Kutya, macska, kisbaba

Kutya, macska, kisbaba

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A Jóban Rosszban című sorozat színésznője egy kis dőre eltűnt a képernyőről, ennek oka, hogy megszületett első kisbabája. Luca már hét hónapos, és érkezése egy kicsit átalakította a kényelmes zöldövezeti társasházban lakó család életét. A lakás eredetileg Fruzsina férjének nagymamájáé volt, majd legénylakásként szolgált, utána pedig jó ideig ketten éltek benne.

 

03

 

A konyha–nappali–étkező egyterű helyiségéhez tartozott egy télikertként szolgáló kisebb szoba, tulajdonképpen inkább benyíló. Az érkező kisbabának ezt alakították át, így közvetlenül a közös élettérhez kapcsolódik a helyiség. A baba ugyan még a szülők hálószobájában alszik egy kiságyban, ami praktikus és fontos szempont egy keveset alvó kismamának. Hosszú távon, a második baba érkezésekor ismét átalakítások várhatóak, ezt a megoldást igazából átmenetinek gondolják Fruzsináék, és két gyerek számára már nem is lesz kényelmes. A lakáshoz tartozik egy még beépítetlen tetőtér, ahol idővel kényelmes gyerekszobákat alakíthatnak ki. Hogy mikor, az persze a jövő zenéje, de Fruzsina még egy néhány hónapig biztosan nem tér vissza a sorozatba, a tervek szerint otthon marad Luca egyéves koráig.

Mit mond a szakértő?

Kutatások bizonyítják, hogy a gyermek intelligenciája, későbbi életének sikeressége a géneknél is nagyobb mértékben függ az első néhány életév tevékenységeitől. A babával töltött idő mennyisége és minősége nagyon fontos tehát a gyermek fejlődése szempontjából. A baba-mama kapcsolat fő jellemzője a már magzati korban kialakult erős tudati-érzelmi kapcsolat, amely egészen 5-7 éves korig fennáll. A baba számára a legfontosabb a lét- és az érzelmi biztonságára vonatkozó igényeinek rendszeres és következetes kielégítése, és az alapszintű „kommunikáció”. Mindezek megléte bizalmat kelt a babában, és erősíti biztonságérzetét.
Dr. Balogh Andrea pszichológus, a PszichoFészek munkatársa szerint a gyerekek számára a háziállatok nemcsak örömforrást jelentenek, hanem segítik testi, lelki, érzelmi, intellektuális és szociális fejlődésüket is. Gondozás közben a gyerekek sok mindent megtanulnak az állatokról, több mozgásra ösztönzik őket, felelősségre, gondoskodásra tanítanak, felvidítanak, ráadásul hűséges játszótársak is. Az állatokat minden gyerek szereti, és leköti a figyelmüket is: hiszen az állat mozog, hangot ad ki,
és sokkal érdekesebb, mint egy brummogó plüssmackó. Lehet etetni, gondozni, simogatni, terelgetni. Alapvetően minden háziállat alkalmas a gyerekekkel való kapcsolat kialakítására, de fontos, hogy illjenek egymáshoz. Érdekesség, hogy a visszahúzódó, félénk gyerekek hamarabb közel engedik magukhoz az állatokat, mint az embereket.

Fruzsináéknál családtag a cica és a kutyus is

Bár  a szoba átrendezését viszonylag zökkenőmentesen megoldották, mégis  jelentős átszervezésekkel járt a csa­ládban. Fruzsináékkal él ugyanis  egy szürke cica és egy majd tízéves, de még mindig roppant játékos  bolognese kutya, Gleccser is. Sokan azt vallják, hogy a csecsemő és a  háziállatok nem férnek meg egy háztartásban. Itt a példa arra, hogy  odafigyeléssel és kis átalakításokkal mégsem megoldhatatlan. A puha  játszószőnyeg a cica számára is vonzó volt, szívesen heverészett rajta,  így ő ki­került a lakásból, és most egy kényelmes udvari dobozban lakik.  A kutya, a szintén tízéves Gleccser számára pedig területekre osztották  a lakást: oda, ahol a baba a földön csúszkál, ő most nem léphet be. Ezt  az ajtóknál elhelye­zett alacsony „kerítésekkel” oldották meg, amelyet  egy ember még könnyen átlép, a kutya azonban nem.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.