Mesél a vidék

Mesél a vidék

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A pesti gyereknek egy vidéki nyaralás felér egy egzotikus utazással. A villamoshoz és városi forgataghoz szokott gyerkőcök többsége csak állatkertben lát tyúkot, libát, tehenet. Kivéve, ha van vidéki nagymama. De ha nincs? Akkor jelenik meg lelki szemeink előtt egy takaros vidéki ház…

 

01

 

Vendéglátóink vidéki hangulatot kerestek, ahol a városból kiszakadva a gyerekek a falusi életet is megismerhetik. A másik lényeges kritérium az volt, hogy a Balaton legyen elérhető közelségben. A Balaton-felvidéken találtak rá arra a kis falura, amely az álmaikban szerepelt. Itt nem csak friss kifli és tej van a sarki boltban, hanem paradicsom, paprika és friss fűszer is terem a kert végében. És nem csak a szomszéd almája mosolyog át a kerten, hanem a szomszéd is. Vendéglátóink úgy érezték, hogy igazi rejtett kincset fedeztek fel, ahol idilli környezetben tölthetik a nyarakat, év közben pedig egy-egy hosszú hétvégét.

A telek azonban nem varázsütésre nyerte el jelenlegi formáját. Türelem és kitartás is kellett hozzá. No, és egy jó tündér. Mert pontosan hat kis teleknyúlvány összevonásával jött létre a jelenlegi. A jó tündérrel is találkoztak, Jóföldi Szabolcs tervező személyében. Ő ugyanis pontosan értette, hogy mi a fiatal házaspár álma. A tervezőnek igazi kihívás volt, hogy a falusias településszerkezetbe egy modern életvitelnek megfelelő, klasszikus stílusú épületet tervezhet. És mivel a háziak nagy társasági életet élnek, rögtön két házban gondolkodtak, így a lakóépület mellett egy vendégház is megépült; az esővédő tetővel fedett átjáróval pedig szoros szimbiózisban élnek egymással.

A régi építményből mentettek meg mindent, amit lehetett, hogy aztán tovább éljenek a mai környezetben. Így a tégla, a füredi mészkő, a gerenda mind-mind az új lakóépületek része.

zöld csendélet: a kert

Vidéken a szabadban eltöltött idő ugyanolyan szerves része az életnek, mint az, amit a négy fal között töltünk. Nagy kincs a kert árnyat adó fákkal, virágokkal.

A kertből festői panoráma tárul elénk. A békés csendélet előterében látható a medence, amely harmonikusan illeszkedik a körülötte elterülő táj hangulatába. A forró nyári napokon kellemesen hűsít, így nem csoda, hogy a gyerekek nagy kedvence.
A védett kertben Kata és Péter egyszerűségre törekedtek. Olyan növényeket ültetettek, amelyek a területre jellemzőek, mint a rozmaring és a levendula. Az ablakból integető muskátli épp olyan természetes, mint minden más a környezetében, és nem mellékesen egész nyáron virágzik.

Egy tökéletes szabadtéri szoba tökéletes környezete. Vendéglátóink úgy tartják, hogy az étkezés örömét növeli, ha az ételt napsütésben, kerti illatok és madárdal közepette fogyasztják. A szélvédett teraszon tízszemélyes régi asztalt ülhet körül a család, a vendégek.

 


 
Tervezőnek is üdítő élmény, amikor a szokásos telekosztások, a kisvárosi utcaképek és szabályzatok diktálta sablonokból kilépve egy érett falusi környezet bokorszerűen nőtt szövetébe kell mintát varrni. Előkerül a térkép, az ember végignézi a szomszédos – itt nem csekély számú – épületek formáit, és rá kell jönni, hogy nincs sok variálás, szinte mindenhol a nyeregtető jelenik meg finoman cizellált oromfalakkal. A kialakult belső teleknek nincs utcafrontja, mintha egy boglyába ejtenénk szalmaszálat, úgy simul bele a laza rendszerbe a két épülettömeg. Még él bennem annak a képnek a hatása, amit a területen hajdan állt pajta omladozó szürke kőfala, megbarnult gerendáinak látványa hagyott bennem… A javát az épületben, a hulladékot a kerítésekben, támfalakban használtuk fel. jofoldi szabolcs
Jóföldi Szabolcs

 

Lenyűgöz, marasztal a medence mellé épített kerti üldögélő. Egy francia lakberendezési lapban láttak hasonlót a háziak, és rögtön tudták, hogy ők is szeretnének egy ilyet. Szépségét és a hatást a tökéletes egyszerűség adja, és nem kevésbé a megmentett és fehérre festett facölöpök, a ko és a cementlapok. Minden nyárimádó álmát megtestesíti.

A borospince és annak süllyesztett, pergolás előtere alig emelkedik ki a környezetéből. Befutja a lilaakác, néhol a moha veszi már birtokba, így amolyan rejtekhellyé vált. A tekintélyes borgyűjteményt hosszú téglapolcokra helyezett ikonok keretezik.

A közösségi tér már az ajtón átlépve, az előszobából feltárul előttünk. A rusztikus falfestés, a tér ritmusát megadó gerendázat, a téglából és betonból épített bútorok kellemes összhatását csak erősítik a helyiektől vásárolt régi bútorok. A kandalló alatti falmélyedésben tornyosuló fahasábok szellemes díszítőelemnek is felfoghatók.

A hagyományos és az új sikeres elegyét mindig nehéz megalkotni. Vendéglátóink az építész segítségével azonban nagyszerűen keverték a formákat, színeket és anyagokat, harmonikus egészet kapva. Az eredmény valóban lenyűgöző. Kívülről tekintve a ház nem sokat árul el önmagáról, azonban ha belépünk, egyik meglepetés a másik után ér.

Az egyszerű külső egy délies temperamentummal komponált színvilágú belsőt takar. Odabent minden kellemesen meleg és hívogató, a textúrák és az anyagok elsődleges fontosságúak – a főbb helyiségek vastag gerendás mennyezetét fáradságot nem kímélve restaurálták újra. A bútorok kiválasztásakor nagy gonddal jártak el, a részletekre is ügyelve. A nappali központi berendezési tárgya a hatalmas lebegő kandalló, amely egyszerű formájával meglepően elegáns kontrasztot alkot rusztikus környezetével. Remekül megfér egymás mellett a bontott tégla, a látszó beton, valamint a kredenc szegélyeként használt cseréppártázat is. A hatalmas belmagasság nagyvonalú eleganciát sugall.

A vendégház egyszerűbb tömegformálása ellenére ugyanazzal az igényességgel készült, mint a főépület. A kert felé kőpilléres tornáccal kapcsolódik, ami újszerű megfogalmazása a környék házainak. Berendezését nagyrészt a környékbeli lakóktól vásárolt bútorok alkotják. Csodás hangulata vendégmarasztaló.

Szeretjük a nappali hangulatát, és azt, hogy télen-nyáron nagyon jó itt lenni. Nyáron nagy kedvencünk a pagoda, ahol mindig kellemesen hűs a levegő.
Változtatnánk: sajnáljuk, hogy a medence nem fűthető, és jó lenne még egy gyerekszoba.

rusztikus konyha

A házban mindenütt rálelhetünk megmentett és új funkcióval felruházott tárgyakra. Az eredetileg patikákban használt bútorelemek remekül funkcionálnak konyhaszekrényként. A régi bútordarabokból összeállított konyhaszigetre modern munkapult került, amelyen mázas edényben, kosárban várakoznak a kerti termények. A konyhát bontott téglából épített polcok keretezik, rajtuk falusi cserépedények, használati tárgyak.

Olyan időtlenséget áraszt a hálószoba, amely azonnal megragadja a belépőt. A kompozíció a festett bútorok, a terrakotta padló és a textilek kontrasztjára épül. A baldachin nem csak a szúnyogok ellen véd, de megkapó hangulatot ad.

A fürdőszoba irigylésre méltó atmoszféráját a fényűző tükör és a díszes lábakon álló kád alapozza meg, amelyet tovább árnyal a hatalmas ablakon beáradó fény, a szép felületek, textúrák, és a szobaszerű berendezkedés kis szekrénnyel, szőnyeggel, dekorelemekkel.

A vendégházban a szomszédos falvakban vásárolt egyszerű, rusztikus bútorokkal, tárgyakkal próbálták megőrizni az eredeti, falusias jelleget. A zárt tornác ablakain árad be a fény.

A vidéki, és főleg vízközeli otthonok kedvelt színe a kék. A vendégházban éppen annyi fehérrel keveredik, hogy szelídebb legyen az összhatás.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.