Erdő mellett

Erdő mellett

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Pataki Ági szangvinikus természetű, így egyre inkább szenvedélyévé vált a nyugalom megteremtése környezetében. Ezért kezdett el építkezni tíz évvel ezelőtt egy, a nyüzsgő várostól messze eső telken, közvetlenül az erdő mellett. A dél-franciaországi stílusban felépült ház pedig minden pillanatban felkínálja a nyugalmat.

 

 

Van, aki attól boldogtalan, ha nem vásárolhat repülőgépet, vagy nem utazhat el a Déli sarkra - mondja Ági. - Én képtelen lennék bánatba zuhanni ilyen dolgok miatt. Ellenben kétségbeesnék, ha szétesne a családom. Éppen ezért igyekeztem olyan otthont teremteni számunkra, amely simulékonyan alkalmazkodik az elképzeléseinkhez, egyszerre varázslatos és titokzatos. Engedi magát átalakítani, ugyanakkor felkínálja a megszokás nyugalmát.

Ági sokáig a belvárosban élt, és sokáig élvezte is a folytonos nyüzsgést, pörgést. Aztán elérkezett az idő, amikor másféle életre vágyott, csendesebb környezetre. Távol a várostól nézett ki magának egy telket, amelyben első pillanatban meglátta a majdan ott épülő ház szépségét. Lassan és körültekintően fogott bele az építkezésbe. Látta maga körül, hogy sokan úgy gondolják, ha meg tudták keresni a pénzt egy házra, akkor meg is tudják tervezni. És ezek az építmények kivétel nélkül mind stílustalanok, kívül és belül egyaránt. Ezért elsősorban egy jó építészt keresett, akit meg is talált Turányi Gábor személyében. Ők ketten tökéletesen egy hullámhosszon fogtak bele a tervezésbe, egyetértettek abban is, hogy az építtető felelőssége az is, hogy milyen látványt mutat a ház azok számára, akik elmennek mellette, és látják. Ági számára alapvető elvárás volt, hogy a ház illeszkedjen a környezetbe, és, hogy ne unja meg három év múlva. Olyannak épüljön meg, amely elbírja az átalakításokat is, ha éppen ahhoz van kedve.

Gyűjtögető típus vagyok - mondja -, nekem a tárgyaim jelentik a múltat. Veszélyes lenne azonban minden szépséges üvegtojást, teababát, szőnyeget és képet láthatóvá tenni, ezért sok minden dobozokban várja, hogy nézegetni akarjam, és lecseréljem azokat a tárgyaimat, amelyek most vesznek körül.

Az otthon különlegessége, hogy különböző színes pontok kapcsolódnak egymáshoz. Van kék, narancs vagy zöld enteriőr. Vannak olyan részei a háznak, amelyek a látványt szolgálják, nincs igazi, gyakorlati funkciójuk, de jó elidőzni e terekben. A család kedvenc helye az üvegtetővel fedett hatalmas terasz, amely csak később épült a házhoz. Esténként gyakran kiülnek ide, beszélgetnek a gyertyák lobogó fényében, és figyelik a borospohárban az ital fel-fellángoló színét.

Ági nem stílus vagy forma szerint válogatja össze a berendezési tárgyait. Sokkal fontosabb számára a hangulat, amit megteremthet. A fürdőben például a keleti, az art deco és a biedermeier stílus keveredik, a konyha egyszerre idézi a high tech-et és a boldog békeidőket. A falon lebegő üvegpocokon számtalan különleges tárgy sorakozik, amelyek csupán a látványukkal el tudnak simítani minden rossz hangulatot.

A kert engedelmes egyszerűséggel simul az erdőhöz, ahonnan hűvös levegő és titkok áradnak a napsütötte pázsitra. Nincs beültetve mindenféle növénnyel, szép, szabad tér zöldell körös-körül. Ági különben is úgy gondolja, a zsúfoltság öregít.

A ház természetesen sosem lesz teljesen kész, mindig van valami, ami változik, ami átalakul, amitől jobb és élhetőbb lesz. És éppen ez a tulajdonsága az, amitől jó otthon lenni.

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.