Kamatláb és diós kuglóf

Kamatláb és diós kuglóf

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Nyári mese a két közgazdászról, akik az excel táblákba rendezett világot maguk mögött hagyva valódi életüket építik a tóparti öreg házban. Mert a saját gyerkőcök, gyümölcsfák, lábaskádak és vacsoravendégek többet érnek bármely extraprofitnál…

kamatlabesdioskuglof 720


Sétahajó, fokhagymás lángos és vidám, kollektív SZOT-üdülő hangulat… Nagyjából ezek a gyermekkori élmények kapcsolódtak Eszter életében a Balatonhoz. Így amikor az internetes ingatlanhirdetésben meglátták a lepukkant csopaki kúriát, maximum egy ritkán használt nyaralót vagy egy nyári buli-helyszínt képzeltek el benne férjével, Lászlóval. Az 1929-ben épült házat Oltványi József megyei főhidász saját családja számára tervezte meg egykor, s a békebeli hangulatot, a természetközeli, élhető tereket Győrbíró Csaba építész rekonstruálta a jelenben, majd száz esztendő elmúltával. Ezután két évnyi tömény építkezés következett, melyben a villa és benne az új tulajdonosok is többszörösen felülmúlták önmagukat. A megszépült ház korhű arculatát nemcsak az új tetőszerkezet, a felújított gerendázat, a régiek mintájára legyártott nyílászárók, az épület eklektikus stílusához illő elegáns falszínek, de a gondosan kipótolt eredeti burkolatok is hűen őrzik. Az egymásba nyíló enteriőrök polgári-nosztalgikus berendezésében tárgyak és korszakok ízlésesen keverednek egymással: thonett az ikeával, antik a kortárssal, nagyszülői örökségbútorok a keleti nomád textíliákkal, hazai kézműves cementlapok a skandináv dizájnlámpákkal…

Ez az otthonos eklektika vonul végig szép tárgyaival és tónusaival a tágas étkezőben, a vele egybenyitott konyhán, az innen nyíló hófehér hálószobákon, a lakályos nappalin, a decens fürdőszobán, fel egészen a tetőtérig, aminek befejezése még az idei nyár programja lesz.

Közben Eszter és László a két fővárosi „f lasztergyerek” büszkén füvesít, bukszusokat ültet, szőlőt nemesít négyezer négyzetméteres kertjükben. Nemzetközi tőzsdei karrier után jelenleg leginkább a zsenge hajtások és a tavaszi fagyok miatt aggódnak, miközben új otthonuk babaszobájában két kis palánta alussza délutáni álmát… Ők a fészekrakó program legjobb eredményei! Délutánonként velük sétálnak le a tópartra és fel a faluba, ahol már újdonsült ismerősök köszönnek rájuk. Egyre ritkábban gondolnak a fővárosra, sőt már csak muszájból járnak fel előző életük színterére. A nyüzsgő nyarak mellett a nyugodt téli napokat is megszerették itt a vidéki villában, mely mintha meghálálná a törődést, intenzíven átformálta őket. De ez a jótékony változás figyelhető meg a ház vendégein is, akik a százéves falak közt újra élhetik az északi part reformkori fürdőéletének hangulatát, a vidék békebeli nyugalmát. A közösen elköltött finom reggelit Eszter diós kuglófjával, a vidám biopiac-mustrát a tihanyi félszigeten, a délelőtti sakkpartit a társalgóban. A kert szőlőtőkéiről lecsippentett édes fürtöket, a fröccsteraszon átbeszélgetett délutánt, az esti kultúrákat a füredi korzón és Veszprém óvárosában.

Mert ahogy az újdonsült csopaki polgároktól, Esztertől és Lacitól hallották: Balaton nem csak a nyári szezonról szól… az igazi élet a strandon túl kezdődik!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.