Mese a visszatalálásról

Mese a visszatalálásról

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Nagyanyó házában jártam Salföldön a Káli-medencében. Olyan kicsi és kedves, mint az a mesebeli, csak éppen nem mézeskalácsból építették. Helyben bányászott kőből rakták a falakat és a kerítéseket is. Persze, nem nagyanyó lakja, hanem Szabó Ágnes iparművész és férje, Fábián Gusztáv építésztechnikus, aki alpolgármestere is Veszprém megye legkisebb falujának. A szép vakolatdíszek a házigazda munkái, eredeti valamennyi. Hiteles gyűjtésből dolgozik.

 

 

Kőtenger húzódik a Káli-medence felszíne alatt, ami vulkanikus utóműködés következtében keletkezett. Így aztán minden háztulajdonos a saját udvarából termelte ki a háza felújításához szükséges építőanyagot.

Salföldön és ezen a vidéken már 900 körül megjelentek a honfoglaló magyarok. A települést az Árpád-házi királyok idején Salkőkútnak nevezték, és egészen a török hódoltság idejéig virágzott itt az élet. A törökök teljesen elpusztították, csak 1711 után éledt újjá.

A régi falukép a Balaton-felvidék néhány apró településén (Kékkút, Mindszentkálla, Szentbékálla, Köveskál, Salföld) egészen máig viszonylag érintetlen maradt. Vonzó a paraszti életmódot idéző világ: az egykori szőlőhegyek présházai, a natúr kőfalak és a hófehér házak oszlopos tornácai mindenkit megigéznek. Salföld azonban nemcsak látványosság, működő falu is, nagy legelőkkel, állatokkal, saját természetvédelmi majorral és a hajdani magyar pálos rend kolostorának romjával.


Vonzó világ, ahol végtelen nyugalom honol, béke és harmónia. Valamikor pár millióért lehetett itt házat venni, ma már a csillagokba szöktek az árak.
Szabó Ágnes több mint harminc éve járt először Salföldön, a Magyar Iparművészeti Főiskola elvégzése után, és végleg megfogta a táj. És egy kis ház is a faluban, ami vágyálom maradt még hosszú ideig. Nem tudták még megvenni, de szerencsére eladni sem akarták tulajdonosaik.


  • mese01
  • mese02
  • mese03

 SZEMÖLDÖKDÍSZ ÉS VAKOLATDÍSZEK, ahogyan a ház ura készíti. Igazi értéket képvisel ez a műfaj a környéken. A falusi házak díszeit nem helyes stukkóként illetni: nem gipszből készülnek. A szép hagyományokat őrző díszek „teste” a malter, amellyel a házat vakolják.

Az utcai „tiszta szoba” ma NAPPALI. Szerencsére az eredeti ablakokat nem cserélte le az előző tulajdonos, a mennyezeti gerendáknak viszont nyoma veszett. A bútorok nem olyan öregek, mint a ház, de igyekeztek a stílussal hozzá igazodni.


A NAGYSZOBA hangulatos részlete a kályhával. A falon a házigazda, Fábián Gusztáv gyűjteménye: kovácsoltvas ajtópántok és veretek. Az ágy fölött Szabó Ágnes angyalai vigyázzák az álmokat - a fotózás idején épp a házimacskáét.

A MŰTEREM mára szikrányit sem emlékeztet arra, hogy régen istálló volt. Fagerendák alatt, hófehér falon és modern vitrinben sorakoznak a ház asszonyának képzőművészeti alkotásai.
 
Nagyanyónak - ha nem is a mesebelinek - mégis köze lett a házhoz, amikor Ágnesre hagyott egy kis örökséget. Így kilenc éve, nagyon lepusztulva ugyan, de megvették. A férj addigra, kitartó szorgalommal és vasakarattal, fölépített már egy másik kis hajlékot a szomszéd pusztán, Kisörsön. Ennek az árából sikerült felújítani régi-új otthonukat.
Járkálunk az alacsony helyiségekben, Ágnes „gyönyörűen egyenetlennek” nevezi a vakolatot, mosolyogva simítja a tenyerével. - A férjem újravakolta az egész házat - ¬meséli-, olyan rossz állapotban volt. Egy-két falat át is törtünk.
 
A nádtető rég lemállott róla, így az épület hátsó része tető nélkül, csupaszon omladozott. A régi terménytárolóból a fürdőszobát, az istállóból a műtermemet alakítottuk ki, a tetőteret pedig beépítettük. Csak az első, utcai fronton volt tető: a nagyszobán, a konyhán és a kamrán.
Ági nem régen fáradt bele a pesti életmódba, csak fél éve költözött végleg Salföldre. Addig csak le-lejárt a szinte állandó elfoglaltság miatt itt tartózkodó férjéhez. Jól érzi itt magát. S miért is - - Nagyon szeretem a nagy tereket, de most érzem, a pici térben is lehet jól élni.

A nagy budai lakás sosem tudott ilyen meghitt lenni. Hangulatos itt, intimebb. Például be kell gyújtani a kályhába, és él a tűz, hisz lobogva ég. Meg kell tanulni gyújtóst aprítani, mert rég elfelejtettük. Közel lenni a természethez! Ez valamiféle visszatalálás az ember igazi életformájához.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.