Maisons du Monde és Sóskút vonzása

Maisons du Monde és Sóskút vonzása

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kukla Edina lakberendező és blogger neve jól cseng a netezők között, kisflanc.hu oldala telistele inspiráló, kreatív ötletekkel. Ezúttal otthonába látogattunk el, ahol maga avat be bennünket a műhelytitkokba: mi, hogyan és miért született.

maisonsdumondeessoskutvonzasaban 720


Nemcsak házat terveztünk, hanem egy meleg, kényelmes családi otthont. Tíz éve már, hogy felépült a ház, amit igyekeztünk nagyon tudatosan és előrelátóan megtervezni. Az építkezésbe úgy vágtunk bele, hogy már tudtuk, milyen burkolatok és színek uralják a házat kívül és belül egyaránt. Külföldi útjaink során folyamatosan fotóztuk a nekünk tetsző házakat, kerteket, és több kilónyi magazinnal és katalógussal tértünk haza. .Számtalan bútorüzletet látogattunk végig, ahová a gyerekeimet is mindig magammal vittem, s ez a mai napig is így van, pedig már nagyon megnőttek. Ez már szinte hobbi a családunkban, akárcsak a régiségpiacokon való barangolás, és kitűnő módszer ízlésük formálásához, szerencsére nyitottak is rá. A tervezés során, amiből csak lehetett, mintákat szedtünk össze, és egymás mellé rakosgatva nézegetttük, milyen szín és felület mihez illik egymáshoz a legjobban. Kiindulási pontunk a sóskuti kő volt, amibe teljesen beleszerettünk.

Nagy figyelmet szenteltünk a térszervezésnek, mert ez az alap ahhoz, hogy egy jól működő és kényelmes otthonban éljünk. Ha rosszul alakítjuk ki a terek nagyságát és azok kapcsolatait, csak feszengés az eredmény. A teljes éjszakai vagy intim zóna az emeletre került, így bárki bármikor el tud vonulni saját világába, míg a földszintre került az összes nappali funkció. Igyekeztünk egy térben tartani a konyhát, étkezőt és nappalit, sőt, egy dolgozósarok is kikerült, így mindenki együtt lehet, amikor vendégek jönnek. Nagyon jól működik, mi szeretjük. Az is a vágyaink között szerepelt, hogy a ház közvetlenül kapcsolódjon a kerthez, ezért a nappaliból három helyen is kiléphetünk, nyaranta pedig a teraszajtót eltolva egybenyitjuk a kinti terasszal.
A berendezés kialakításánál a kiindulási pont a már emlegetett sóskúti kő volt, amit máig sem untunk meg. A burkolatok kiválasztásánál szerettem volna elérni, hogy időtálló legyen, visszafogott, kevésbé a trendre hajló, ezért egységesen fekete-fehér variációt választottam a hidegburkolatú helyiségekbe. Így az előtértől kezdve a fürdőszobákon át egészen a mosókonyháig, mindenütt ez a burkolat más-más kirakás móddal, ezzel is egyben tartva a házat.

A bútorok többségét a francia Maisons du Monde áruházban vásároltuk külföldön, ezeket kombináltam régi, felújított vagy átalakított bútorokkal. A konyhánk például Ikea, csak meghackeltem egy kicsit. Ugyanez igaz a fenti fürdőszobaszekrényre vagy a hálószoba berendezésére is. Az ágyfejvéget leszedtem az ágyról, és készítettem egy újat, sőt, ide még a saját gyártású asztalkám is helyet kapott éjjeliasztalkaként.
Ha stílust kellene meghatároznom az otthonunkra, azt mondhatnám, inkább eklektikus, mert itt minden előfordulhat. A lényeg, hogy mi nagyon szeretjük.

  

Lakberendezőként szeretnék ötleteket adni, hogyan lehet megmenteni régi korok tárgyait és bútorait, hogyan lehet ötvözni és keverni a modernebb berendezési tárgyakkal. Ennek a szellemiségét népszerűsítem saját blogoldalamon keresztül.

maisonsdumondeessoskutvonzasa portre

Kukla Edina
lakberendező

A burkolatok választásánál a visszafogottság és időtállóság volt a legfontosabb szempont, hogy kevésbé essen áldozatul a trendek változásának. Az örök fekete-fehérrel pedig valóban nem tévedhetünk nagyot.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.