Építsünk vályogházat!

Építsünk vályogházat!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A föld- és vályogfalú házak építése a környezetbarát építési irányzatok között világszerte elismert alternatívát jelent, és új szerepet tölt be a magyar építészetben is. A helyi természetes építőanyagok széles körű alkalmazása nemcsak a hagyományőrzés, hanem az egyre fontosabbá váló ökologikus (és egyben energiatudatos) építészeti szemlélet szempontjából is igen fontos.

 

 

Magyarországon több mint 700 000 föld- és vályogház áll, melyek többsége lakóház, ami a nemzeti vagyonunk jelentős részét képezi. Mint minden ház, ezek is előbb-utóbb felújításra szorulnak, de megfelelő odafigyeléssel, kisebb-nagyobb változtatással még hosszú évtizedekig lakhatóak lesznek. Nemcsak felújítani érdemes azonban, hanem építeni is, de vajon hova és hogyan?

 

 

Tudatosan válasszunk telket!
Soha ne ugorjunk bele az első jónak ígérkező üzletbe, mindig vegyük fontolóra a kínálkozó telek előnyeit és hátrányait! A túl olcsó telekben mindig megbújik valami hiba! Először is nézzük meg, milyen a telek fekvése! Általánosságban nehéz jó tanácsot adni, de néhány szempontot érdemes figyelembe venni. Bármilyen szép is a kilátás, folyópartra, ártérnek minősülő helyre ne építkezzünk (kerámia téglával sem), mert senki nem tapasztalja meg szívesen az aktuális vízállást. Ezen túlmenően nemigen akad biztosító, amelyikkel árvízkárra lehetne ilyen helyen bármilyen biztosítást kötni.
Sajnos hazánk területének csaknem negyede árvízveszélyes terület, tehát érdemes odafigyelni erre a körülményre, ha nem akarjuk teljes vagyonunkat négy-ötévente elveszíteni. Természetesen hegyvidéken egy megáradt hegyi patak is hihetetlen rombolást tud véghezvinni néhány perc alatt...

Ki legyen a tervező és a kivitelező -
Mind új ház építésénél, mind pedig felújításnál olyan tervezőt és kivitelezőt keressünk, aki szívesen foglalkozik vályogházzal, vannak önálló gondolatai, tapasztalatai a vályogépítészettel, energiatakarékossággal kapcsolatban, saját formai megoldásaival hozzájárul majd a nekünk tetsző stílus kialakításához. Hogyan találunk ilyet - A válasz kézenfekvő: ha megtetszik egy vályogház, kérdezzük meg, ki tervezte, kik építették. Ha így teszünk, nem veszünk zsákbamacskát, inkább számíthatunk az általunk fizetett szakember segítő, nem pedig akadékoskodó közreműködésére.

Alap és falazat
Az alapot a teherbíró altalaj szintjéig, illetve a fagyhatárig szükséges levinni. A falvastagságból adódóan az alap elég széles, teherbírása földszintes épület esetén többszöröse lesz a szükségesnek. A költségek csökkentése érdekében meggondolandó az úsztatott beton alkalmazása.
A lábazatot fagyálló vasbeton anyagból készítsük, a terepszinttől legalább 30-50 centiméterre emeljük ki, és a felszívódó talajnedvesség elleni falszigetelésre feltétlenül ügyeljünk. A kert semmiképpen ne a ház fele lejtsen!
Korábbi számunkban (2007. szeptember) már részletesen szóltunk a vályogfalak előnyeiről, amelyek minden földfalú háznak közös jellemzői, legyen az hagyományos vert fal, kézi vetésű vályogtégla, vagy akár géppel préselt földtégla. A falazás általános szabályai szerint a fal vastagsága az alapelem méretétől függ. A vert fal általában 70-80 centiméter vastagon rakott vagy döngölt fal, építéséhez a hagyományokat jól ismerő, megbízható szakemberre van szükség, aki a helyszínen építi fel a falat.
A kézi vályogvetéshez többen értenek, de a vert falhoz hasonlóan igen idő- és munkaigényes folyamat. A kész vályogtégla szállítható ugyan, tehát konkrétan nem kötődik az építkezés helyszínéhez, de a szállítási költség igen magas, ezért nem ajánlatos messzire szállítani. A préselt földtégla falnak a kézi vetésű vályoghoz hasonlóan minimum 45 centiméter vastagnak kell lennie, de a mai szélsőséges időjárási viszonyok mellett célszerű inkább a 60 centiméteres falvastagságot megcélozni. A földtégla préselés a gépesítés miatt rövid idő alatt, viszonylag kevesebb munkaerő-ráfordítással megoldható. A mobil présgépet bérelni lehet, így a téglák az építkezés helyszínén gyárthatók. Bármelyik faltípust is választjuk, az alapanyag általában helyben megtalálható, vagy egy közeli homokbánya meddő földjét, esetleg annak egy bizonyos rétegét használhatjuk fel. A vályogtéglából épített falat természetes anyagába, sárba rakhatjuk, ami szintén energiatakarékos, olcsó, és egy betonkeverő géppel egyszerűen előállítható.

Vakolat és festés
A vakolat minősége és tartóssága szempontjából figyelmet kell fordítani a vakolás időpontjára. Csak teljesen kiszáradt és megülepedett falat szabad bevakolni! Ne kapkodjunk tehát a vakolással, várjunk minél többet, de legalább fél évet a száradásra. A jó vakolattartás érdekében ajánlott a falra nádszövetet vagy dróthálót rögzíteni. A vakolási és egyéb felületkezelési munkák során kerüljük a szélsőséges időjárást, optimális a +5 és +250C közötti hőmérséklet, és a túl gyors száradás elkerülése érdekében a közvetlen napsugárzástól takarással védjük a falat. Ajánlott a mészhabarcs vakolatot előnyben részesíteni, de amennyiben nem ezt választjuk, akkor is tartsuk szem előtt, hogy a vályogfal lélegzését ne akadályozzuk a vakolattal vagy a festéssel, csak páraáteresztő termékeket alkalmazzunk, amelynek több fajtája is kapható!

Hőszigetelés
A 60 centiméteres vályogfalat nem szükséges külön hőszigeteléssel ellátni! A földfal önmagában is kellemes, hűvös klímát biztosít a nyári hőségben is, ezért nincs szükség klímaberendezés használatára, ami hosszú távon igen jelentős energiamegtakarítást jelent. Télen a falak jó hőtároló-képessége miatt kb. 40 százalékkal kevesebb fűtési energiát használ fel egy vályogház. Semmiképpen se tegyünk műanyagot (pl. hungarocellt vagy műgyanta alapú nemes vakolatot) a vályogfalra, mert megakadályozza a fal legfontosabb jó tulajdonságát, a szellőzését, ezáltal a falak nedvesedhetnek, penész képződhet, ami később a vakolat lehullásához vezethet.

Födém és nyílászárók
Szerkezetileg kedvező, ha a gyengébb (hagyományos) vályogfalakra könnyű fafödémet teszünk, a préselt modern vályogfalra pedig egyaránt tehetünk fa-, vagy vasbeton födémet is. Az egyenletes teherelosztás érdekében a vályogfalra mindenképpen szükséges kiegyenlítő beton, vagy 2 sor égetett tégla, és fölé betonkoszorú.
A nyílászárók olyan kiegészítői a vályogházaknak, amelyek meghatározzák annak arculatát, stílusát. Kiválasztásuknál az új vályogfalak nem igényelnek speciális előkészületeket a másfajta falakhoz képest. A túl nagy nyílászárók teherhordó falba való beépítésénél kell figyelemmel lennünk a vályogfal teherbírására, így az áthidalók alá két sor kisméretű téglát építsünk be úgy, hogy az áthidaló 20-20 centiméterre túlnyúljon a falakra. 3 méternél is nagyobb nyílásáthidalás esetén téglapillérek építése javasolt. Felújításnál lehetőleg törekedjünk arra, hogy a régi ablakok állagát megőrizzük, szükség esetén újítsuk fel azokat, és csak a legvégső esetben cseréljük ki, hasonlókra, mint amilyenek eredetileg voltak.

Nagyon régi vályogházak tipikus hibája, hogy nem megfelelő alapra épültek, esetleg nem is volt se alapjuk, se lábazatuk, így a felszívódó talajnedvesség elleni szigetelésről sem beszélhetünk. Ezek a házak a fokozott mozgás és vizesedés következtében valószínűleg már elég rossz állapotban vannak. Bár létezik technológia az alap megerősítésére, javítására, de elég költséges, ezért főleg, ha a fal és a födém állapota is kritikus, feltétlenül ajánlott gazdaságossági vizsgálatokat végezni a felújításra vonatkozóan.

Vályogfalak javítása
  • Ha a falak csak kissé repedeznek (ujjvastagságnál nem szélesebb, maximum 10-15 centiméter mély a repedés), esetleg itt-ott hiányzik egy kevés a vakolatból, azt rabichálóval megerősített felszíni javítással orvosolhatjuk. A repedés vagy hiány helye körül arasznyira távolítsuk el a vakolatot, portalanítsuk, kissé nedvesítsük be, majd utána vakoljunk.*Ha a repedés szélesebb, esetleg a fal teljes szélességében végighalad, komolyabb bajra kell gondolni, és mindenképpen statikus szakember segítségét kell kérni az ok felderítéséhez, csak ezután, ennek ismeretében lehet elkezdeni a javítást! A javítás vert fal esetében a repedés vályoggal való kitöltését, vályogtégla fal esetében újrafalazást jelent a sérült szakaszon.*A padlás javítása: a régi házak padlásait általában sárral burkolták. Ha csak itt-ott vannak repedések, az pelyvával vagy szalmával kevert sárral „betapasztható”. Ha sok a baj, célszerű az egész saralást lecserélni. A saralást a padlásfeljárótól legtávolabbi részen kezdve, kifelé haladva, lehetőleg egy ütemben, vagy rétegesen haladva végezzük, hogy összefüggő felületet kapjunk.
  • 
    Cikkek
    & ÉrdekessÉgek

    Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

    A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

    Új városrész születik: Déli Városkapu

    Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

    Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

    A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}