Szívükre hangolva

Szívükre hangolva

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Szentmártoni Imre – azaz St. Martin előadóművész és zeneszerző – több lépcsőben érte el, hogy megteremthesse otthonát. Panellakó időszakában arra is volt példa, hogy szaxofonján úgy gyakorolt, hogy kinyitotta a ruhás-szekrényt, és oda bújva fújta a hangszert, hogy ne zavarja a szomszédokat… Amikor feleségével, Ildikóval megvásárolták e házat, nem törekedtek látványos befejezésre, adtak időt maguknak arra, hogy rátaláljanak a szívüknek kedves tárgyakra.

 

 



Jó volt városlakónak is lenni – meséli St. Martin –, de kinőttük ezt az állapotot. Ráadásul a fiúnk, Norman is mindenféle allergiával küszködött, tehát egészségesebb környezetre vágytunk. Nekem az is nagyon fontos volt, hogy olyan otthonra találjak, ahol több generáció élhet együtt, szerettem volna a szüleimről is gondoskodni. Az első váltás Budakeszi irányába történt. Ám aztán ismét nekiálltunk a keresésnek.
Imre és felesége, Ildikó életében az események akkor gyorsultak fel, amikor jelentkezett egy vevő, aki egy hónapot adott a kiköltözésre. „Egész nap jártuk a címeket, de egyik ház sem felelt meg nekünk igazán. Ide, ahol most lakunk, már ki sem akartunk jönni. Aztán mégiscsak erre kanyarodtunk, és jól tettük! Varázslatos volt a látvány, hatalmas kert fogadott, ahol buján nőttek a növények, a panoráma pedig lenyűgöző volt. Magát a házat szinte meg sem néztük alaposabban, láttuk, hogy régi építésű, vastag, időtálló falakkal, amint rejtőzködően simul bele a természetbe. Az üzletet megkötöttük, és költöztünk.”
Persze, először albérletbe, nem messze az új otthontól. Így egyszerű volt felügyelni a munkálatokat. „Szinte csak a főfalakat hagytuk meg – folytatja Ildikó. Falakat bontottunk, tetőt cseréltünk, és folyamatosan tanultunk, főképpen a saját kárunkon. Aki már végzett felújítást, tudja, hogy a pénz szinte elfolyik, így mi is igyekeztünk takarékoskodni. Olcsóbb megoldásokat kerestünk, tapasztalatlan asztalost választottunk, s ennek meg is lett a böjtje. Alig néhány év múlva minden fából készült dolog elvetemedett, ki kellett dobni a hajópadlót, a konyhabútort, az ajtókat… Ezúttal azonban minőségi munkát végző szakembert kerestünk, és minőségi anyagot választottunk.”
A nappaliban kapott helyet az első bútorszerzemény, az ónémet, vörös bársonnyal kárpitozott kanapé, amelynek karján a rajongóktól kapott plüssmacik sorakoznak. „A gyerekkoromat antik bútorok között töltöttem – emlékszik vissza Imre –, de aztán a szüleim egy hirtelen ötlettel eladták ezeket, és úgynevezett praktikus, modern berendezést vásároltak. Ami végül egyikünknek sem tetszett, hiányzott belőle a meghittség. Eldöntöttem hát, hogy ha igazi otthonom lesz, akkor csakis olyan tárgyakkal veszem körbe magam, amelyek között jó élnünk. Nyitott szemmel jártam a városokat – koncertjeim kapcsán sokféle helyen megfordulok –, aztán „barátkoztam” a kiválasztott bútorral, elég sokáig, mire megvásároltam. Nagyon kedvelem az ónémet stílust, rá is akadtam egy apró üzletre – ami sajnos, azóta megszűnt –, és ott szereztem be a bútorok nagy részét. A feleségem (többek között) műtárgybecsüs, Esztergomban Matyi Mihálynál volt gyakorlaton. Csodálatos tárgyak voltak az üzletben, nála is sok mindent vásároltunk. De jártuk a használtcikk piacokat is, és boldogan vittük haza az új szerzeményeket. Most azonban megálljt parancsoltunk magunknak, nem szeretnénk múzeumban élni.”

 


  • szentmartoni01
  • szentmartoni02
  • szentmartoni03
  • szentmartoni04
  • szentmartoni05
  • szentmartoni06
  • szentmartoni07
  • szentmartoni08
  • szentmartoni09
  • szentmartoni10
  • szentmartoni11
  • szentmartoni12




 Az ebédlőt a sarkosan kialakított teraszajtó előtt találjuk. A teret hagyták lélegzethez jutni, a falakon mindössze pár polc és egy régi téka kapott helyet. A radiátort egy ügyes trükkel elrejtették, a burkolatot lerakónak használják.
 Az előszoba sajnos nem elég világos, de a vastag főfalba rizikós lett volna ablakot nyitni. Ezért egy hatalmas antik tükröt tettek fel az emeletre vezető lépcsővel szemben, a nappali falába pedig egy méretes akváriumot helyeztek el, amely átengedi a fényt.  

Így lett egy kis Provance

Kicsi, praktikus, könnyen rendben tartható, de Ildikó vágyik egy nagyobbra. Egyelőre még nem tudni, ez hogyan oldható meg, alighanem a terasz rovására történik majd a bővítés – azaz minden egy nagy lépéssel tovább kerül majd. A méretre szabott bútor homokszínű, a pult harmonizál ezzel, könnyen tisztán tartható műgyantából készült. A visszafogott stílusú díszítést a szekrények fogantyúi adják, valamint az átadópult feletti, szinte lebegő polcokon elhelyezett színes üvegtárgyak. Az esztergomi antikvitás boltban vásárolt, régi kecses darabok varázslatosan szűrik meg a fényt.

Így tervezzük meg az elvonulás helyszínét  

A háló, a gardrób és a fürdőszoba teljesen elkülönül a ház többi helyiségétől, külön felségterület.
A lakás többi berendezésével egyensúlyban lévő ónémet stílusú masszív ágyakat modernizálták, egyrészt meghosszabbították, másrészt kényelmes ágybetétekkel látták el. Az ágytakaró régi szőttes. A ház ura kicsit szűknek találja a helyiséget, de a teret már nem lehet tovább erőszakolni, foként mert a hálóból nyílik egy járható gardrób is, amelyről nem akartak lemondani.
Innen közelíthető meg a fürdőszoba is, amelyet ólomüvegbetéttel díszített ajtó zár el a többi helyiségtől. A toalettet praktikus épített fal választja el a mosdótól. Az antik keretbe foglalt, jó minőségű tükör mellett szép díszei a fürdoszobának az Olaszországból hozott kőkagyló a falon és a vörösréz csapok.

  • szentmartoni_a01
  • szentmartoni_a02
  • szentmartoni_a03
  • szentmartoni_a04
  • szentmartoni_a05


Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.