A szeretet hegedűse

A szeretet hegedűse

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A művészetben mindig nagy esemény, ha új csillag tűnik fel. Azt jelenti, hogy született valaki, aki többet, valami kivételeset tud, és aki tehetségével tartósan el tudja varázsolni a közönségét. Hazánkban van egy kifejezés, amit manapság gyakran használnak: hungaricum. Ilyen hungaricum a Tokaji aszú, és ilyen hungaricum Mága Zoltán.

 

 


Zenészdinasztiába születtem, a felmenőim több száz évre visszamenőleg mind muzsikáltak – meséli a világhírű hegedűművész. – Édesapám nagybőgős volt, és mellette keményen dolgozott, hogy el tudja tartani a családját. Öten voltunk testvérek, szerény körülmények között éltünk. Édesapán nagyon korán hegedűt adott a kezembe, azt szerette volna, hogy prímás legyek. Éjjel-nappal gyakoroltam, s tudtam, ez az irány az, amelyet követnem kell, és a sok erőfeszítés meghozta gyümölcsét.
A pályám során sok olyan fellépésem volt, amit olykor magam sem hittem el. Játszottam többek között XVI. Benedek pápának, a marokkói királynak, Károly hercegnek; számos rangos zenésszel léptem fel; és olyan világhírű művészekkel találkozhattam és játszhattam is nekik, mint Robert de Niro, Salma Hayek vagy Franco Nero. Végigízleltem a siker nagy pillanatait, találkoztam a világ rangos és befolyásos állami vezetőivel, közös vacsoraasztalnál ülhettem velük, és érezhettem a felém áradó szeretetet és elismerést. Sokféle elismerést, kitüntetést kaptam a pályám során, felsorolni is nehéz lenne, de ma már tudom, hogy mind között a legnagyobb a szeretet. Az, amit kapok, és amit adni tudok. Éppen ezért büszke vagyok rá, hogy tavaly engem is jelöltek Magyarország egyik legrangosabb díjára, a Prima Primissimára. Hálával tartozom zeneértő és zeneszerető közönségemnek, hogy a segítségükkel, a sok százezernyi szavazatuknak köszönhetően átvehettem a Prima Primissima-díj közönségdíját. Az elismerés arról szól, hogy legjobbnak lenni a legjobbak között, és én átéltem ezt az életem minden pillanatában – mindig jobb és jobb akartam lenni, hogy mindazok, akiknek a létem köszönhetem, büszkék legyenek rám. Ez a díj azt jelezte, hogy jó úton járok, és amikor átvehettem, a lelkem mélyéig éreztem ezt – megismételhetetlenül gyönyörű pillanat volt. Hálával tartozom a két nagy magyar mecénásnak – Demján Sándor úrnak, a díj alapítójának, és Csányi Sándor úrnak, a díj kuratóriumi elnökének –, hogy a tudomány, a sport, a kultúra és a művészet területén olyan kimagasló rangú díjat alapítottak és adnak át kilenc éve, amelynek esetében már pusztán a jelölés is hatalmas erkölcsi megtiszteltetést jelent. Pályám, életutam a bizonyság arra, hogy függetlenül attól, hogy kinek milyen a bőrszíne, a származása, vallási vagy felekezeti hovatartozása, ha ki akar törni a szegénységből, a megbélyegzettségből, akkor ezt tanulással, szorgalommal és becsületes munkával elérheti, sikeres, megbecsült és elismert tagja lehet hazánknak.
Büszke vagyok rá, hogy elmondhatom: ma már lélekhidakat építek, mert, ahogy Tóth Árpád mondta, „óh, jaj az út lélektől lélekig”. Nekem az a dolgom, hogy egyenesítsem ezt az utat, megmutassam, hogy az egymás iránti tisztelet szebbé, élhetőbbé varázsolja a hétköznapokat, és eltűnhetnek a társadalmi különbségek.
Ezen gondolatok hívták életre „100 templomi jótékonysági koncert” című missziómat, amelyet két év alatt sikerült megvalósítani. Bebizonyíthattuk a világnak, hogy az összefogás erejével hegyeket tudunk megmozgatni, bajba került honfitársaink tízezrein tudunk segíteni. Mert ha akarjuk, el tudjuk törölni a fájdalom és a kétségbeesés könnycseppjeit, a sírást nevetéssé, a jajkiáltást kacajjá tudjuk formálni. A jótékonysági előadássorozat felkeltette a figyelmet, rangos művészek álltak a program mellé. Felemelő érzés volt az ország gyönyörű templomaiban az oltár előtt állni, és muzsikálni. A záróeseményt követően pedig eljött a pillanat, melyre sok éve vártam: személyes áldást kérhettem XVI. Benedek pápától.
Mindez azonban soha nem sikerülhetett volna, ha annak idején az Úr és a szüleim nem indítanak el a helyes irányba, ha engedik, hogy letérjek erről. És nem lett volna, ha nincs mellettem-mögöttem a családom. Feleségem, Annamária bebizonyította: minden sikeres férfi mögött ott áll egy erős nő. Anitól kaptam a legcsodálatosabb ajándékot az életben – a két gyermekemet. Szigorú apa vagyok, ugyanolyan következetes erővel kérem a teljesítményt tőlük, mint tőlem egykor az apám. De a 16 éves Jennifer le tud venni a lábamról néhány jó szóval, vagy ha meghallom énekelni, a 6 éves Zolika pedig – aki 3 éves kora óta zeneiskolába jár – megolvasztja a szívem, amikor hallom, miként gyakorol a hegedűn. Boldog és elégedett ember vagyok, de nem mondhatom, hogy állj, mert eljött már a Kánaán. Dolgom van e világon, az élet utolsó pillanatáig, amikor azt mondhatom majd: ez jó mulatság, férfimunka volt.

 

 

(A cikk folytatását keresse a februári lapban)

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.