Sem verseny, sem árcsökkenés nem jellemzi a lassan két éve liberalizált magyar árampiacot, a nyitást egyelőre csak a nagyfogyasztók érzik – hangzott el a Kossuth Rádió riportjában.
Az Európai Unió 2007. július 1-jében határozta meg a teljes árampiaci nyitás időpontját, Magyarországon azonban csak fél évvel később készültek el a szükséges jogszabályok. Akkor a liberalizációtól azt várták az emberek, hogy olcsóbb lesz számukra az áram, a szolgáltatók pedig versenyezni fognak a kegyeikért, de tévedtek.
Most még egyelőre csak a nagy fogyasztók érezhetik az áramliberalizáció pozitív hatásait. Ezt Boross Norbert, az ELMÜ szóvivője azzal magyarázta, hogy ez egy olyan verseny, ahol ugyan negyvenen indulnak, de az energiát, a nyersanyagot csak egy nagykereskedelmi piacról lehet venni, ahol viszont nincs verseny. Ha negyven pék a lisztet csak egy helyen veheti, és hatósági áron kell eladni a zsemlét, akkor túl nagy versenyre nincs nagy lehetőség, hiszen mitől tudna az egyik olcsóbb lenni, mint a másik – tette hozzá. A fogyasztói villamosenergia-árak így 2009-ben sem csökkentek, sőt, idén júliusban még 5-10 százalékkal növekedtek is, miközben az európai piacon január óta átlagosan ötszázalékos volt a csökkenés.
A Gazdasági Versenyhivatal korában már többször javasolta, hogy a Villamos Művek bontsa fel az erőművekkel kötött hosszú távú szerződéseket, azok helyett pedig újabb, előnyösebb megállapodásokat írjon alá. A GVH azt is megállapította, hogy az árampiac nyitása nem járt előnyökkel a lakossági fogyasztók számára, valódi verseny ugyanis azóta sincs. Valódi versenyt a Versenyhivatal legújabb közleménye szerint a piacot torzító jelenségek felszámolása eredményezne, ami jobb szolgáltatást és alacsonyabb árakat hozna az áramfogyasztóknak.
Hozzászólások