Ház a Mecsek lábánál

Ház a Mecsek lábánál

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Igazán szerencsésnek mondható az, aki az egyik legszebb magyar vidéken, a mecseki hegyvonulat egyik déli völgyében tervezheti álmai otthonát. Még szerencsésebb az a vendéglátónk, aki nem csak jó barátokat talált az akkor még üresen álló telek szomszédságában, hanem a barát személyében egy építészt is, aki papírra vetette álmait.

 

07

 

Pécs Nagyszkókó nevezetű városrészében régen gyümölcsöskertek álltak a Zsolnay családhoz tartozó Szikorszky villa, egy vadászkastély és néhány borospince szomszédságában. Az 1700-1800-as években a városi polgárság által kedvelt, hétvégi házakkal tűzdelt üdülőterületté vált, amíg a 20. század államosításainak időszakában fel nem parcellázták a szőlőtermesztés miatt a területet. Ezek felszámolása után először kockaház- típusú, később vegyes építészeti jellegű épületek jelentek meg a csendes, nyugodt, falusias városrészben.
Dévai György tulajdonos és Szamosközi Imre építész barátságából született együttműködés a fő tervezési irányok kijelölésével kezdődött. Amikor arra keresték a választ, hogy mi az, ami a ház tájolását meghatározza, egyértelműen a „szembedombra”, vagyis a telekkel átellenben, a völgy nyugati, zölddel borított meredek falára esett a választás. Amellett, hogy ez lehetőleg a ház minden részén szem előtt legyen, a másik fontos szempont a családi élethez szükséges terek megteremtése, a közösségi rész és az intim zóna szeparálása, illetve a három gyerek külön szobájának létrehozása volt. Hogy a ház egységei ne szakadjanak el egymástól, az építész a lépcsőházat tette meg központi szervező elemmé, amely így egy folyamatosan használatban lévő, élő kapocsként teremt párbeszédet a funkciók között. A két szinten elhelyezkedő helyiségek egybefüggő, faborítású teraszokkal kapcsolódnak a környezethez, és hatalmas üvegfelületekkel nyitnak a panorámára.
A belső kialakításakor a tájhoz és a tulajdonos vadászszenvedélyéhez illő természetes anyagok használatára törekedtek, a mennyezeti fagerendák láttatásával, fa nyílászárók beépítésével. A család státusza azonban időről időre változott, így a berendezése is ehhez alakult. Az akkori eklektika felszámolására segítségül hívott lakberendező a konyha-nappali kapcsolatát, annak berendezését, színvilágát, a világítást és a hálószobai tárolók elhelyezését gondolta újra, ebből született meg a mai állapot.
Ahogy az épület a völgy oldalába nőtt, úgy nőtt a tulajdonos szívéhez a ház, a környezet, a szomszédok is, akik jól tudják, milyen érték egy ház a Mecsek lábánál…

 

   A ház formájának, stílusának tervezésekor szabad kezet kaptam, így született meg a letisztult épület, amely nem elsősorban a külsőségeivel illeszkedik a környék eltérően értelmezett mediterrán stílusú házaihoz. A lejtős vidékhez alkalmazkodó ház tömegén is megjelennek a különböző funkciók, amelyeket a közösségi térhez és a szülői részhez tartozó faburkolatú teraszok kapcsolnak össze. A bent és kint közötti állapot megteremtésére nagyméretű, eltolható üvegajtókat használtam, hogy a japán építészetből ismert ún. átmeneti – részben nyitott, részben fedett – tereket teremtsek, és ezáltal létrejöjjön a ház vizuális összekapcsolása a természettel. szamoskozi imre
Szamosközi Imre
építész

 

   A belső terek felfrissítésekor azt tartottam a legfontosabbnak, hogy az újragondolt világítás barátságossá tegye a nagy belmagasságú teret. Az étkezőasztal fölé mélyen belógatott, színes függőlámpák kerültek, illetve a nappaliba rizslámpák, amelyek hangsúlyos dekorelemmé váltak, és kijelölték a különböző funkciók határait. Ugyanezt a hatást szerettem volna elérni az északi fal terrakotta színezésével, amely a vizuálisan befogadható élettér irányába, lefelé tereli a tekintetet. Hogy az előtérből a közösségi térbe lépve ne rögtön a konyha látványába ütközzünk, áttörésekkel osztott pengefallal és egy, a konyha felől nyitott tárolóbútorral szeparáltam a két funkciót. kotvasz susi
Kotvász Susi
lakberendező 

 

fa az otthonunkban

A fa évezredek óta jelen van az ember otthonában, nem nagyon tudunk olyan kort említeni, ahol nem használták. Kivéve a mai rideg, hideg, éles építészetünket. Egy ház lehet modern tömegalkotású, de a régi értékeknek is meg kell jelenniük; ilyen a fa. Egyensúlyt kell teremteni a hideg és meleg elemekben, úgy a külső, mint a belső kialakításban.

A mennyezeten látszó fagerendázat kétféle funkciót tölt be a ház életében. Egyrészt melegebbé, puhábbá teszi a nagy belmagasságú tereket, másrészt a házba csempészi, a trófeák jelenlétének híján sem szembetűnő vadászszenvedélyt, a természetet szerető, azzal élő ember mentalitását.

Szeretjük a nagy, világos tereket, a földszíneket, natúr anyagokat, de legjobban a Mecsek panorámájához ragaszkodunk.
Ha tehetnénk, egy pinceszinttel megtoldanánk a házat, ahol a vadásztrófeák is méltó helyet kapnának.

A nappali mostani berendezése a legutóbbi átalakítás eredménye. A tulajdonos célja az volt, hogy stílusában egységes és időtálló, kényelmes, a nagy társasági életet kiszolgáló bútorok kerüljenek a házhoz.

Meleg, otthonos földszíneket válogattak a közösségi térbe, amelynek alapját a bézs színű járólap, mennyezetét pedig a fenyősárga fa gerendázat uralja. A padlófűtés biztosítja, hogy a hidegburkolat egységes felületként érvényesüljön, és a radiátorok látványa vagy a körülöttük kialakuló holt terek sem zavarják az összképet és a berendezés kialakítását. A hűvösebb évszakokban egy cserépkályha ad meleget.

A gardróbbal, fürdőszobával kiegészült szülői hálószoba egysége a tulajdonos kérésére a ház egyik külön traktusában, a közösségi résztől a lépcsőházzal szeparálva helyezkedik el. A zölddel borított domb panorámája a függöny nélküli tolóajtóknak köszönhetően minden évszakban érvényesül, sőt, a természet közelsége a faburkolatú teraszokon kézzel foghatóvá válik.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.