Antik környezet, gyerekekkel

Antik környezet, gyerekekkel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kautzky Armand családjában a régi tárgyak a mindennapok részeiKlasszikus, polgári nyugalom és értékek. Az ismert színész habitusa alapján így képzeltem el az otthonát, és nem is csalódtam. A solymári családi ház nagyrészt örökségből származó vagy felújított antik bútorokkal van berendezve, kivéve a két gyerek, a hatéves Lucia és a nyolcéves Armand szobáját.

 

02

 

A kis Armand szobájában a „klasszikus fiúszoba szín”, a kék dominál. A fodros felhőkkel tarkított tapéta, a versenyautó formájú ágy, és persze a távcső és a villanyvasút adja meg a szoba jellegét. Lucia birodalma pasztell árnyalatokban úszik, itt még a felhők is barackszínűek.
Az egyszerű vonalú fenyő ifjúsági bútorok merőben eltérnek a ház többi helyiségének berendezésétől, de ha elég figyelmesek vagyunk, rátalálunk a szintek közötti apró kapcsokra. Egy-egy apró jel vagy utalás csatolja a két gyerek kényelmes életterét a ház többi részéhez. Ilyen a falra akasztott, kézzel festett, apró ikon, néhány egyszerű fakereszt az ágy fölött, a pianínó, vagy a polcokat helyenként szegélyező kézihorgolású csipkeszegély. A patinás keretbe foglalt szentképek, a családi fotók védelmet jelentenek a gyerekszobában, tartják a szülők.
Bár saját szobájuk van, a gyerekek mégis együtt alszanak. Ennek oka, hogy Lucia gyakran fél éjszaka. Régebben a szülők szobájában kötött ki, de amióta éjszakára átköltözik a testvéréhez, már nincs ezzel probléma.

Mit mond a szakértő? 

Dr. Balogh Andrea gyermekpszichológus szerint a kisgyermekek egészséges fejlődését nem a berendezés jellege befolyásolja; a lurkók ugyanolyan jól érezhetik magukat az antik bútorok között, mint egy „szigorú” minimál enteriőrben. Természetesen lényeges, hogy ne ingerszegény környezetben nőjenek fel, de számukra sokkal fontosabb, hogy érzelmi biztonságot nyújtó környezetben nevelkedhessenek. A védelmet adó otthonban, hasznos játékokkal teljes gyermeki személyiségük kibontakozhat. A szülők így biztosíthatják számukra az önfeledt gyermekkort, hogy csemetéik később kiegyensúlyozott, boldog felnőtté váljanak. 

Gyermekkorban tökéletes megoldás, ha a csemeték közös szobában alszanak. Lucia esete jó példa arra, hogy a gyerekek sokszor félnek, ha külön szobában, egyedül, sötétben kell aludniuk. Megnyugtató a gyerek számára, ha egy kis fényt, például sólámpát égve hagyunk a szobában. Ez azért is ajánlatos, mert ebben a korban a gyerekek valóban tele vannak félelemérzettel, sok olyan információ éri őket napközben, amit még képtelenek feldolgozni. Félelmeik és a napi események pedig befolyásolják álmaikat, alvásukat. Ezek áthidalása könnyebb, ha éjszaka, amikor felébrednek, nincs a szobájukban teljes sötétség, illetve, ha a testvérük ott van mellettük.

Parancsolni engedd...

Mint a színész mondja, egy szülő sem feledkezhet meg arról, hogy a gyerek nem fegyelmezett kis felnőtt. Ezért, és nem a luxus miatt alakítottak ki fürdőszobát a gyerekeknek. Itt pancsolhatnak, nem gond, ha összefröcskölik a bútorokat, ugyanakkor megtanulnak rendet rakni, elpakolni maguk után. Élénk színű csempével, dekorcsíkkal és szőnyegekkel igyekeztek kedves környezetet teremteni a számukra.

Gyerekszáj

  • Mennyire kell vigyázni a lakásra?

Armand: Néha kell egy kicsit, de lehet játszani is mindenhol.

  • Hol játszotok a legszívesebben?

Az egész lakásban. Tanulni pedig a konyhában szoktam.

  • Ki rendezte be a szobát, ti vagy a szüleitek?

Még kicsik voltunk, úgyhogy ők, de a díszeket és a játékokat mi választottuk!

  • Milyen együtt aludni a testvéreddel?

Lucia: Jóóó!

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.