A sokféleség harmóniája

A sokféleség harmóniája

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ahol a tárgyaknak lelke van, és értő kezek választották azokat, nem nehéz a múltnak tisztelegve új formát adni egy otthonnak. A stílusok összefonódása azonban csak egy olyan miliőben tud harmonikus összképet adni, ahol az ösztönösség igényességgel párosul. Házigazdánk, Szeleczky Ildikó a vendégvárás művészete egyesület alapító elnöke, veleszületett természetességgel bánik az otthonába látogatókkal.

 

 

Egy pilisi település szívében vagyunk. Az utca csendes, a ház kintről nem is látszik. Csak bent a kert végében mutatja meg magát, nagyságát és nagyszerűségét. Bizonyára mindenkit megérint ez a légkör, aki ide beteszi a lábát, hisz nagyon hiányzik világunkból ez a nyugalom, ez az áldott béke, ami itt körbefon bennünket. A csenden kívül vajon mi okozhatja mindezt? – tűnődöm máris ráérősen. Valamiféle pozitív erő árad a falakból. Lám, mégis van ilyen! Vendéglátóm, Hoznekné Szeleczky Ildikó megerősíti állításomat:
 
 
  • szeleczky_f01
  • szeleczky_f02
  • szeleczky_f03
  • szeleczky_f04
  • szeleczky_f05
  • szeleczky_f06

 
- Hihetetlenül hangzik, de valami megmagyarázhatatlan kisugárzása van a háznak. Ezt az idelátogató idegenek is azonnal érzékelik. Annyi bizonyos, jó itt lenni.
 
– Hogyan sikerült rábukkanni erre a kincsre?

– Az első pillanattól kezdve, ahogy megláttam, nem tudtam lemondani róla. Ez vezérelt, bár nem tudatosan. Nem ígértünk az árra plusz összegeket, mint ahogyan szokás ilyenkor, nem is volt miből. Bár a nyaralónkat ugyanitt eladtuk már, mert a fővárostól véglegesen meg akartunk szabadulni. A szerencse mellénk szegődött: beengedett az akkori lakó, egy idős néni, vele beszélgetve kiderült, hogy a tulajdonos fia ugyanott dolgozik, ahol az egyik kedves rokonunk. Így döntöttek mellettünk, ráadásul a hiányzó összegre részletfizetési kedvezményt is kaptunk.
Az előszobában, szemben a bejárattal, kultikus tárgy; fekete ébenfából faragott kéz. Fontos emlék a múltból. Keleti népek hite szerint a kultikus tárgyak elűzik a gonosz szellemeket, megvédik a hajlékot és annak lakóit minden rossztól. Szép. Kár, hogy mi, az úgynevezett civilizált európaiak, nem vesszük ezt komolyan. Mégis fölnézünk rá, amikor megállunk előtte egy pillanatra.
 
 
  • szeleczky_a01
  • szeleczky_a02
  • szeleczky_a03

 
A földszinti nappaliban beszélgetünk, a neo-barokk étkezőnél. Félig nyitott, fából készült, különös térelválasztóval kapcsolódik a konyhához, benne régi, szép üvegtárgyak sokasága. Így egy térben is van a két helyiség, meg nem is. Szemben ülök a szecessziós tálalószekrénnyel, nézem a metszettüveg berakásokat. A látvány kerete maga az üveggyűjtemény. Cserépkályha áll a nappali középpontjában, különböző stílusú ülőgarnitúrák, kecses asztalkák, finom vonalú sublótok között. Átellenben ezernyi emléktárgy, vitrinbe zárva, nagyobb méretű metszetek a falakon. Nem festmények, műemlék épületek rajzai.

– Meghatározó élményem volt az a hat év, amit a Lakótervnél töltöttem el. A cég könyvtárosa voltam. Itt sok tehetséges kezdő, azóta jeles építészt ismertem meg, és inspiráló közelségükben dolgozhattam. Ők nemcsak tervrajzokat, hanem grafikákat is készítettek, amelyekből kiállításokat rendeztem; például Finta József első tárlatát. Itt szerettem meg a metszeteket. Mivel drága festményekre sosem tellett, az üres falfelületeket így díszítem. Különben szellemi csemegék. Kompromisszumok kísérik végig az ember életét. Például én soha nem lakhattam saját elképzelés szerint készült házban, kedvemre vásárolt bútorok között. Az adott helyzet, a körülmények meghatározták a lehetőségeimet, amiből persze a legjobbat próbáltam kihozni. Néhány szép bútort örököltem, s azokat apránként egészítettem ki, főleg a bizományi áruházak kínálatából. Akkor még szerencsére a régiségek, az antik bútorok sokkal olcsóbbak voltak, mint a modernek. Soha nem zavart, ha a meglévőkhöz korban eltérő bútorokra leltem. Szerintem jól megférnek egymás mellett a lakásban a különböző stílusok; például a biedermeier garnitúra a copf komóddal, a parasztbarokk asztal a szecessziós tálalóval.

– Nem a kényszer mondatja ezt velünk mostanában oly sokszor, hogy „jól megférnek egymással?" Mivel ma már képtelenség egységes stílusú szobákat létrehozni?

– Így igaz. De én hiszem és vallom, hogy jól megférnek egymás mellett. Az összhanghoz nélkülözhetetlen az elrendezés, a tárgyak egymáshoz való viszonya. Én az eklektikában a harmóniát a kiegészítő tárgyakkal próbálom megteremteni; metszetekkel, szőnyegekkel, paravánnal, a sok átlátszó üvegtárggyal, egy-egy míves modern kerámiával, vagy régi időket idéző kancsóval.

Az öreg házat az évek során a család fölújíttatta, Azbej Sándor tervei alapján. Őt ma is dicséri vendéglátóm. Például a három szintre bővített épület lépcsőfeljáróját az Ybl-díjas tervező kívülre, a kertben helyezte el. Így jól szeparálható a lakás. A tetőteret tartó gerendákat szabadon hagyta, ezek olyan dekoratívak, mintha most készültek volna, pedig eredetiek, kétszáz évesek. Akárcsak a pince szép boltívei. Az átalakított épület nem is emlékeztet hajdani önmagára. Ildikó invitál, hogy belülről is nézzem meg a hajdani romos pincét, amelyet a nyaralóból átmentett paraszti bútorokkal rendeztek be, a paraszti világ használati eszközeivel együtt. Mindez már fölér egy gyűjteménnyel. Kulturált, hangulatos helyiségek sora, a régi borospincével. Amikor hazalátogatnak a külföldön élő fiúk, vagy összeül olykor a népes baráti társaság, itt igazán jól érezhetik magukat.

Az emeleten vendégszobák, de falak nélkül kapcsolódnak egymáshoz. Az úgynevezett kiszögellésekben az igazi eklektika; különböző stílusú fekhelyek, fotelek, kanapék, szőnyegek, szépség és tisztaság mindenütt. Meglepően jól sikerült a modern szórakoztatóelektronika beillesztése a régi miliőbe.
Itt fönt a földszínek uralkodnak; a barna minden árnyalata, a kivizöld, a mély bordó és a drapp. Jó az összhang, a tárgyak visz-szaköszönnek egymásnak.
 
– Vajon honnan erednek az igényesség és a jó ízlés gyökerei? Örökölhetők ezek a tulajdonságok?
 
– Valószínűleg igen. Én a korai jó hatásokra emlékszem: a felvidéki, ízlésesen berendezett otthonunkra, az értékes bútorokra, jó festményekre, a kényelemre. A magyar történelem és a háború elsodorta. Ami viszont gyerekkorában bele ivódik az emberbe, azt nem sodorhatja el semmi. Régi, gömör megyei nemesi család a miénk; az egyik ősömet, Szeleczky Mártont nagy mecénásként őrzi az emlékezet, például imakönyveket adott ki, nagy példányszámban, és az egri barokk Szent Antal templom építését is jelentős összeggel támogatta.
 
– És Szeleczky Zita, a híres színésznő?
 
– Rokonom, nem is lehet más, hisz ebből a családból egyetlen egyet tartanak nyilván. A fürdőszobai barokk csillár az övé volt. Szó sincs persze arról, hogy barokk lenne a fürdőszobám, a tükröm eredeti paraszttükör, a falikar a századvégi szecessziót idézi, mindez jól mutatja, mennyire heterogén az én otthonom.
 
– Nálad miért is van ez így? Kevés kivételtől eltekintve mindannyian így vagyunk ezzel.
 
– Mert sokfelé jártam és mindenhol elcsábultam. Vonzottak a mitikus tárgyak, a népi kerámiák, a kézi szőttesek, az ezüst ékszerek, a szőnyegek. Ösztönösen vásároltam, de azért néhány alapelv segítségével; a múzeumokban tanul a legtöbbet az ember, sokfelé jártam, és a legtöbb időt ott töltöttem el. Megszállottan bújtam a szakirodalmat is. És alkalmaztam egy fontos módszert: rájöttem, hogy a tudatalattink jobban működik, mint hisszük. Csak a nekem tetsző tárgyakat jegyeztem meg mindenütt, ami nem tetszett, attól elfordultam, elhatárolódtam. S egyszer azon kaptam magam - és ez tipikus eset-, hogy például Tokióban azoknak az értékes tárgyaknak a másolatait vásároltam meg, amelyekről néhány évvel korábban tanulmányt olvastam egy francia szaklapban. Azóta tudatosan élek a módszerrel (Freud nagyon is közöttünk él).
Nehéz eljönni Ildikó otthonából, bármennyire illendő is volna már elköszönni, hisz nagyon elszaladt az idő. Ezt azonban észre sem vesszük, mert nála teázni vagy kávézni kell, és ha elfáradunk, azonnal észreveszi. Kész helyzet elé állítva, megterített asztalhoz vezet. Enni úgy kínál, ahogy azt a nagykönyvben megírták egykoron, de annál jobbat tálal föl, és sokkal elegánsabban. Olyan ételeket rögtönöz, és úgy, hogy nemcsak a teríték, de az ízek emléke is megmarad. Elbeszéljük, és megpróbáljuk utánozni.

Szeleczky Ildikó otthonát azért kerestük föl, mert ő a Vendégvárás Művészete Egyesület alapító elnöke. Kiváncsivá tett bennünket, hogy a nagy ünnepek közeledtével vajon hogyan és hová várja szeretteit, vendégeit? Kedvünkért megterített előre mindkét ünnepre. Így megörökíthettük, hitem szerint az ország legszebb asztalkompozícióit.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.