neve) nem igazán hitt. Egyébként hat év alatt elkészült, és be is tudtak költözni, mire a szolgálati lakást át kellett adni. Az emeletre vezető lépcsőföljáró alatt a fotógaléria, 220 személy közül a legfontosabbak fényképei; a folyóirat szerzői, az erdélyi szellemi élet jelesei.

 

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.