Otthonunk, a Viharszálló

Otthonunk, a Viharszálló

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A kalandos múltú épület új gazdái két nap alatt döntöttek az otthonuknak kiszemelt ház sorsáról. A Balaton-parti kúria adottságai, mediterrán hangulata és a viharos időszakokkal tűzdelt előélete egyaránt megtetszett a borász-iparművész párnak, akik sok ötlettel teli, ráérős felújításba kezdtek az ódon falak között.

otthonunkavihar 720


Ez az év a tesztidőszak, s ha minden jól megy, lassan mi is beköltözünk!” – invitál a hatalmas fedett teraszra Szilvi, majd pincehideg bio gyümölcsnektárral koccintunk újbóli találkozásunkra. A veranda hűvösében elaludtak a kislányok, a ház ura csak este ér haza a családi borászatból, így a késő nyári délutánt komótos beszélgetéssel tölthetjük a házról, a belső munkálatokról és a transzlégzésről, ami mindenen átsegít… Nagyon megörültem a hírnek, hogy a sok szép lakás bemutatása után – amelyek közös nevezője a Moza cementlapburkolat – végre magát a márkatulajdonos-iparművészt is meglátogathatom saját, készülő otthonában. A háznézős projektet nagyjából négy-öt éve tervezik. Amikor még Kauker Szilvi hajadon életét reggeltől estig a Moza Manufaktúra határozta meg, a saját otthon csinosítása helyett napjait a manufaktúra műhelyében töltve. Azóta nagyot fordult a világ, Szilvi ma már sikeres üzletasszonyként irányítja az országhatárokon is átlépett, méltán jó hírű vállalkozását, miközben két kislány boldog édesanyja lett. Férje, András igazi reneszánsz ember, diplomagyűjteménye mellett az „Aklan” családi borászatot vezeti, és mellesleg profi vitorlázó. A lesencetomaji szőlőbirtok kétkezi munkáitól az egyedülálló gyógynövényes borok és fűszeres balzsamecetek fejlesztésén át „minden feladat hozzá tartozik”, így rendszerint csak este ér haza, ahol további apai és szakipari teendők várják…

Azt már megismerkedésükkor mindketten sejthették, hogy egy igazi otthon megtalálása sem egyedül, sem családostul nem megy könnyedén olyanoknak, akiknek pontos elképzelése van álmai lakóhelyéről. Ezért, amikor számos ingatlan megtekintése után jóformán azonnal döntöttek vásárlási szándékukról, szinte meg sem lepődtek saját merészségükön. Még a villa zűrös múltja sem tántorította el őket, sőt… Mert ki ne szeretné megismerni egy 1895-ös építésű, néhai szatócsbolt, majd borkimérés titkait, amely a boldog békeidőkben „Viharszálló” néven fogadta becses vendégeit? Később katonák szálláshelye, rendőrörs, végül egy külföldi nyaralójaként szolgált a főút melletti impozáns épület. A teljes berendezéssel, régi tárgyakkal és bútorokkal együtt birtokba vett házban több fotográfia is őrzi a vidáman pózoló egykori szállóvendégeket. S épp ezt az utolérhetetlen „nyaralós” hangulatot szerették volna rekonstruálni, mielőtt végleg családi otthonná formálják a hosszú közlekedőből, hat szobából, két fürdőből és konyhából álló tornácos házat.

Míg András az épületgépész végzettségét, addig Szilvi a cementlap-tervezésekben már jól vizsgázott szépérzékét kamatoztatta az enteriőrökben. A komfortosított ház eredeti nyílászáróit felújították, a mennyezet új lambériát, a szobák friss festést kaptak. Szilvi hamar rátalált új hobbijára: a reménytelenül ronda bútorok és avitt burkolatok átfestésére, a koptatott-csiszolt felületi effektek létrehozására. Sőt, az évtizedek óta lappangó szenvedélyét, a lomis piacok látogatását is kiélhette, büntetlenül. S végre ebben a lazára vett eklektikus berendezésben nemcsak maga a család, de természetes vízközeli életmódjuk összes kelléke is otthonra talált.

Gondosan átfestett kommersz bútorok, piacokról lomizott ipari faládák és saját, újrahasznosított evezőlapátok adják a kis szoba hangulatát. A háziasszony új hobbija másoknak is ötletadó.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.