Több mint rusztikus

Több mint rusztikus

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ha egy csöndes falucskában szeretnénk nyaralót építeni, nem csupán egy lakókörnyezetbe kell beilleszkednünk: a közösség tagjává kell válnunk. Ehhez az első, s talán legfontosabb lépés az, hogy ne törjük meg – hazát és házat nem ismerve – az utca képét. Rómában élj úgy, ahogy a rómaiak – szól a bölcs mondás… 

 

04

 

Házigazdáink, Tamás és Ági teljesen romos állapotban találtak a tizenkilencedik század elején épült zsidó árendás házra. „2000 tavaszán kezdtük el felújítani, és őszre már szerkezetkészen állt a ház” – meséli Tamás. „Ez a épület szerencsésen megúszta a Rákosi-korszak átalakítási hullámát, többé-kevésbé eredeti állapotban bukkantunk rá.” A polgármester eredetileg falumúzeumként akarta hasznosítani az épületet, de akkoriban nem volt rá elég pénz. Míg egyszer csak eljutott a híre a budapesti házaspárhoz.

Az enyhén lejtős telekre épített, vert falú ház hátsó traktusát – amely századokon át füstölőkamraként funkcionált – már nem lehetett megmenteni, így ezt és a pajtának használt melléképületet teljesen le kellett bontaniuk. Az újjáépítéssel és a hiányzó blokkok megtervezésével a parasztházak terén járatos Szűcs Endrét bízták meg. A koncepció egy, a somogyi építészet hagyományainak megfeleltethető, téliesített nyaralóról szólt, amelyhez a belsőépítész és csapata alapos kutatást végzett a környéken.

A külső képeken jól látható, mennyire szépen, észrevétlenül folyik át a régi épületrész az újba. A házaspár úgy tervezte, hogy az újonnan épülő hátsó épületegység egy teljesen különálló, lezárható, esetleg kiadható lakrész legyen (külön bejárattal, külön fürdőszobával), de azóta ismét egybenyitották (meghagyva a szeparálódás lehetőségét). Ide a stílushoz illő új anyagok kerültek. A földszinti padlót gres lapok burkolják, a padlásteret hajópadló, ahová tölgyfából készült lépcső vezet. Kívülről az egyetlen modernebb gondolat az, ahogyan az ablak formája követi a sátortető vonalát, mivel azonban ez a kert felé néz, nincs hatással az utcaképre. Újonnan építették hozzá a kódisállást is (kiszélesített tornác a bejáratnál), amelyhez igen egyszerűen végeztek „kutatást”; elgyalogoltak az utca végéhez, és megnézték, ott milyen…

Egyes bútordarabokat, kiegészítőket a falu lakóitól kaptak. „Eleinte csak „gyüttmentek” voltunk az itteniek szemében, aztán annyira a részévé váltunk e közösségnek, hogy manapság már mi adunk otthont az egyik helyi evangélikus ünnep, a kerbájt egyik fontos eseményének. Ilyenkor a falu legényei nálunk gyűlnek össze, hogy kiássák a tavaly földbe „eldugott” bort…” – meséli Tamás elégedetten. 

 


 

Leggyakoribb felállásként a megrendelő és a lakberendező majd’ minden helyiséget együtt talál ki. E somogyi nyaralóban azonban az az érdekes helyzet állt elő, hogy kvázi „elosztottuk” egymás közt a beltér megtervezését: az eredeti lakrészben nagyrészt a tulajdonosok, Tamás és Ági elképzelései érvényesültek, a hátsó szárnyban pedig én kaptam szabad kezet. 

 

szucs endre
Szűcs Endre
építész

 

így tervezzünk tornácot és verandát

A kétszáz évvel ezelott a falusi értelmiség körében elterjedt, mára építészeti hagyományaink részeként emlegetett tornác több funkciót is készségesen ellát: árnyékol, összeköti a házat az udvarral, véd az idojárástól. A veranda tulajdonképpen a tornác „terasza”, helyét a tornácról nyíló bejárati ajtó előtti részen jelölik ki, és szobányi szélességben „kiugratják”. 

Vendéglátóink a tornác felett kitisztították a gerendák közötti hézagokat (hőszigetelő szalma és sár), hogy láthatóvá váljon a tetőszerkezet, ami igazán rusztikus hatást kölcsönöz. Sajnos a régi házrész belső helyiségeinek tetőszerkezete annyira „kusza”, hogy letisztítva nem mutatott volna jól, így azt újravakolták.

így tervezzünk rusztikus konyhát 

A konyha padlóját „padlásburkoló lapok” borítják, amelyek Keszthelyről érkeztek a házba, és a Festetics kastély egyik tehénistállójának bontásából származnak. 

A kétszázéves burkolólapok porózus szerkezetük miatt mélyen magukba szívják a szennyeződéseket, ezért a fugázáskor ráfolyt cementlét Ági egyenként tisztogatta le hat hétvégén keresztül.
A rusztikus járólapokhoz tömörfa bútorokat társítsunk. Az összképet ma már a modern sütokkel és tuzhelyekkel, mosogatótálcákkal sem kell megtörnünk, hiszen egyes márkák kínálnak rusztikus modelleket is.
A stílus egyik jellegzetes eleme a látható tetőszerkezet, amelyet szépen példáz a konyha boltívén keresztülvezetett lakkozott díszgerenda.

így tervezzünk hangulatos grillteraszt

A klinkertéglából épült félig nyitott grillterasz funkcionális elemei a falak mellé simulnak, így a helyiség nagy centrális tere táncos-zenés mulatságoknak is teret biztosít a kerbájton (helyi mulatság) és egyéb bulik alkalmával. Itt igazán elengedhetik magukat a háziak és vendégeik, és persze jókat ehetnek a háziasszony tradicionális főztjéből.

Ha hasonló hangulatra vágyunk, akkor régi, jól kiégetett téglából építtessünk kemencét, grillezot. Itt a munkapultot is téglából rakták ki, majd fugázás után felületkezeléssel vízállóvá tették.
A téglaburkolat autentikus párjai az időkoptatta falécekből álló szekrényajtók és rajtuk a vaspántok. Ha a rozsdamentes acél mosogatótálca és a modern csaptelep köré egy-két régi sütőformát, fagyalut, evőeszköztartóként régi köcsögöt teszünk, rögtön nem lógnak ki a sorból.

 

  A hagyományos anyagok és építészeti megoldások révén nincs, aki megmondja, hogy egy újjáépített ház előtt állunk, mintha csak az évszázadok porát takarították volna le egy igazi parasztházról. A kert felőli oldal a medencével és a teraszburkolattal már magán hordozza a modern kor lenyomatát, ám a látvány ezzel együtt is tökéletesen harmonizál a szomszédos templom formáival.  

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.