Diósjenőn ünnep élni

Diósjenőn ünnep élni

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Huszonnyolc évvel ezelőtt a börzsönyi vadásztársaság tagjaként sokszor vadászott a térségben Oszter Sándor, és úgy gondolta, kellene valami kis ház, kis szobával, amelyben elfér egy priccs, egy szekrény, meleget adó cserépkályha, jó lenne egy konyha is, kemencével… Ideális vadászház lenne, amolyan férfias menedék, ahol könnyű rendet tenni.

oszter 720


Elkezdtem járni a környéket, kerestem az eladó házakat - mondja Oszter Sándor -, de mindegyikkel volt valami bajom. Vagy túl nagy volt, vagy messze esett az erdőtől. Aztán májusban megláttam egy kicsike kis épületet, legalább százéves lila akác, rengeteg almafa és málnás vette körül, elbűvölő volt a látvány. Bekopogtam. Idős házaspár lakta, akik azt mondták, nem akarják eladni a házat, de szívesen látnak egy kávéra. Beszélgetni kezdtünk, s a vége az lett, hogy megegyeztünk. Olyan kis gazdaságot akart létrehozni Oszter Sándor, amilyen a nagyapjáé volt valaha. A tervek elkészültek, az építkezés megkezdődött, és az évek során kialakult a háza, aminek alapja az egykori kis épület, csak éppen köré épült egy sajátos birodalom. Egy ideig a színész megelégedett azzal, amit kapott. Birtokba vette a házat, s nomád vadászéletet élt. Fát vágott a kályhába, főzött is magának, és hajnalonként lesre indult, a Börzsönybe. A konyha a ház lelke, nagyjában-egészében itt zajlik a család élete. Az érett mestergerendák alá válogatott bútorok kerültek, szecessziós és ónémet stílusban. A kiegészítő tárgyak, mint a kínálótál vagy a hamutartó, a tárolóedények, a szecessziót mutatják. A hatalmas asztal mellett elférnek a barátok, sok hangulatos vacsora zajlott már itt. „Aztán elkezdtem gondolkodni, mit is lehetne még kezdeni ezzel a házacskával. Talán, ha nem színész lennék, akkor építész lettem volna… Az olasz stílus varázsol el, és ebben a szellemben terveztem meg a diósjenői házat is. Olyan kis gazdaságot akartam létrehozni itt, amilyen a nagyapámé volt valaha. Sok állatot tartok, mangalicák röfögnek az ólban, van egy vaddisznóm is, nevezetesen Dodó, akad nálam számos baromfi, vannak lovak, tehenek.

Bodrogi Gyula régi jó barátja Oszter Sándornak, és remek vadásztársa is. Amikor Bodrogi a Börzsönyben vadászik, mindig a barátjánál száll meg, már külön szobája is van. A Bodrogi-szoba bordó színben tartott, antik bútorokkal berendezett, kényelmes szentély, kilátással az erdőre. Ez utóbbiak tejét feldolgozzuk, vajat köpülünk, tejfölt készítünk és rengeteg aludttejet, ezeknél jobb étel aligha létezik.” És épített egy hétkenyeres kemencét is, sőt, Kós Károly útmutatásai alapján elkészült az ökumenikus kápolna is, amelyben húsz év után ismét elvette feleségül párját, Failoni Donatella zongoraművésznőt, Isten színe előtt. A következő oldalakon teljes pompájában feltűnik a nappali, most a női sarokba kukkanthatunk be. Antik, kerek asztalok, kényelmes székek uralják itt a teret, ahol kellemesen lehet csacsogni mindenféle női dologról. „Valamikor eszeveszetten gyűjtöttem a tárgyakat, minden kis darabnak külön örültem. Ma már nem így van. A tárgyak olyanok, mint az emlékek, egy idő után telítődik az elme, és nem akar többet elrejteni. Az emlékeket - ha akarom - felidézhetem, a tárgyaimat pedig látom, és emlékeket gerjesztenek bennem.” A ház emeletén található a hatalmas nappali, lovagterem, ahol a belső fronton a családi ebédlőasztal található, a csodás kandalló - Szabó Zsigmond kőfaragő munkája -, amely Bartók Béla Cantana profana című opusza alapján készült, és a szarvassá változott fiú történetét örökíti meg. A terem tetőszerkezete, a radiátortakaró elemek, valamint a nyílászárók díszlécezése Lénárt Zoltánt dicséri. Az itt lévő összes faanyag antikolt festést kapott, hogy a lovagterem megőrizhesse korhű stílusát.
A kis házból nagy ház lett. Tornya is van, olaszos campanile, ahonnan belátni az egész Börzsönyt. Nyugalmas élmény, amelyet a modern kor biztonságtechnikai eszközeivel is véd a házigazda. A férfiszoba maradt kicsi és kényelmes, barátságos és intim. A falakon megtalálhatók a vadásztrófeák, a franciaágy kényelmes, a kis ablakon át pedig korán beköszönt a hajnal, amikor rendes vadászember elindul a lesre. És megmaradt a régi házból a kicsi szoba, Oszter Sándor „főhadiszállása”, ahol nem szívesen lát vendéget. Ott tud igazán jól aludni, elmélkedni, feltöltődni. És készülni új filmjére, amit mostanában forgat. Az Elza leveleiben német tisztet alakít, a filmet Füle Zoltán rendezi. Továbbra is játszik színpadon, nagy tervei közé tartozik egy, a temesvári népfelkelésnek emléket állító színdarab, amelyet Debrecenben, Nagyváradon és Temesváron mutatnak majd be. A kert külön birodalom. Óriási területen burjánzik, az angol kertek stratégiája szerint. A teraszon kovácsoltvasból készült asztal és székek kínálják a kényelmet. Háromszázötvenfajta örökzöld ékíti a kertet, és szobrok, amelyek egy részét a színész maga tervezte, és Burmában öntötték ki bronzból. A kápolnát kézetezeregyben kezdte el építeni, Kós Károly tervei alapján. A színész nagyapja Győrben, a kórház számára épített egy hasonlót, és Oszter Sándor elhatározta, ő maga is létrehoz egy ilyet, az ősök emlékére. Számára a vallás egyhegyű, mindegy, miként nevezik, de mindenféleképpen a teremtő felé mutat. A kápolnát felszentelték.

A hétkenyeres kemence a régi, balaton-felvidéki gazdaház megmentett darabjaiból állt össze. Vendéglátónk nemcsak a kenyeret süti itt, de csodás húsleveseket is készít, a kemence hőfokát elviselő különleges mázas edényekben.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz! 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.