Felnőtt ház

Felnőtt ház

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Megnyugtató érzés olyasvalakivel találkozni, aki önmagával összhangban éli az életét. Aki nem fojt el semmit, de nem is kompenzál, sem fényesebbnek, sem szürkébbnek nem próbál mutatkozni. Amilyen felszabadító, éppoly ritka is az effajta találkozás. E családi ház a ritka kivételek sorába tartozik: külseje egyértelműen előrevetíti, ami bent fogadja a vendéget, aki elégedetten nyugtázza: lehet harmóniát teremteni a világban.

 

08

 

Márpedig a saját harmónia minden egyébnél fontosabb – ezt gyakran csak az idő múlásával vesszük tudomásul. Kezdetben a trendek, az ideálok dominálnak. Lassan ébredünk rá, hogy a ránk kényszerített versenyben szükségünk van egy biztos pontra, ami a lehető leginkább azonos az énünkkel – amit valóban otthonnak nevezhetünk. Mindenki másutt húzza meg otthona határait: van, akinek egy hatalmas nejlonszatyor jut, vannak, akik falak mögé rejtik identitásukat, és van, akinek nem azért nincsenek falai, mert csak szatyorra futja. A többség azonban a középső kategóriába tartozik, és nagyon nem mindegy, hogy a falak mit mutatnak, mit takarnak. Családi házat tervezni az építész számára sem könnyű műfaj. Pszichológusként empátiával kell azonosulnia megrendelőinek életvitelével, ugyanakkor saját építészeti ideálját sem adhatja fel az alkotás során.

A vidéki városban épült családi ház lakói is, tervezői is fiatalok, ennek ellenére imponáló biztonsággal tudták, mit akarnak, és mi való nekik. Ez már a telek kiválasztásakor beigazolódott. A városszéli zsákutcát csendes fekvése, falusias jellege miatt választották. A telek nem nagy, de józanul mérlegelve a család életvitelét, nagyobbra nem is áhítoztak. A viszonylag kis alapterület miatt kétszintes házat építettek, az eredetileg elképzelt lapostetős, egyszintes lepény alakú épület helyett. Ezt a jókora szemléletbeli ugrást azonban láthatólag nehézség nélkül leküzdötték, ebben már segítségükre volt Kószó István építész is. Ahogy a lakók, úgy ő is a felesleges mutatványok nélküli, a használókat szolgáló házról álmodott.

A logikusan megfogalmazott alaprajzot teljes mértékben absztrahált, házszerű külsőbe bújtatta. Minden bizonnyal egy gyerek is ilyesmit rajzol, ha házat kérnek tőle. És ez korántsem lekicsinylendő minősítés, a ház-ság lényegéről van ugyanis szó. Amit az építész ehhez hozzátehet, az már persze szakma. Az egyszerű tömegforma rajzosságának hangsúlyozása a rejtett eresszel, a kis és nagy tömeg sötét-világos színezése, a vízszintes csíkozású felületet adó faburkolat következetes alkalmazása, a nyílászárók és falfelületek helyes arányának kialakítása olyan építészeti eszközök, amelyek teljesen elegendőek egy jó családi ház karakteres külsejének megfogalmazásához. A belső kialakítása zökkenőmentesen folytatja a külső szellemiségét. Ez nem meglepő, hiszen a tulajdonosok a belsőket tervező Budai Attila ajánlására választották az építészt, az építész pedig a kivitelezőt (az öccsét), így példás volt a munkakapcsolat. Az átgondolt bútorozás, a színek és anyagok fegyelmezett alkalmazása a külső egyenrangú folytatása, ugyanakkor több melegséget, játékosságot és esetenként – például a lépcső korlátjának kialakításakor – szabadalomra méltó egyéni kreativitást tükröz. A negyedik szereplő – a lakó, vagyis a történet főszereplője – nem kevesebbet tesz hozzá a végeredményhez, mint a maga teljes életét. Ez pedig csak olyan közegben működik, amely alázattal, odafigyeléssel, túlzások nélkül, azaz felnőtt módon viszonyul hozzá.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.