Ebbe a házba az angyalok nem csak a küszöbre járnak vacsorázni. Ott is laknak, falakon, polcokon, a fiókok mélyén is lapul egy-kettő. A kályha mellé telepedő vendéget egy hálóinges angyal tartja szemmel a levegőből – nem csoda, ha a háziasszony és az újságíró azonnal azt kezdte firtatni, vajon az angyalok nők vagy férfiak. Ennek eldöntése jelentőségben messze felülmúlja az épületszerkezet, tájolás és alaprajz hasonló helyzetekben szokásos, roppant kicsinyes problémakörét. Azok itt úgyis a helyükön vannak.
Merthogy az angyalok neve férfiúra utal, ámde karakterük határozottan nőies. Az angol tanár háziasszony és született angol férje még az angol nyelv nemeket megkülönböztető struktúrája segítségével sem találta meg eddig a választ. A ház lakóinak életében nemi megkülönböztetés nélkül is magától értetődő szerepet játszanak az angyalok. Úgy tartják, ha hagyják őket dolgozni, igazán hatékonyak, amint azt a házuk a története ékesszólóan bizonyítja. A ma már hattagú család egy garzonlakásból indult, de az első gyermek érkezése kiváltotta a szokásos reakciót: indulás vidékre, a jó levegőre. A bagi faluvég megfizethetőnek bizonyult. Innen indult a média világának méltatlanul agyonhallgatott kiváló terméke, az In the Bag (A cekkerben) című lap, a komoly Waldorf-pedagógiai hagyományokkal bíró család hírlevele. A szorgos hírlapírók nem is sejtették, hogy a házépítés folyamatának dokumentálása valaha is segítségre lesz. 2000. október 15. Egyik barátunk vasárnap kora reggel felhívott, hogy tud egy eladó házat. Igaz, hogy aznap délelőtt megy valaki lefoglalózni, de hátha mégis… Úgy látszik, ez a szokásos „Bea beül a sarokba, és odamegy hozzá a szerencse” című fejezet. Hogy a szerencse, vagy egy eldönthetetlen nemű angyal segített, nem kideríthető, mindenesetre az eladó a derült égből érkező, szimpatikus családra voksolt, és megindulhatott az építkezés.
2000. október 21. Gyuri (a tulaj!) megmutatta, mondhatnám, a sorsunkra bízta a kertet, a gyümölcsfákkal, a Gyilkos tótól hozott fenyőkkel, a magoncról ültetett diófával, ami idén már négy szemet termett, s a három mandulafát. A lelki örökségek. Szomorúak lesznek, ha megtudják, hogy lebontjuk a házat, de sajnos nincs más megoldás.
A telken ugyanis állt egy rozoga ház, annak helyére került az új épület. A tervező kiválasztása? A négy gyermekes, Waldorfos családot egy négy gyermekes, szintén Waldorfos tervező házaspárral hozta össze az angyalok nemtelen serege. A tervezőirodába az építtető házaspár egy selyemkendővel letakart kosárkával érkezett, benne lapult a férj által megálmodott ház modellje. Aki váltott már valaha szót építésszel, az tudja: ennél nagyobb égés nem létezik. Ennek ellenére jó viszony alakult ki tervező és megrendelő között, köszönhetően az építész visszatérő szófordulatának: gondolkodjunk még rajta. Ez a türelem a férjet a tervező gondolatainak megfontolására bírta. A tlátszó tetőszerkezet tartó oszlopait háromszor küldte vissza a fatelepre, mert nem találta őket elég egyenesnek.
2001. július 23. Épül a házunk. Szépül a lelkünk. Vékonyodnak az idegeink. Fárad a testünk. A ház specifikuma a két szint magas nappali tér az üvegezett kiugróval. A férj kérése volt az emeleti szeparált dolgozó rész. A szeparáltságot erősíti, mondhatni vizualizálja a nappali felett átvezető faszerkezetű híd.
Angyalok segítsége nélkül építkezni szinte lehetetlen. Velük együtt is bajos, a beton–deszka–tégla szentháromságában legjobban tesszük, ha átmenetileg magunkban adunk nekik szállást. Így megkönnyebbülten engedhetjük őket szabadon, hogy azon túl a falakról őrizzék a falak közt lakók békéjét.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások