Finn finomsággal

Finn finomsággal

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Finnország hallatán a szauna, a rénszarvasok, tavak, erdők és a modern építészet jut eszünkbe. Egy kedves, nyugodt ország fenn északon, amelynek hetvenegy százalékát erdő borítja, és ahol októbertől áprilisig hókucsma fedi a házak tetejét. Jari Vilén, Finnország nagykövete látott vendégül bennünket a skandináv dizájn hazai rezidenciáján.

 

 

 

p egy kedves barátommal beszélgettem, aki nemrég tért haza az ezer tó országából. Miközben színes élménybeszámolóját hallgattam, amelyben lefestette azt a mérhetetlen harmóniát és kiegyensúlyozottságot, ahogyan az ottani emberek élnek, béke telepedett a lelkembe. Ugyanezt a nyugalmat éreztem a finn rezidencián és a nagykövet, Jari Vilén szavaiban is, miközben országa építészetéről, lakberendezési kultúrájáról és a követség épületéről mesélt. A budapesti finn nagykövetség ezerkilencszázharmincnégyben a Gellérthegy egyik csodálatos villájában kapott helyet, amely a Wenckheim család tulajdonában állt. Öt év múltával az épületet a finn állam megvásárolta. A háború végén bombatalálat érte a házat, s olyan súlyosan megrongálódott, hogy a finn állam kénytelen volt meghozni a döntést: lebontják.

 

A követség új épületének tervezésére Alvaro Alto egyik közvetlen munkatársát, Ilmo Valjakka építészt kérték fel, aki megalkotta azt a többfunkciós épületet, amelyben a nagykövet rezidenciája mellett helyet kaptak impozáns irodák, szolgálati lakások, előadóterem és egy könyvtár is.

 

Az épület a modern finn építészet könnyen felismerhető stílusjegyeit hordozza. A tervező igyekezett az ötezerháromszáz négyzetméter alapterületű telek növényzeti és terepadottságát teljes mértékben az előnyére fordítani. Az ezerkilencszáznyolcvannyolcban elkészült épület össz alapterülete kétezerkilencszáz négyzetmétert számlál.

 

A nagykövet rezidenciáján is jól érezhető a monumentalitás. A belső terek tágasak, világosak és jól átláthatóak. A hó-fehér falak is ezt a hatást erősítik, karöltve a világos nyírfa parkettával. A finn építészetre jellemző hatalmas üvegfalak és -ajtók, amelyek az északon uralkodó fényviszonyok miatt előnyösek, a rezidencia enteriőrjét is nagyban meghatározzák. A nagykövet 2007 óta lakója a rezidenciának, és azt mondja, rendkívüli módon szeret itt élni. A vendégek fogadása a nagyszalonban történik, amelynek ékessége a Steinway&Sons zongora. A nagyszabású ebédekre a hét méter hosszú gránit étkezőasztalnál kerül sor, ahol többnyire finn nemzeti ételekkel kínálják a vendégeket. Ezek sorába tartozik a rénszarvasleves is, amely a nagykövet házájában mindennapos fogás, ám Magyarországon kuriózumnak számít.

 

A rezidencia berendezése javarészt egyenes vonalvezetésű bútorokból áll, színviláguk belesimul a természet évszakonként változó színeibe. A falakat ismert művészek munkái díszítik, többek között Akseli Gallen-Kalleln festő-művész 1907-ben készült „Dunai est” című alkotása, amelyet az épület avatásakor ajándékozott a finn kormány a nagykövetségnek.

 

Az épület fontos szeglete a finn egészségkultúra alappillére, a szauna és az uszoda, amelyet jó finn szokás szerint nap mint nap használ Jari Vilén.

 

A nagykövet otthonának berendezésénél a kényelmet, az egyszerűséget és a letisztult vonalvezetést tartották szem előtt. A hatalmas üvegajtóknak köszönhetően napkeltétől napnyugtáig csodás fény-árnyjáték teszi izgalmassá a tereket. A finn nagykövet rezidenciáján megértettük azt az alaptételt, mely szerint a kevesebb sokszor több, és azt, hogy ne féljük az „üresen hagyott” terektől, mert azok is életre kelnek a bútorok társaságában. A nagykövetség monumentális épületében arra is ráérezhettünk, hogyan költöztethetjük az északi világtájak visszafogott finomságát otthonunkba.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.