Milyen kerítést válasszunk -

Milyen kerítést válasszunk -

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A kerítések területeket választanak el egymástól. Megmutatják, hogy mi kihez tartozik, megóvnak az idegenek fürkésző bepillantásától, ugyanakkor a kerítés kapuja a háztulajdonos(ok) első bemutatkozása is. A kiskapura nemcsak a családi házaknál van szükség. A többlakásos társasházaknál is csak akkor tud kialakulni a jó szomszédság, ha megvannak ezek az elválasztó vonalak, amelyek a város átláthatatlan tömegéből kiszűrik azokat az embereket, akiket az idők során szomszédként ismerünk fel.

 

 

A kapu a legfontosabb ponton áll, két világ határán, az életet jelentő otthon, és a létezést fenyegető külvilág között. Bezár és védelmez, ugyanakkor megnyílik és megmutat. Ez a kettősség a székely kapuk elejének és fonákjának különbözőségében is megmutatkozik. A kapu arccal a külvilág felé fordulva áll. Belülről egyszerű és dísztelen, az oszlopok, kötések, zárak szilárd szerkezetét mutatja. A kívül álló a kaput másképp látja. A csukott ajtóhoz közeledő ember ösztönös szorongást érez. A távolról elutasítónak tűnő zárt kapu azonban közelítve - ahogy részletei kirajzolódnak - megváltozik. A faragások, a szép részletek, a feliratok idegenkedésünket, szorongásunkat a megismerkedés vágyává váltják fel.

 

?Térj be hozzám vándor, ha erre viszen utad, Ha jó a szándékod, itt szeretet fogad - (Székelykapu felirata Malomfalva, Erdély) Ha gonosz szándékkal érkezünk egy olyan kapuhoz, amin ez a felirat látható, szorongásunk nemigen csillapodik: - Szíves vendéglátó ez a kapu gazdája, De a gonosz embört bunkós bottal várja - (Berekeresztúr)

 

 

A városokban nevelkedő, - nyílászárókon át - közlekedő mai ember másképpen gondolkodik, másképp értelmezi a világot, mint e kapuk hajdani készítői. A legtöbb háztulajdonos rengeteget gondolkodik a ház berendezésén, sokat ad a bútorokra, hosszasan tűnődik a tapéta színén. A házhoz tartozó - külsőségekre - azonban kevesebb figyelmet fordít. A kerítés, a kapu pedig a mai világ szavajárásával a tulajdonos(ok) - névjegykártyája?, ahol az esztétikai megjelenés mellett számos műszaki szempontot is érdemes figyelembe venni.

 

A kültéri berendezések, így a kerítés és a kapu is állandóan viseli az időjárás viszontagságait. A megfelelő anyagok, valamint a megfelelő kezelés alapkövetelmény.

 

Alapvetően kétfajta kerítést különböztetünk meg. Az egyiknek van alapozása, a másiknak nincs. E kettő közötti árbeli különbség óriási, ezért jól meg kell fontolni, hogy melyik mellett döntünk. Utcai oldalra is rakhatjuk a legegyszerűbb drótkerítést, amit a belső oldalról szúrós-bozontos növényekkel ültethetünk be. Az alapozást igénylő megoldásnál az alapzat fölött - hasonlóan az alapozás nélküliekhez - az oszlopok közötti részt különböző típusú kerítésmezők töltik ki. Az alapozást nem igénylő kerítések esetén az egymástól 2-2,5 méterre elhelyezkedő oszlopokat különböző módon tehetjük a földbe.
Keményfa oszlop esetén megfelelő kezelés után az oszlopokat közvetlenül be lehet ásni a földbe, akár száz évig is bírhatják. Nagyapám korában a fát kátrány, fáradtolaj és lóhúgy (!) keverékében főzték jó fél napig, ami bombabiztos kezelést jelentett.
Ma már vegyszerekkel érjük el ugyanezt az eredményt.
Másik biztos megoldást jelent, ha betontuskóba erősített vaspapucsba, vagy vas platnira rögzítjük a faoszlopokat, úgy, hogy a fa olyan távolságra legyen a földtől, hogy a rágcsálók ellen is biztos védelmet nyújtson. Fém oszlopok alkalmazásakor nem a korhadás, hanem a korrózió ellen kell felfegyverkezni, ami a mai korróziógátló bevonatok kínálata mellett nem jelenthet gondot.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.