Hollókői mindennapok

Hollókői mindennapok

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Nomen est omen – a név intő jel… Nem mintha Titus Maccius Plautus római köztársaságbeli komikus színműíró szállóigévé vált mondata ösztönözte volna Régi Lászlót arra, hogy megvásároljon egy régi parasztházat az ugyancsak nem ifjúkoráról közismert faluban, Hollókőn. Csupán egyszerűen vonzódott a korán elhalt fazekas népművész nagyapa mesterségéhez. Ösztönösen követte a bejárt utat, s amikor a világörökség gyöngyszemeként számon tartott nógrádi faluban eladásra kínáltak egy szép házat, megvette.

 

01

 

A budapesti fiatalembert elvarázsolta az az épített és természeti környezet, amit a nagyvárosok lakói csak hírből ismernek. A nógrádi táj lankái, a közismertsége ellenére nyugodt falusi hétköznapok vonzották. Megtanult korongozni, épített égetőkemencét, és a faluba látogató iskolás csoportok nemcsak a palóc népviselet jellegzetes díszítőelemeivel, hanem a fazekas mesterség, a mézeskalács-készítés, a nemezelés alapjaival is megismerkedhetnek Régi László és családja által.

Megvásárolta tehát a falu központjában álló komfort nélküli, műemléki védettségű házat, és megkísérelte a látszólag lehetetlent: életet lehelni az öreg falakba úgy, hogy kívülről nem változtathatott semmin. Gondolják csak el: vizet, gázt bevezetni, komfortot teremteni meglehetősen körülményes úgy, hogy közben küllemre minden változatlan. Nem tehet be nagyobb ablakokat, modern, jól szigetelő ajtót. Nem mintha műanyagra, természettől idegen anyagra vágytak volna…

A fa, a természetes anyagok kaptak főszerepet ebben a házban, ahogy a régmúltban is, és ebben következetes maradt a ma már három leánygyermeket nevelő család. Az öt méter széles, tizennyolc méter hosszú (a főfalak 50, a közfalak 30 centiméter vastagok) parasztház az erdők hangulatát idézi; fa burkolatát tölgyfából hasította a szomszéd falu mestere, de a hidegburkolat kiválasztásánál is természetes hatásra törekedtek. A kerámia ugyan mediterrán hangulatú, de tökéletesen illeszkedik az ódon falak közé. A szűkös és nem bővíthető négyzetmétereket belülről tágították. Az első szoba mennyezetének eltávolításával határtalan szabadság érzete tölti el az embert a gyümölcsökkel teli asztal mellett ülve.

Faluhelyen az ember magára van utalva, fel kell találnia magát, ha nem akar heteket várni a távolról érkező mesterre, ha nem akarja tetemes kiszállási költséggel terhelni a családi kasszát. Régi László az eltelt közel húsz esztendő alatt megtanult mindent, amire a ház körül szükség lehet, miközben a korábban lebontott, de a műemléki környezetbe illeszkedően újjáépített istállóban egy ajándékboltot működtet. Kapható itt minden, amit a tájegység népi iparművészete kínál, legfőképpen a fazekasmesterség remekei. Így lelt otthonra a régi falak között Régi László és családja. 

Szeretjük, hogy itt élhetünk. Szeretjük Hollókőt, a környezetet, a természeti tájat. Ehhez simulva természetes anyagokat használtunk mindenhol a házban, úgy, hogy közben a 20-21. század technikáját sem nélkülözzük. Szeretnénk bővíteni a házat. Az ötvenes években ugyanis lebontottak egy helyiséget a jelenlegi épület elejéről – ezért nincs „kontyolás” –, ezt szeretnénk visszaállítani, ha a műemlékfelügyelettel meg tudunk egyezni. Gyerekszoba lehetne belőle, akár külön bejárattal is, hisz nőnek a lányok…

Hollókő Magyarország egyetlen, az UNESCO világörökség listáján szereplő faluja. A magyarországi várományos helyszínek közül 1987-ben Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falu, Hollókő került fel a Világörökség listájára, eredeti formájában megőrzött tradicionális építészete és életformája miatt. Hollókő – ezen belül is az Ófalu – azonban ma is élő, lakott műemlék. A világszerte ismert hollókői templom szomszédságában több mint száz esztendővel ezelőtt épült vályogtégla falú, döngölt padlójú hosszú parasztház ma öt ember otthona. Parányi ablakait is megőrizték olyannak, amilyen volt. Ugyanakkor a két lépcsőben végrehajtott felújítás során nemcsak korszerűsítették a házbelsőt, de a műemlék épület megóvására is messzemenőkig odafigyeltek.

így használjunk agyagedényt
A fazekas nagyapa öröksége a korongozással készült edények használatában is megtestesül. A Régi család szívesen használja a mindennapokban is az agyagedényeket, de mert a régi fazekas technikák miatt az edények ólomtartalma magas, ezért inkább magas tüzu edények kaptak helyet a polcokon. A keményre égetett használati tárgyak kevésbé sérülékenyek. Mindennapi tapasztalatuk, hogy a kézzel készített főzőedényben az ember lelke is benne lakozik, ettől finomabb, ízletesebb az étel. A mázatlan agyagedénnyel gyakran előfordul, hogy magába szívja a zsírszagot, és emiatt nem lehet használni. Ilyenkor tegyük egy nagyobb edénybe, és erős ecetes vízben főzzük ki, majd egy napig áztassuk hideg vízben. A zsírszag teljesen eltűnik.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.