Szalmaillatú nyár

Szalmaillatú nyár

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az idő megállt, csak a szandálunk repült a kiskapuban. Anna vendégháza, takaros portája esszenciája annak, amit gyerekkorunkból annyira őrzünk: rózsaillatot, öreg stelázsit pöttyös bögrékkel, csiklandó füvet a talp alatt, négy csendes falat benn, földet és eget kinn… Buzsák Somogy megye apró ékköve, közel a Balatonhoz, közel a természethez és végtelenül távol a hangos mindennapoktól.

szalmaillatu 720


Ahogyan gyökér nélkül nincs lomb, Anna sem tud létezni Somogy legszeretettebb kis faluja, de a főváros nélkül sem. Buzsák mindig is a nyugalom, az erdőt-mezőt ismerő, hagyományait ápoló, bölcs vidéki emberek közösségeként élt benne, míg Budapest az a hely, ahol jó, egyszerűen jó lenni, de öröm onnan elindulni. Anna még pár hónapos, míg nővére tipegő kisgyermek volt, amikor először csábította Buzsákra a búcsú a szülőket. Amikor elindultak a balatonlellei nyaralóból, nem sejtették, hogy a kirándulás erős kötelékké nemesül. Anna nővére egyszerűen betipegett egy udvarba, hogy közelebbről szemügyre vegye a pelyhes kiskacsákat. A háziak nemhogy nem haragudtak, de meg is vendégelték a családot. Aztán a következő nyáron is, és még sok-sok éven keresztül. Eufórikus élményként írja le Anna azt a világot, ami megnyílt előttük az apró faluban. Az édesapja egy reggel korábban kelt, talán kicsit még a Nap előtt, amikor megfogant a gondolat: legyen Buzsákon a család nyaralója. A két lányba mézédes nektárként ivódott a falusi lét. De Annába jobban. Nagy vargabetű vezetett vissza Buzsákra, de nem haszontalan. Érettségi után Dél-Afrikában főzött Anna, később Olaszországba vitte az útja, pszichológiát tanult. A jó vendéglátásról mindig is erős elképzelései voltak, a nemzetközi morzsákból pedig összeállt az a koncepció, ami végül, jó nyolc évnyi érlelés után a vendégházában testet öltött. Tudta, érezte, hogy vannak emberek, akik örömmel kiszakadnának a mókuskerékből, párban vagy gyerekestől, nagyvárosból vagy éppen egy távoli ilágvárosból. Tudta, érezte, hogy a fejében élénken élő vendéglátáshoz Buzsáknál jobb környezetet nem találhat. Már csak a ház hiányzott… De meglett az is, pajtástól, konyhakertestől, a kert végében akácostól. Bár a ház elsőre nem ütötte szíven Annát, de a pajta, na, az lebilincselte. Habár akkorra sokszor váltották egymást az évszakok, ami erős nyomokat hagyott, mindezt már rózsaszín szemüvegen keresztül látta. Szemei előtt a kihívás, az önkifejezés lehetősége, a finom falatokkal várt vendégek, a pajtamozi ötlete lebegett. Segített szomszéd, falubéli, és sok ötlet származik Anna édesanyjától, aki ugyancsak szívesebben hoz magával egy-egy utazásról szuvenírként lábasokat, mint ruhát, csecsebecsét. Egy évig tartott a porta felújítása, Anna pedig mindvégig tevékeny részese volt az immár tapintható álomnak. A kapun nem engedett be semmit, ami új, a házat hófehérre, a lábazatot vörösre festtette, színei akárcsak a buzsáki rátétes terítőé. Veranda épült öreg fából és régi téglából. A házban a falak a régiek, a régi helyükön, a modern korból legutóbb a wifit engedte be Anna. Televízió, rádió nincs. Csak a mámoros gyermekkor és a felnőtt lét különös összefonódása. A szalmaillatú nyár.




Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.