Érzéki házak megalkotója

Érzéki házak megalkotója

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ha valaki kedveli az elegáns, tiszta vonalú, egyszerű, természetes anyagokból készült építményeket, nagyon fogja szeretni Tomay Tamás Ybl-díjas építész családi házait. Bár korábban különféle kórházépületek és lakóépületek is születtek a tervezőasztalán, ma elsősorban családi házakat tervez, ám ezeket a feladatokat is csak akkor vállalja el, ha meggyőződik arról, hogy a megrendelői éppen az ő sajátos építészeti világához ragaszkodnak.

 

 

 

Ha valaki kedveli az elegáns, tiszta vonalú, egyszerű, természetes anyagokból készült építményeket, nagyon fogja szeretni Tomay Tamás Ybl-díjas építész családi házait. Bár korábban különféle kórházépületek és lakóépületek is születtek a tervezőasztalán, ma elsősorban családi házakat tervez, ám ezeket a feladatokat is csak akkor vállalja el, ha meggyőződik arról, hogy a megrendelői éppen

 

az ő sajátos építészeti világához ragaszkodnak.

 

Ennek az érzékeny, töprengő, mindenféle építészeti sallangtól idegenkedő alkotónak nem véletlenül alakult úgy a pályája, ahogy.

 

A nyilvánvaló tehetségen kívül ugyanis nem mindennapi belső erő kell ahhoz, hogy egy építész képes legyen megőrizni a tartását, saját arculatát a mai világban, hiszen gyakran a legnagyobb alkotókat is térdre kényszeríti valamilyen erőteljes szellemi vagy esztétikai trend, illetve a pénz. Az a tény, hogy Tomay Tamás most nem egy csapat élén, hatalmas ingatlanfejlesztői befektetések túlnyomórészt elektronizált munkafázisainak megvalósításán fáradozik, hanem egy budai tetőtéri műterem magányában, hosszú töprengés után - szüli meg"

 

a házait, elsősorban annak köszönhető, hogy - amint lehetett - a legelsők közt hagyta el az állami tervezőintézeti munkahelyét,
és alapított magántervező-irodát a nyolcvanas évek közepén.
Kollégái közül többen kivárták, míg a nagy állami tervezőirodák
a gazdasági-társadalmi átalakulás kényszerei nyomán maguktól szétestek, és akkor alapítván saját céget, magukkal vihették
a nagyszabású állami megrendeléseket is. Õ türelmetlen volt,
sértette a zagyva helyzet, hogy a munkahelyén szabadon lehetett - maszekolni". Tiszta viszonyokat és önállóságot akart teremteni. Ma némi szarkazmussal állapítja meg: az embernek tudomásul kell vennie, hogy a nagy tisztázási, rendteremtési akcióknak van ugyan elvi hozadékuk, de gyakran jelentős egyéb veszteséggel járnak.
A kivülálló persze úgy gondolja, ennek így kellett történnie.
Az öntörvényű alkat sohasem bírja el, ha dirigálnak neki, ha - meg kell felelnie", pedig a legtöbb esetben erre kényszerül az építész ma is, hiszen a nagyobb szabású építkezéseknél, ingatlanfejlesztéseknél rendszerint a befektetők ízlése szerint kell dolgozni. Tomay nem ezt az utat választotta. Évek során át érzékenyen figyelte a nagy, európai építészeti tendenciákat, értékelte a maga számára mind
a hazai modernizmus, mind a már kialakulóban lévő organikus építészet lenyomatait. Ösztönösen az egyszerűbb, dísztelenebb, funkcionálisabb megoldásokat választotta, de nem követte a modernizmus steril anyagszerűtlenségét, nem kedvelte a fehérre vakolt falfelületeket. Az ő házain mindig érzékien tapintható a tégla, a kő,
a fa és az üveg. Ezek a nem agyontechnologizált, tartózkodóan konzervatív módon modern, skandináv hangulatú építmények
bizonyítják, hogy teremtőjük benne él a XX?XXI. századi világépítészet egyik fő áramában, de mindig sajátosat tud alkotni. Tomay Tamásban az évtizedek folyamán a műszaki tudás mellett nem
az építész-vállalkozói, üzletemberi tulajdonságok erősödtek meg (ahogy sok társában, akik egymás után hozzák létre az egy kaptafára készülő bankokat és irodaházakat), hanem a művészi készségek, amelyek már elég fiatalon felbukkantak benne, hiszen a budai gimnáziumban érettségiző fiút elsősorban a művészetek, a bölcsészkar vonzotta. Aztán a sors mégis az Ybl Miklós Műszaki Főiskolára vitte, és csak a főiskolás évek alatt szerette meg igazán az építészetet. Ezután elvégezte a műegyetemet is, és olyan szaktekintély lett belőle, hogy nemcsak az Ybl-díjat, illetve a Pro Architectura-díjat kapta meg, de ma a Magyar Építőművész Szövetség Mesteriskolájának is oktatója, és az Iparművészeti Egyetemen a leendő építészdoktorokat tanítja.

Tomay-ház a dombon
A fiatal házaspár egy két és fél meg egy féléves kicsi gyermekkel lakja a nemrég elkészült, Tomay Tamás által tervezett pilisborosjenői családi házat. Szüleik ajánlották nekik Tomayt mint építész barátjukat. Amikor megismerték korábban tervezett házait, azonnal érezték, a szerencsés véletlen éppen azt az embert hozta eléjük, akire szükségük volt. És a látogató is megállapíthatja - bár a tervező akár maga is a megrendelők édesapja lehetne - , ezt az építményt egészen fiatalos könnyedség, üdítő modernség jellemzi.
Többen építkeztek már ezen a falu fölötti platón, a Tomay-féle ház szerényen öntudatos eleganciával áll az út menti házsorban. Láthatóan élvezi, hogy mindegyik oldalról elbűvölő táj fogja körül. A bejárat felől hatalmas mező terül el előtte, amikor a szél fúj, selymesen hullámzik a tábla, mint a tenger.
Körben erdők, dombok, hegyek, a ház hátsó, kert felőli, lejtős része pedig a falu irányában tárulkozik. Az épület az utca felé ugyan zárt homlokzatot mutat, de már ez az arca olyan kedvesen mozgalmas, hogy percekig bámuldozásra készteti a szemlélőt.
A garázst fél szinttel finoman a ház alá süllyesztették. A garázsajtót és a homlokzatnak ezt a kissé előbbre tolt felét gyönyörű vörös színű fa, a másik felét pedig a puszta tégla uralja. A bejárati ajtó és az ablakok
remek ritmusban osztják meg a falfelületet.
A kis előszobából mozgalmas belső térbe jut a látogató, ahol egymásba kapcsolódik a konyha-étkező és a nappali. Szép és kényelmes falépcső vezet innen a felső szintre. Kiderül, a ház belső térrendszere attól olyan izgalmas, hogy több helyütt szinteltolással különféle lakó- és tárolóterületeket alakítottak ki benne. Így a félemeleten vendéglakosztály van, valamivel feljebb pedig négy kellemes méretű hálószoba. Fürdőszobák, beépített szekrényes járatok, rakodóterek mindegyik szinten találhatók.
A vöröses téglaház két szárnya L alakban öleli össze a kertre néző teraszt, amely a két szélén álló oszlopoktól és az alacsonyabban kinyúló falfülektől még védettebbé, barátságosabbá vált.
Remek dolog, hogy az itt élő kisgyerekek növekedésük közben elsőként ennek a háznak a természetes anyagait és térbe ágyazottságát fogják megismerni. Itt nincsenek vakolt felületek, műanyag nyílászárók, gusztusos a vörös téglafal, a szép faajtók és borovi fenyő ablakkeretek, illetve a kisebb-nagyobb üveg felületek találkozása. Az ifjú háziasszonyt még az is melegséggel tölti el, hogy minden egyes helyben gyártott téglában ott látható a belevájt Pilisborosjenő felirat.
Érdekes megoldás, hogy a háznak, amely a felületes szemlélő számára lapostetős épületnek tűnik, valójában egészen kis hajlásszögű tetőszerkezete van, méghozzá pléhteteje, és a kertre néző fal földszinti nagy ablaka körül is szürke pléhkeret látható. Ez a vidám fricska olyan, mintha a kerti partin grillező vendégsereg egy hatalmas külső házimozi képernyőjét bámulná.
A házbelső talán két legfeltűnőbb darabja a monumentális ebédlőasztal és a régi cserépkályhákat idéző szép kandalló, de ebben az enteriőrben semmi sem - lóg ki", a színek és a formák természetes módon kapcsolódnak egymáshoz.
A finoman elegáns konyhabútorról például senki nem gondolná, hogy az IKEÁ-ból származik, a fektetett téglatest formájú felső szekrények nagyszerűen rímelnek a konyha ugyanilyen alakú ablaksorára. Tulajdon képpen a drapp, a sárga, a bézs és a barna - a fa színének különböző árnyalatai - uralják ezt a fiatalos, nagyvonalú otthont.
A világosabb ajtók és ablakkeretek, parketták remekül illeszkednek a konyhabútor közepes, és az ebédlőgarnitúra valamivel sötétebb barnájához. Jó lehet itt üldögélni, vagy valamelyik emeleti ablakból szemlélni a tájat, amikor a gyerekek elaludtak már. A fiatal házaspár elárulja, kedvencük a ház előtt ringó hatalmas síkság, előfordul, hogy órákig elálldogálnak ott, és bámulják a távoli dombokat. Többször látták már, hogy őzek merészkedtek ki az erdőből. Az egyik hajnalon kilencet számoltak meg a mezőn.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}