Égből pottyant ház

Égből pottyant ház

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ebbe a házba az angyalok nem csak a küszöbre járnak vacsorázni. Ott is laknak, falakon, polcokon, a fiókok mélyén is lapul egy-kettő. A kályha mellé telepedő vendéget egy hálóinges angyal tartja szemmel a levegőből – nem csoda, ha a háziasszony és az újságíró azonnal azt kezdte firtatni, vajon az angyalok nők vagy férfiak. Ennek eldöntése jelentőségben messze felülmúlja az épületszerkezet, tájolás és alaprajz hasonló helyzetekben szokásos, roppant kicsinyes problémakörét. Azok itt úgyis a helyükön vannak.

 

06

 

Merthogy az angyalok neve férfiúra utal, ámde karakterük határozottan nőies. Az angol tanár háziasszony és született angol férje még az angol nyelv nemeket megkülönböztető struktúrája segítségével sem találta meg eddig a választ. A ház lakóinak életében nemi megkülönböztetés nélkül is magától értetődő szerepet játszanak az angyalok. Úgy tartják, ha hagyják őket dolgozni, igazán hatékonyak, amint azt a házuk a története ékesszólóan bizonyítja. A ma már hattagú család egy garzonlakásból indult, de az első gyermek érkezése kiváltotta a szokásos reakciót: indulás vidékre, a jó levegőre. A bagi faluvég megfizethetőnek bizonyult. Innen indult a média világának méltatlanul agyonhallgatott kiváló terméke, az In the Bag (A cekkerben) című lap, a komoly Waldorf-pedagógiai hagyományokkal bíró család hírlevele. A szorgos hírlapírók nem is sejtették, hogy a házépítés folyamatának dokumentálása valaha is segítségre lesz. 2000. október 15. Egyik barátunk vasárnap kora reggel felhívott, hogy tud egy eladó házat. Igaz, hogy aznap délelőtt megy valaki lefoglalózni, de hátha mégis… Úgy látszik, ez a szokásos „Bea beül a sarokba, és odamegy hozzá a szerencse” című fejezet. Hogy a szerencse, vagy egy eldönthetetlen nemű angyal segített, nem kideríthető, mindenesetre az eladó a derült égből érkező, szimpatikus családra voksolt, és megindulhatott az építkezés.

2000. október 21. Gyuri (a tulaj!) megmutatta, mondhatnám, a sorsunkra bízta a kertet, a gyümölcsfákkal, a Gyilkos tótól hozott fenyőkkel, a magoncról ültetett diófával, ami idén már négy szemet termett, s a három mandulafát. A lelki örökségek. Szomorúak lesznek, ha megtudják, hogy lebontjuk a házat, de sajnos nincs más megoldás.

A telken ugyanis állt egy rozoga ház, annak helyére került az új épület. A tervező kiválasztása? A négy gyermekes, Waldorfos családot egy négy gyermekes, szintén Waldorfos tervező házaspárral hozta össze az angyalok nemtelen serege. A tervezőirodába az építtető házaspár egy selyemkendővel letakart kosárkával érkezett, benne lapult a férj által megálmodott ház modellje. Aki váltott már valaha szót építésszel, az tudja: ennél nagyobb égés nem létezik. Ennek ellenére jó viszony alakult ki tervező és megrendelő között, köszönhetően az építész visszatérő szófordulatának: gondolkodjunk még rajta. Ez a türelem a férjet a tervező gondolatainak megfontolására bírta. A tlátszó tetőszerkezet tartó oszlopait háromszor küldte vissza a fatelepre, mert nem találta őket elég egyenesnek.

2001. július 23. Épül a házunk. Szépül a lelkünk. Vékonyodnak az idegeink. Fárad a testünk. A ház specifikuma a két szint magas nappali tér az üvegezett kiugróval. A férj kérése volt az emeleti szeparált dolgozó rész. A szeparáltságot erősíti, mondhatni vizualizálja a nappali felett átvezető faszerkezetű híd.

Angyalok segítsége nélkül építkezni szinte lehetetlen. Velük együtt is bajos, a beton–deszka–tégla szentháromságában legjobban tesszük, ha átmenetileg magunkban adunk nekik szállást. Így megkönnyebbülten engedhetjük őket szabadon, hogy azon túl a falakról őrizzék a falak közt lakók békéjét.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.