A falu utolsó telkén

A falu utolsó telkén

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

E századi magyar parasztház. Kétségtelen, hogy a cserépkályha és a napkollektor, a régi parasztházak építészeti tagolása és a nagyvonalú átrium nagyszerűen megférnek egymással. Tanúsága ez a ház annak is, hogy egy épület élete nem az első téglasornál kezdődik, hanem akkor, amikor egy darab földet kiválasztunk, hogy hordja hátán az otthonunkat. Szerencsésnek bizonyára szerencsés, de talán kívánatos is lenne, hogy az építész ismerje, megismerje azokat, akiknek házat épít. Ennek a parasztházat formáló, de a modern építészet legjavát is magába sűrítő háznak a története épp így kezdődött, sőt, még kicsit korábbra is visszanyúlunk.

 

03

 

Az első olyan munkánk ez a ház, amikor már a telekválasztásnál segédkezhettem – mondja Kangyal Tibor építész, akit régi barátság fűz a tulajdonosokhoz, így pontosan ismerte az ízlésüket, életritmusukat.

Amikor elkezdtek telket keresni, tudta, hogy vendéglátóinknak csakis az ófalu jöhet szóba. Több szempontból is: egyrészt, mert egy új parcellázású helyen folyamatosak a munkálatok, így hiába készül el a házuk, az elkövetkezendő években a környéken építkezések lesznek, másrészt a növényzet kialakulásához is sok-sok évre van szükség. Így esett a választás a falu szélén lévő utolsó üres telekre.

A ház a régi magyar parasztházak mintájára követi a hármas egységet. Önálló szoba és fürdőszoba a vendégeknek (ez a múltban a kamra és az idős emberek lakhelye volt), második egységként a konyha–étkező–nappali– átrium szolgál. A harmadik a háló–dolgozó–fürdőszoba egysége (ez volt régen a tisztaszoba). A hármas tagoltság szükséges és kellemesen simul is a háziak mai életformájához: miután rendszeres náluk a vendégjárás, ezzel a megosztással a saját élettér ténylegesen saját marad.

A nagy belmagasság és a természetes fény az építész páros minden munkájában központi szerepet kap, így az egy homlokzat kiesését – és ezzel a természetes fény csökkenését – a garázs mögé tervezett átriummal oldották meg. Ide nyílik a nappali és a dolgozószoba. A tulajdonosok egy tökéletesen elkerített intim teraszt kaptak, no és rengeteg napsugarat. A hagyománytiszteletnek mindenkor és mindenhol helye van, legyen az akár a falu utolsó telke. Szeretjük a ház egyszerűségét, visszafogott formáit, a tornácot, az árnyékot adó fedett teraszt, ahol esőben vagy tűző napsütésben is étkezhetünk. Kedvencünk a konyha, amely az ablakoknak és a tetőablakoknak köszönhetően állandóan fényárban úszik. Szeretjük a nappaliban a zöld cserépkályhát, amelynek télen jó érzés odakuporodni a padkájára. És az átriumot, amely egyelőre vörös és sárga futórózsák otthona, de szeretnénk jövőre még több virágot idetelepíteni. Amin változtatnánk: utólag úgy gondoljuk, hogy jó lett volna a terasz alá egy szerszámos kamrát (pincét) építeni.

 

  A ház külső megjelenése ugyan modern formában, de a régi idők építészeti stílusát idézi. Az utcafronton oromfala van, a hátsó fedett teraszhoz pedig tornác vezet, ami nincs közvetlen kapcsolatban az utcai bejárattal, a konyhából nyílik. Hagyományos építőanyagok használata, a fa nemes egyszerűsége adja meg a ház egyéni báját. A dryvit rendszerű vakolat és a Buderus napkollektor pedig az energiafelhasználás hatékonyságában segít.  
 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.