Vadregényes városi nyaraló

Vadregényes városi nyaraló

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

„Nyáron a második otthonunk e kis lak”Legifjabb unokatestvéreim, Egon és Brúnó vidám, energiával teli kisfiúk. A fotózás napján nagy lelkesedéssel rendezkedtek a kert egyik fája köré épített kunyhójukban. A nyaraló ízlésgazdája alapvetően a grafikus édesanya. A „laza” kerttervezés, a ház berendezésének karaktere franciás stílusú víkendházak hangulatát idézi.

 

14

 

Lakásban élve az ember mindig a szabadba vágyik. Még a legtipikusabb városi ember is szeret utazni, kimozdulni, kimenni a szabadba, vízhez, zöldbe, a természet közelébe. Ha nem költözhet kertes házba, akkor is megpróbálja becsempészni a természetet az otthonába. Van, aki szobanövényeket vásárol, van, aki a gangon nevel fát, virágot, és van, aki megteheti, hogy kertje legyen. Házigazdáink már régóta vágytak ki…
Kézenfekvő megoldásnak látszott a család régi, használaton kívüli nyaralóját alapjaiban újraálmodni, és megvalósítani e hangulatos nyaralót. A második otthonnak kijáró tisztelettel választottak mindent a tulajdonosok. Olyan minőségi anyagokat használtak, amelyek nem tipikusan egy nyaraló sajátjai, és igyekeztek nem azt a szemléletet érvényesíteni, mely szerint a nyaralóban régi, netán kidobásra ítélt tárgyaknak szokás helyet adni. És nem estek át a ló túloldalára sem! Nem látni itt a legújabb divattrendeket, a leg-újabb bútorokat, de látni a harmóniát, az egyéniséget. Fontos volt számukra, hogy amit lehet, azt újrahasznosítsanak, illetve hogy minél kisebb ráfordítással tudják kihozni a lehető legtöbbet. A nyílászárók felújítva, de a régi küllemüket őrizve tesznek hozzá a mai újragondolt végeredményhez. A fürdőszoba ajtaja újrafestve, és a belevágott rombusz alakú üveggel megújult formában része a térnek. Itt kell megemlíteni az egykor garázsként, ma pedig vendégszobaként funkcionáló házrészt, amelynek kidobásra szánt körablaka a ház homlokzati összképének súlypontja.

A kert franciás világa, könnyed aurája nem egy klasszikus hazai kert jegyeit hordozza. Házigazdáink itt is tudatosan gondolkoztak hazai, sőt, a ház körül fellelhető alapanyagokban. A csobogó a kerítés oszlopaiból, illetve a ház talapzatából megmaradt sóskúti kőből készült, amelyet grafikus házigazdánk egy szobrász barátja faragott ki. A konyhából a tetőtérbe vezető, hajókapaszkodókra emlékeztető lépcsőkorlát pedig egy fiatal iparművész barát munkája. Így telik meg a ház különleges tárgyakkal, egyúttal különleges tárgykultúrával. Egyszerűen jó lesz tőle a hangulatunk!
És ez a két gyermekre is átragad. Látva az önfeledt, naiv fantázia és alkotásvágy buzgó energiáit – gondoltam –, az ilyesmi kapcsán beszélnek anyáink, nagymamáink arról, hogy mi mindent is ad a gyermekeknek a környezet, amelyben cseperednek.

A három legjobb dolog a nyaralónkban

A ház sarkán, az ereszcsatornából egyenesen egy méretes fahordóba folyik az esővíz. Ezzel öntözünk.
Herczeg Ágnes táj- és kertépítész javaslatára a régen, már a középkori kolostorokban is használt magasított ágyásokba ültettük a konyhakertet. Sok szempontból praktikus: könnyebb lehajolni hozzá, a gyerekek vagy a háziállatok pedig nem tudnak átgázolni rajtuk.
A régi garázsból vendégszobává alakított helyiség kívül-belül faborítású, amelyet belül fehérre festettünk. Szeretjük a fehér térnövelő erejét, ezért mindenütt visszatér. Nem csak a hajókabinablakos vendégszobában, de a ház többi helyiségében is.

Így rendezzünk be stílusos fürdőt és hálót

Vendéglátóinkat többen le akarták beszélni a fehér ilyen mértékű érvényesítéséről. Arra biztatták őket, maradjon a faszín, de legalább a gerendák eredeti, gyönyörű színe. Végül mégis fehér lett a háló- és a fürdőszoba is. Döntésüket egyáltalán nem bánták meg.
Az egész házon végigvonuló kék-fehér színpáros a fürdőszobában jelenik meg legkarakteresebben. A padlólap diagonál lerakása reflektál a konyha járólapjaira. A kék-fehér kombináció mellett feltűnnek a hajók, a hajózás szeretetéről árulkodó dekortárgyak is: lapát, világítótorony, kisvitorlás. Nemhiába, házigazdánk fiatal kora óta szenvedélyes „hajós”.
A hálószobába csak olyan berendezési tárgyakat választottak, amelyek a nyugodt pihenést szolgálják, minden hivalkodástól mentesen. Arról, hogy a háziasszony grafikus, és hobbija a lakberendezés, talán ez a szoba árulkodik a legjobban.

A család életterét tovább növeli a ház alapterületével vetekedő fedett terasz. A kertben több helyen is megjelennek kortárs képzőművészeti alkotások. Ilyen Török Gábor szobrászművész nagyméretű női torzó aktja, amelyre tökéletes rálátás nyílik a teraszról.

A konyha régi ablakainak megtartásával a ház megőrizhette egykori auráját, a terek sajátos hangulatát, ahol egymás mellett élhet régi és új. A sok ablaknak köszönhetően még a tetőtérben is világos van.

Házigazdáink igyekeztek olyan színeket használni, amelyeket az embernek nem támad kedve pár évente lecserélni. A fekete-fehér padlózat a holland házakban, nyaralókban – a kis csempelapoktól a nagyméretűekig – gyakran előfordul. A kellemes konyha hidegburkolatát ez ihlette. Nem volt kérdés, hogy a konyhabútor is fehér lesz. E helyiségből lépcsőn jutunk fel a tetőtéri alvóhelyhez, ami szép fényt kap a nyitott födém jóvoltából.

Szeretjük, hogy a város közepén van egy kert, ahová bármikor kimehetünk. Városi lakásunkról is úgy tartják, hogy egy egyedien berendezett, hangulatos otthon, de mindig vágytunk egy kis kert után, amit lehet gondozni, alakítani.

Változtatnánk-e valamin? A felújítás kezdete óta folyamatosan alakul a ház, persze most már leginkább kívül. Négy évvel ezelőtt volt egy pont, amikor úgy éreztük, készen van, de ez csupán a nagy vonalakra volt érvényes. A gyerekek kunyhója például csak néhány év elteltével került fel a fa tetejére.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.