Paplakból nyaraló

Paplakból nyaraló

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A nagyváros nyüzsgő zajából érkező „urbánus vándorok” rövid idő elteltével testi-lelki harmóniára lelnek e gazdag múltú villa falai között. Talán a magyar tenger klímájában, a patinás fürdőváros reformkori hangulatában vagy az egykori lelkészlak békés miliőjében keresendő a válasz a különös átlényegülésre…

paplakbolnyaralo 720


A Balatonfüred központjában megbújó épület még 1816-ban épült, mint a fazsindelyes „kerek templom” elődjéhez tartozó lelkészlak. A helyszínt – mely a tihanyi apátság birtokainak része volt – a levéltári jegyzeteken kívül egy 1878-ban datált balatoni útikönyv is dokumentálja, majd a kommunizmus évtizedei alatt a szokásos kollektív sorsra jutott: a polgári életmódra jellemző hat szobát és tágas konyhát szűk lakásokká darabolták és kiutalták. A ház sokáig a szomszédos Árkád SZOT üdülő (ma Anna Grand Hotel) technikai személyzetének adott otthont, azután egy kudarcba fulladt magánfelújítást követően, félig szétbontva várta jobb sorsát. A szerencse egy építészmérnök-pedagógus házaspár személyében érkezett, akik újsághirdetés alapján bukkantak a házra ’98 nyarán. Akkor már napok óta járták a környéket, hogy egy vízközeli házat találjanak domboldali telkük helyett, ahol csak sátrazásra nyílt módjuk gyermekeikkel.

– Igazi szerelem volt első pillantásra, hisz mindketten egyszerre láttuk meg a kivételes lehetőséget ebben a házban! – emlékszik vissza az élményre Klári, amikor feltárult előttük az utca forgalmától rejtőzködő, támfallal védett kert és az épület látványa. S ez a végtelen lelkesedés röpítette át őket a felújítás évein, ami felért egy teljes építkezéssel. Hiszen a villa nemcsak visszakapta eredeti hangulatát, sőt, részleteiben korhűbb lett, mint valaha, de teljesen meg is fiatalodott, azaz a legmodernebb technikával felszerelt. Albert és Klári tervei alapján, az utólag felhúzott válaszfalakat elbontva visszakapta eredeti polgári jellegét, amelyet nagy árnyas terasszal és ligetes kerttel gazdagítottak. A konyha és a nappali – mint impozáns közösségi terek – újra fellélegeztek, és a tágas előszobához, valamint az üveges verandához kapcsolódva átjárhatóvá váltak. Nyáron a hatalmas ablakok és szárnyas ajtók, télen az épített kandalló, az antik vaskályha és sparherd biztosítja a kellemes klímát a térben. Mellettük a három szeparált hálószoba és külön fürdőszobák jelentik az elvonulásra alkalmas, intim tereket, akár tizenöt fő részére is.

Az épület egyik ékessége, a reformkori fürdőváros hangulatát idéző faszerkezetű veranda friss színezetet, élénk burkolatot és berendezést kapott. Speciális, az eredetivel egyező kék és opál üvegeit egy budakeszi üvegesmesternél találta meg Klári, akinek az építkezés alatt komoly szenvedélyévé vált a kincsvadászat. Kalandos portyái során vastelepekről, piacokról, családi hagyatékból, kereskedésekből válogatta össze értő szemmel az egyes helyiségekbe illő darabokat, amelyek aztán Albert végtelenül precíz és gyakorlatias tervei alapján integrálódtak a ház arculatába. Több art deco bútor és korhű porcelán származik a füredi antikvitásból, ahol kérésre restaurálás és egyedi stílbútor- beépítést is vállalnak a hozzáértő tulajdonosok. A villa korabeli berendezésébe szépen belesimulnak Klári kedvenc színes balatoni retró plakátjai, a dédnagymama falikárpitja, sőt, még azok a modern skandináv bútorok is, amelyeket már a fiatalok hoztak a házba. Mert a kisgyerekekből jó nevű építészek lettek, akik fiatalos lendülettel járultak hozzá a ház kontrasztos stílusához. Talán a szülők gondolkodásának és e csodaszép füredi házban töltött felhőtlen nyaraiknak is köze lehet a megörökölt jó ízléshez.

A ház mai arculatát az a kettős törekvés határozza meg, hogy az értékmentés és az innovatív megoldások finom egyensúlyba kerüljenek. A grandiózus méretű, romantikus hangulatú fürdőszoba berendezését több helyszínről vadászta össze a kiváló ízlésű háziasszony. Akad itt kellék vastelepről, lomizásból, helyi antikvitásból és lakberendezési áruházból is, amelyeket aztán jó arányérzékkel rendelt egymáshoz.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.