Talán az utolsó?

Talán az utolsó?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Vendéglátóink rutinos építtetők, két egyetemista fiúkkal úgy hozta az életük, hogy ez immár az ötödik otthonuk. Pedig nem tervezték az építkezést, a fiúk azonban nagyon szeretnek otthon lenni, jöttek a barátnok is, és szuk lett a lakás. Telek után kellett nézni, s elköteleződöttségük okán csak passzívházról lehetett szó.

 

18

 

Megismerve a véges kőolajkészletek következményeit, környezettudatos vendéglátóink a függőség minimalizálására alternatív megoldásokat kerestek. A legegyszerűbbnek tűnt nem kitalálni valami újat, hanem kevesebbet fogyasztani mindenből, és erre a passzívház tökéletes megoldásnak bizonyult. A témába beleásták magukat, igazi nehézséget – ikerház lévén – a kéményépítő társtulajdonos meggyőzése jelentette. De ez az akadály is elhárult, és a stílus összehangolása után kezdődhetett a munka. Tájolás tekintetében az újonnan parcellázott telkek közül a legjobbat találták meg: a Testvérhegy–Hármashatárhegy és Csúcshegy panorámája páratlanul a lábuk előtt hever, és az ár-érték arányt is itt találták a legjobbnak.

A modernizmus volt a kiindulópont, készítettek egy képanyagot az elképzeléseikről, és két építésztől kértek vázlatokat. Az A3 Építész Kft. munkája nyerte el a tetszésüket – meséli vendéglátónk, és mosolyogva konstatálja a sikeres együttműködést Glück Endre tervező is, aki körünkben van. – Passzívháznál az a legfontosabb, hogy legyen egy jó terv és kiviteli terv, pontosan tudjuk, hogy mit akarunk, legyen egy megbízható kivitelező és műszaki ellenőr. Egy-két minimális kivételt leszámítva minden a tervek szerint alakult. A gépészeti megoldás kiválasztása meghatározó költségtétel, és a ház jövőbeni élhetősége tekintetében sem mellékes. Alapfeltétel volt, hogy gázt nem kötnek be, a számítások alapján azonban kitűnt, hogy csak levegővel megnyugtatóan nem lehet kifűteni a házat, kiegészítő fűtés szükséges. Mivel a házban szinte mindenütt egységesen parketta van – még a mellékhelyiségekben is –, a kiegészítő fűtés a födémbe került mennyezetfűtésként. Passzívháznál nincs az a kicsi kandalló, ami pillanatok alatt túl ne fűtené a házat, így kémény nélküli bioetanol kandalló került a nappaliba az átmeneti időszakokra, ami látványnak sem utolsó. A szellőzőrendszer 200 méternyi talajkollektorát, ami előfűti a bejövő hideg levegőt, a passzívházburkon kívüli pince fala köré építették be. Télen mínuszok helyett már plusz 4–5 Celsius-fokos levegő jön be, nyáron pedig előhűtött levegő kerül a házba a szellőzőnyílásokon át.

Passzívháznál a legnagyobb kérdés a háztartási meleg víz előállítási módja. Alaposan végigszámolva elvetették a napkollektor beépítését, viszont napelemekkel áramot termelnek, eddig 200 kilowattórával többet is a család fogyasztásánál, ami visszatáplálódik hálózatba. Mivel a hőszivattyú áramfogyasztását geotarifaáron számolják, a visszatermelés gyakorlatilag ingyen biztosítja a működését. Bár még nem telt el egy teljes év a költözéstől, vendéglátóink a napelemek termelte többletárammal együtt úgy számolnak, hogy kb. 20–30 ezer forintba kerül a villanyszámla, a meleg víz és a fűtés éves költsége. Az elmúlt tél tesztelte először a házat hóval, vízzel, hideggel, és elégedetten állapították meg, hogy az minden szempontból kitűnőre vizsgázott.

 

   Rendkívül fontos számomra az energia- és környezettudatos szemlélet az építészetben. Mindemellett az épülettel életterünket alakítjuk, ahol a funkcionalitás és esztétikum sem kaphat másodrendű szerepet. Külön szerencse, amikor az építteto értékrendje és gondolkodása is hasonló. Ilyenkor az energiák nem egymás meggyőzésében vesznek el, hanem elindul a közös kreatív munka.  gluck endre
Glück Endre

 

Vidor Judit, a tanítónőként dolgozó háziasszony a hibátlan ízlésű ház lakberendezoje. Értheto, hogy korábbi lakásaikat miért vették meg tolük szívesen „tokkal-vonóval”. Tudását meg is alapozta egy lakberendező kurzussal, és ismerőseinek hobbiszinten ma is szívesen besegít. Minden stílust szeret, az antikot, a szép festményeket ugyanúgy, mint a népművészeti tárgyakat, és az elmaradhatatlan személyes emlékeket. A keretbe foglalt gyufacímke- gyűjtemény például édesapjáé volt. Számára tanítónoként fontos, hogy a kréta otthon is mindig kéznél legyen, és a tanterme is családias, jó hangulatú legyen.

 

  A beköltözés feszes volt, sok munka, így a külső színezés is csak ezután készült el. Örömünnepként élték meg, amikor lekerültek a takarófóliák, és végre kiláttak az ablakokon.  

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.