Életcél helyett élettér

Életcél helyett élettér

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A mai gondolkodásmódban komoly életcél a saját lakás vagy ház megszerzése, s ez az emberek nagy részének évtizedekre történő eladósodást is jelent egyúttal. Szily Nóra műsorvezető másképp vélekedik. Ő elsősorban életteret szeretett volna magának teremteni, ezért egy időre bérelt lakásba költözött.

 

 

A bérelt lakás ténye csak nálunk életidegen még, az európai és tengerentúli gyakorlat már régen erről szól. Nóra tudja, hogy egyszer majd lesz neki is kicsi háza, kicsi kerttel, de most másról szól az élete.

 

- Nem szerettem volna „meghalni” a falakért, amelyekről azt mondhatom, hogy ezek itt az enyémek - mondta. - Hamar rátaláltam erre a lakásra, amelybe azonnal beleszerettem, és egy részét igényeim szerint formálhattam is. A lakás üres volt, saját bútoraimmal, tárgyaimmal teremthettem otthont belőle.


 

A csendes budai utcában idilli környezetben él Nóra, immár két éve. Első dolga az volt, hogy kialakított egy olyan konyhát, amely tökéletesen illett hozzá, és némi falbontás árán egy aprócska fürdőszobára is szert tett. Az addig megszokottnál kisebb térben hamar helyükre kerültek a bútorok is. Nóra édesanyja, aki elvégzett egy antik becsüs tanfolyamot, sokat segített abban, hogy a szépséges antik berendezés gyönyörködtető egységet alkosson.

  • szily_029
  • szily_073
  • szily_098


 

- Alapvetően Anyámtól tanultam mindent, ami ma az ízlésemet meghatározza - meséli Nóra. - Biedermeier leányszobában nőttem fel, és kamasz koromban nagyon irigyeltem azokat, akiknek pirosfehér bútoruk volt, és az íróasztalra matricákat ragasztgathattak. Aztán megszoktam, és megszerettem az antik tárgyakat, szeretem, hogy a bútoraimnak vannak történetei, amelyeket valójában nem ismerek, de köréjük építhetem a saját meséimet.

A lakás színei megnyugtatóak, mindenfelé mécsesek és füstölők égnek. Nóra úgy gondolja, egy térben legalább hétféle fényforrásnak kell lennie, hogy minden hangulatához megtalálhassa a megfelelőt. A szinteltéréses nappaliban a falakat selyem perzsaszőnyegek borítják, és itt kapott helyet Alföldi Róbert festménye is. - Robi azt mondta, Norci, kapsz tőlem egy képet, válassz! Sok festmény volt a szobában, és engem ez a kép szólított meg. A címe: Jó könyv, most kaptam. Amikor megfordítottam a vásznat, a hátán azt olvastam: Norcinak szeretettel… Ennyit az empátiáról.

Nórát nem zavarja, ha eltérő stílusú bútorok kerülnek egymás mellé, sőt, olykor kifejezetten szórakoztatja; például a tabernákulum párkányán pihenő két porcelán angyalka, amely lehet, hogy másoknak giccses, de az ő szeme nagyon kedveli.
Nóra megszerette az otthonát, és szívesen időzik is benne. Abból él, hogy gondolkodik, és ehhez sokat kell olvasnia. Élvezi azt a bensőséges csendet, amit a lakás kínál, belekucorog az egyik fotel ölébe, vagy éppen elvonul a hálószobába, és engedi, hogy rátaláljanak a leírt szavak. Esténként pedig, amikor már a szeme nem vágyik olvasásra, de a szelleme még igen, hogy szép szavakat halljon, hangoskönyveket hallgat, most éppen Szinbád történetét.

A kis könyvespolc meghitt enteriőr a lakás egyik zugában. A fölötte lévő szecessziós tükörben ugyan Nóra nem láthatja magát, a villanykapcsoló miatt magasabbra kellett helyezni, de teljes egységet alkot a polccal. A szekrényke dísze az 1936-ből származó antik szelence. A régi metszet a párizsi divatról jelzi, hogy ez itt igazi női otthon.

 

  • szily_033
  • szily_034
  • szily_045
  • szily_093
  • szily_111

 


Az apró tárgyak közel állnak Nóra szívéhez, régiségeket árusító boltokban kószálva tett szert többségükre. Régi vágya volt, hogy neki is legyen egy ezüst morzsakeféje a hozzá tartozó lapátkával. Tudták ezt róla sokan, és egy alkalommal kollégája, Gundel Takács Gábor meg is lepte vele. Éppen akkor, amikor Nóra maga is vásárolt egyet. Tehát most már kettő is van belőle. Mindennapos használati tárgyak az ezüst hátú ruhakefék is, amelyeknek látványa és kézbevétele is emocionális élmény

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.