Amerikai házépítési technológia

Amerikai házépítési technológia

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Magyarországon a családi lakóházak kevesebb, mint egy százaléka épült az utóbbi néhány évben faszerkezetű technológiával. Ezzel szemben a faházépítésben történeti hagyományokkal - s egyúttal a hazainál nagyságrendekkel nagyobb fenyőerdő-területekkel - rendelkező Svédországban, Kanadában és az USA-ban 100 saját házból 95-96 fa alapanyagból készül. Az Amerikai Egyesült Államokban a - 90-es évek első felében átlagosan mintegy 1 millió családi ház épült évente, 4-5 százaléknyi kivétellel favázas - úgynevezett platform - konstrukció alkalmazásával. Ez az építési mód különböző gyártó és forgalmazó cégek révén Magyarországon is megtalálható.

 

 

Építészeti kialakítás

 

 

A hazai építtetők számára adott a lehetőség, hogy a Platform szerkezeti rendszert a magyar sajátház-építési hagyományoknak megfelelő (kisebb, egyszerűbb tömegformálású), vagy az amerikai otthonok mintájára megvalósuló épülethez alkalmazzák. Ez utóbbiak szembetűnő sajátossága a nagy alapterület, mely kb. 200-400 m2 között változik, az igényszint és a pénzügyi lehetőségek függvényében.

 

Az általában két gépkocsi befogadására alkalmas tárolók az épülettömegbe integráltan, vagy ahhoz szervesen kapcsolódó kisebb épületrészben kapnak helyet. Gyakori építészeti elemként jelennek meg, ugyanakkor gyakorlatias célt is szolgálnak a fedett verandák: a könnyű fal- és födémszerkezetek kisebb hőtároló tömegéből adódó nyári hőérzeti hátrányt részben ellensúlyozni tudják a nagy felületű árnyékolás megteremtésével. A hálószobák - különlegessége", hogy nagyméretű járható szekrény tartozik hozzájuk. Így a ruhatárolás a ház részévé válik, tehát nincs szükség nagy ruhásszekrényekre, és a gyakori költözés is lényegesen egyszerűbb (az átlag amerikai 7-8 évenként változtatja lakóhelyét családi vagy munkahelyi okok miatt).
A gépészeti és egyéb helyiségek - például a szauna, mosókonyha, konditerem - általában a pinceszinten kapnak helyet. Innen történik a légkondicionálás, a téli légfűtés és a nyári léghűtés is. Üzemeltetését az átlagpolgár számára olcsó elektromos áram és földgáz teszi lehetővé, használatát ugyanakkor a sokszor szélsőséges viszonyok meg is követelik.

Szerkezetek

A fa alapanyagú fal-, födém- és tetőszerkezetek következtében az épületek súlya általában csupán kb. 20?25 százaléka a hagyományos technológiával (tégla, beton, vasbeton stb. anyagokból) készülőknek. Ez egyszerűbbé teszi az alapozás megoldását is.
Hazánkban a lábazati vagy pincefal alá épített beton sávalapok, ritkábban térszíni vasbeton lemezalapok jellemzőek, attól függően, hogy az épület alápincézéssel készül-e vagy sem. Az Amerikai Egyesült Államokban az alapozás kialakítását a különböző éghajlati viszonyok erősen befolyásolják: pince általában az északi országrészeken készül, ahol a fagy miatt egyébként is mély alapozási síkra van szükség (a fagyhatár egyes helyeken eléri a 180 cm-t).
Az általában beton zsaluzóelemek felhasználásával készülő vasalt monolit beton pincefalak alá háromszintes épületnél 8x18 inch, azaz 20,3x45,7 cm keresztmetszetű vasalt beton sávalapok készülnek (1 inch = 2,54 cm). Ez a megoldás fordul elő a lakóházak egyharmadánál, míg kb. 20 százalékuknál ún. - búvó teres" alapozást terveznek, tehát a földszinti padlót - a talaj fölé kb. 50 cm-re fölemelve - fafödémként építik. A lakóházak többsége (mintegy 47 százaléka) vasalt beton lemezalapozást kap, mert ez a gyakori magas talajvízszint esetén is megfelelő, ugyanakkor a nyári hővédelem szempontjából jelentős hőtároló tömeget képez.
A külső és belső falak vázszerkezete az eredeti amerikai Platform váznál 2×4 vagy 2×6 inch (5×10 vagy 5×15 cm) keresztmetszetű fenyőfa elemekből áll. Ilyen méretű talpgerendákat csavaroznak le a beton fogadószintre (lábazati, illetve pincefalra stb.) majd itt fekvő helyzetben alsó és felső keretgerendák közé 41-61 cm-es (16-24 inches) tengelytávolságra szegezéses kapcsolatokkal osztják ki az oszlopokat.
A felállított falak belső síkjára még egy vízszintes gerendát is szegeznek, hogy koszorúként merevítsen. Ugyancsak a merevítés az elsődleges szerepe a vázra kerülő borításnak, mely többnyire faforgácslapokból vagy rétegelt falemezekből, a külső falaknál ritkábban vízhatlan hőszigetelő táblákból áll. A csapadékvédelem és az esztétikai igények teljesítésére a bonyolult homlokzati falakra különböző burkolat kerülhet: vízszintes vagy függőleges irányú faburkolat, vakolat, tégla-, vagy kőfal, alumínium vagy PVC szalagburkolat. A váz közé belülről általában szálas hőszigetelő paplant, majd elé műanyag párafékező fóliát és gipszkarton burkolatot helyeznek el, mely tetszés szerint festhető, tapétázható vagy burkolható. A hazai gyakorlatban lényegében ehhez hasonlóan alakul a homlokzati falak rétegfelépítése, azonban külső burkolatként többnyire a Dryvit rendszerű felületképzések, esetenként a klinker- vagy mészhomokfalak jellemzőek.
A födémszerkezet a fesztávolságtól függően 5 cm széles és 15-30 cm magas fenyőfa pallókból készül, 30-60 cm-es tengelykiosztással. A pallóelemek merevítésére általában 20 méterenként X alakban elhelyezett léceket alkalmaznak. A födémgerendákra merevítési és felületképzési céllal hornyolt faforgácslapokat szegeznek, amelyre rugalmas alátétréteg közbeiktatásával például szőnyegpadló, szalagparketta, PVC-padló kerül. A hazai gyakorlatban elterjedt megoldás az úsztatott padlórétegrend is, ahol 2-3 cm vastag úsztatóréteg (pl. kőzetgyapot) 4-5 cm-es betonréteget kap, amelyre tetszőleges padlóburkolat készíthető, s kemény padlólapok esetén is előnyösen alakul a födémszerkezet lépéshang gátlása. A födémpallók alsó síkján - lécezés közbeiktatásával - gipszkarton lap burkolat adja a felületképzést, mely festhető, tapétázható, burkolható.

A hazai kínálat

Több gyártó, illetve forgalmazó cég közül is választhat ma az az építtető, aki leendő lakóháza felépítéséhez az amerikai favázas technológia mellett dönt. Célszerű azonban előzőleg alaposan tájékozódni a referenciákról, a szerkezeti rendszer ÉMI minősítéséről, a beépített anyagokról, a fizetési feltételekről, a cég által vállalt kivitelezési fokozatok részletes tartalmáról. Az építési hatósági engedély kézhezvételétől számított mintegy 3?4 hónap után minimum kb. 90-100 000 + áfa Ft/m2 - kulcsrakész állapotra vonatkozó - költség megfizetésével birtokba vehető az új otthon.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.