Értékőrző szemlélet

Értékőrző szemlélet

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Sikeres pesti építészként költözött a Balaton-felvidékre Petrovics László, aki feleségével másfél évtizede itt tervezi tipikus anyag- és formavilágú épületeit. Falujuk egy nemzeti park területén épült, házai – nekik is köszönhetően – egységes megjelenésűek, hagyományos jegyeket viselnek, bizonyítva a népi építészet létjogosultságát a huszonegyedik században.

 

02

 

Valódi turisztikai gyöngyszem a Káli-medence, ahol igazgyöngyként rejtőzik Salföld település. Utcaképe szerencsére egységes, új házai feltűnés nélkül illeszkednek a régiek közé. Itt nem találni sok száz négyzetméteres, színes palotákat, tájidegen elemeket, üvegkockákat, helyi szabályok írják elő a méreteket, az anyaghasználatot. Skanzennek is gondolhatnánk, ha az udvarokban nem állnának autók, a kertekből nem szállna fel a sülő hús illata. Akik itt vásárolnak portát, tudják, alkalmazkodniuk kell a helyszínhez.

Petrovics Lászlót már egyetemistaként a népi építészet érdekelte. Szerinte ma is helyi építőanyagot kell használni, itt éppen a jellegzetes vörösesbarna homokkövet és balatoni nádat. Előbbiből falat raknak, utóbbiból tetőt. Sikernek tartja, hogy a helyi értékeket el tudta fogadtatni az ide települőkkel is, átalakítva szemléletüket. Így járt ennek a nyaralónak a tulajdonosa is.
Jobbára tavasszal és nyáron használják a két tömbből összeállított épületet, de mérete és komfortja alapján akár ide is költözhetnének. Az utcára néző, tornácos rész a vásárláskor is itt állt, a nyári konyhának használt hátsót a pajta átalakításával nyerték. Már folytak a felújítási munkálatok, amikor meglepetés érte az építészt: a tornác padlójában rejtett fedlappal fedett pincére bukkant, az 50-es évekbeli tilos disznóvágások titkos helyszínére.

Nem volt kérdés, hogy a terméskő oromfalak és lábazatok kiegészítéseként vakolt fehér felületeket alkalmazzanak. A vakolatkeretek az épület maiságát jelzik, a fülkék és az informatív vakolatdíszek egyedivé teszik a homlokzatot. Hasonló a helyzet a kéményekkel, azok az építész megfogalmazása szerint „a falu menyasszonyai”, mindegyiknek más ruha, vagyis gondosan megtervezett, messziről felismerhető egyedi külső jár.

A legfontosabb építőanyag természetesen a kő volt, de sok fát is felhasználtak a nyílászárókhoz, zsalukhoz, födémhez, tetőszerkezethez. Ez a gazdaságos, természetközeli szemlélet jelentkezett a berendezés kiválasztásánál, készíttetésénél is: a fán kívül előszeretettel használtak bontott téglát, kovácsoltvasat. A bútorok formája, színe sem hivalkodó, alkalmazkodik a hely jellegéhez.

Az alaprajzi megformálást a praktikum határozta meg: a szükséges kiszolgáló helyiségeken kívül kényelmes nappali–közösségi területeket és sok férőhelyes hálókat alakítottak ki, hosszú távon is jól használhatóvá téve a modernizált lakóházat.

 


 

Természetesnek, emberközelinek találom az évszázados építészeti tapasztalatok felhasználását. Szerencsés adottság, hogy itt, a Balaton északi partján a víz felé fordított házak déli tájolásúak, vagyis jóval világosabbak, mint túlparti társaik. A tornácok árnyékolják, szélvédetté teszik az épületeket, és megnövelik a hasznos életteret. Élvezem az építészetben megjelenő népi bölcsességeket, a hajdan pelyvával kevert agyagba rakott helyi terméskő fal például jóval jobb hőszigetelő, mint az újabb, betonba ágyazott. 
Érdemes tanulni a múltból.

 

 

petrovics laszlo
Petrovics László
építész

 

így lesz autentikus a megjelenés

Mielőtt bármit eldöntenénk, nézzünk körül a környező utcákban. A meglévő épületek formája, tájolása, beosztása nem a véletlen műve, sokszor több száz év tapasztalatát tükrözi. Alkalmazkodni kell a helyi építési előírásokhoz is, Salföldön például korlátozzák az épületek méretét, és nem engedik az emeletráépítést. 

Érdemes ellátogatni a helyi könyvtárba: a helytörténeti anyag biztos forrás, ha a hagyományos helyi építkezési módot akarjuk megismerni.
Válasszunk helyben fellelhető építőanyagot, a környezettudatos gondolkodás is ezt diktálja.

így tervezzünk kellemes tornácot

A fedett, de nyitott közlekedő az időjárás szélsőségeitől óvja a falat, segít takarékoskodni a fűtési költségeken. Szélességét úgy válasszuk meg, hogy bútorok és emberek kényelmesen elférjenek, de az alacsonyan járó Nap be tudjon sütni.

Az épített parapetfal eső és szél ellen véd, az oszlopok a tetőt tartják, a boltívek szerepe a teher elosztása. Az oszlopok vastagsága és távolsága az épület arányaihoz igazodjon. Kerüljük a túlzásokat, használjunk természetes anyagokat. A színek közül a tisztaságot sugalló fehér a nyerő.

így építsünk téglából bútort 

Bontott téglákból remek bútorváz válik. Tervezzünk velük úgy, mint a lego-elemekkel, tetszés szerinti szélességben és magasságban. Ne felejtsük el hozzászámolni a kötőanyag vastagságát. 

Első lépésként a téglákat drótkefével kell megtisztítani, majd az alsó sort a helyén felállítani. Malterral rögzítve, kötésben rakjuk, és hagyjuk megszilárdulni.
Ezután meszeljük le, és fedjük be méretre vágott deszkákkal. Erre a vázra szivacsot fektessünk, amire cserélhető huzatot varrtunk. Párnákkal bélelve kanapé, vendégágy lehet a házi készítésű bútorból. Hasonló elven készült a konyha reggelizopultja is.

 

  A salföldi népi építészet tipikus jegyei jelennek meg a modernizált épületen: terméskő lábazat, fehér felületek, vakolatkeretek, egyszerű formák, logikus szerkezetek, és az építész által szép „menyasszonyokként” emlegetett különleges kémények.  

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.