Hogyan olcsóbb az ingatlan átruházása –

Bizonyára sokan gondolkoztunk már azon, hogy lakásunkat gyermekünkre kellene átíratni. Az is biztos, hogy szándékunktól azért álltunk el, mert – a papírügyek intézésének bonyolultságán túl – nem voltunk tisztában ennek anyagi vonzatával, az átruházással kapcsolatban fizetendő illeték mértékével, a vonatkozó illetékszabályokkal. Az illetékkódex, az adózás rendjéről szóló és a polgári jog szabályai alapján megpróbálunk néhány ötletet adni arra, hogy az ügyletet hogyan lehet olcsóban véghezvinni.

 

 

Az átíratás alatt nyilvánvalóan átruházást kell érteni, mely átruházás – élő személyek között – történhet ingyenesen vagy visszterhesen, tehát ajándékozás útján vagy ellenérték fejében. Ellenérték fejében történik az átruházás például adásvételi szerződéssel, tartási-járadéki szerződéssel, öröklési szerződéssel (utóbbi két szerződés között az az alapvető különbség, hogy az ingatlan tulajdonjogát öröklési szerződés esetében a hagyaték megnyíltával, tehát az átruházó személy halálát követően szerezzük meg), akkor, ha az adott dologért valami ellenszolgáltatást (pénzt, vagy bármi egyebet, például másik ingatlant, természetbeni gondozást stb.) kapunk.

 

Ajándékozás, ingyenes vagy ellen- érték fejében való átruházás

Cikkünkben az illetékkulcsok tekintetében a szülő-gyermek viszonyt tárgyaljuk, azt azonban megállapíthatjuk, hogy a visszterhes vagyonátruházás általában véve olcsóbb, mint az ajándékozás vagy az öröklés.
Ajándékozás esetén az illeték kulcsa (tehát szülő-gyermek viszonylatban) 5 százalék, melyet a megszerzett vagyon tiszta értéke után kell fizetni. A tiszta érték kiszámításánál a vagyon forgalmi értékéből az ajándékot terhelő adósságok (például pénzintézeti tartozás) vonandók le. Az adósságok összege után visszterhes vagyonátruházási illeték fizetendő.
Lakástulajdonnak visszterhes vagyonátruházással történő megszerzése esetén (rokonsági kapcsolattól függetlenül) a lakástulajdon forgalmi értéke után 4 millió forintig 2 százalék, míg a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6 százalék illetéket kell fizetni. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2 százalékos illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6 százalék illetéket kell fizetni.
Fizetendő még mindkét esetben 2000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték.
Az illetékfizetési kötelezettség minden esetben a vagyonszerzőt, tehát a gyermeket terheli.

Haszonélvezeti jog fenntartása

Lehetőség van mind az ingyenes, mind a visszterhes átruházás során az átruházók haszonélvezeti jogának fenntartására az átruházott részekre. Ha a szerződésben a tulajdonjog átruházásával egyidejűleg e jog fenntartásáról is rendelkeznek, a vagyonszerző a haszonélvezeti jog számított értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő (ajándékozási vagy visszterhes vagyonátruházási) illetéket, míg az átruházókat vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség nem, csak 2000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték terheli.
Ebben a konstrukcióban tehát a lakástulajdon szerzőjét terhelő illeték alapja alacsonyabb, mintha az átruházó nem tartja fenn e jogát, ugyanakkor az átruházót vagyonszerzési illeték nem terheli – sőt, haszonélvezeti joga bizonyos biztonságot is adhat az ingatlan további sorsát illetően: például beleegyezése nélkül a lakás nem ruházható át a haszonélvezettől mentesen.
A haszonélvezeti jog értékét az illetéktörvény megfelelő rendelkezési alapján, a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékéből, a haszonélvező életkora szerinti szorzószámmal kell kiszámítani. (Forgalmi érték: 20 x a szorzószám, a szorzószám pedig a haszonélvező 25-50 éves kora között 8, 51-65 éves kora között 6, és 4, ha a haszonélvező 65 évnél idősebb).

Kedvezmények

Mindezeken túlmenően az illetéktörvény a visszterhes vagyonátruházási illetékek körében az illetékalap- és illetékkedvezményeket is tartalmaz (például egy éven belüli lakáseladás és vétel, vagy a 35. életétét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának szerzése esetében).
Megjegyezzük, hogy az öröklési illeték kulcsa (szülő?gyermek) viszonylatban, lakástulajdon esetén 2,5 százalék, melyet szintén a hagyatéki vagyon tiszta értéke után kell fizetni, az adósságok visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége nélkül. Az öröklési illetékhez ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték is társul, a közjegyzői eljárás során pedig közjegyzői díjat kell fizetni.
A már kiszabott illetékre fizetési kedvezmény (részletfizetés, mérséklés, elengedés) az adózás rendjéről szóló jogszabály alapján kérhető, elbírálásáról az illetékhivatal egyedileg dönt.


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop