Építsünk vályogházat!

Építsünk vályogházat!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A föld- és vályogfalú házak építése a környezetbarát építési irányzatok között világszerte elismert alternatívát jelent, és új szerepet tölt be a magyar építészetben is. A helyi természetes építőanyagok széles körű alkalmazása nemcsak a hagyományőrzés, hanem az egyre fontosabbá váló ökologikus (és egyben energiatudatos) építészeti szemlélet szempontjából is igen fontos.

 

 

Magyarországon több mint 700 000 föld- és vályogház áll, melyek többsége lakóház, ami a nemzeti vagyonunk jelentős részét képezi. Mint minden ház, ezek is előbb-utóbb felújításra szorulnak, de megfelelő odafigyeléssel, kisebb-nagyobb változtatással még hosszú évtizedekig lakhatóak lesznek. Nemcsak felújítani érdemes azonban, hanem építeni is, de vajon hova és hogyan?

 

 

Tudatosan válasszunk telket!
Soha ne ugorjunk bele az első jónak ígérkező üzletbe, mindig vegyük fontolóra a kínálkozó telek előnyeit és hátrányait! A túl olcsó telekben mindig megbújik valami hiba! Először is nézzük meg, milyen a telek fekvése! Általánosságban nehéz jó tanácsot adni, de néhány szempontot érdemes figyelembe venni. Bármilyen szép is a kilátás, folyópartra, ártérnek minősülő helyre ne építkezzünk (kerámia téglával sem), mert senki nem tapasztalja meg szívesen az aktuális vízállást. Ezen túlmenően nemigen akad biztosító, amelyikkel árvízkárra lehetne ilyen helyen bármilyen biztosítást kötni.
Sajnos hazánk területének csaknem negyede árvízveszélyes terület, tehát érdemes odafigyelni erre a körülményre, ha nem akarjuk teljes vagyonunkat négy-ötévente elveszíteni. Természetesen hegyvidéken egy megáradt hegyi patak is hihetetlen rombolást tud véghezvinni néhány perc alatt...

Ki legyen a tervező és a kivitelező -
Mind új ház építésénél, mind pedig felújításnál olyan tervezőt és kivitelezőt keressünk, aki szívesen foglalkozik vályogházzal, vannak önálló gondolatai, tapasztalatai a vályogépítészettel, energiatakarékossággal kapcsolatban, saját formai megoldásaival hozzájárul majd a nekünk tetsző stílus kialakításához. Hogyan találunk ilyet - A válasz kézenfekvő: ha megtetszik egy vályogház, kérdezzük meg, ki tervezte, kik építették. Ha így teszünk, nem veszünk zsákbamacskát, inkább számíthatunk az általunk fizetett szakember segítő, nem pedig akadékoskodó közreműködésére.

Alap és falazat
Az alapot a teherbíró altalaj szintjéig, illetve a fagyhatárig szükséges levinni. A falvastagságból adódóan az alap elég széles, teherbírása földszintes épület esetén többszöröse lesz a szükségesnek. A költségek csökkentése érdekében meggondolandó az úsztatott beton alkalmazása.
A lábazatot fagyálló vasbeton anyagból készítsük, a terepszinttől legalább 30-50 centiméterre emeljük ki, és a felszívódó talajnedvesség elleni falszigetelésre feltétlenül ügyeljünk. A kert semmiképpen ne a ház fele lejtsen!
Korábbi számunkban (2007. szeptember) már részletesen szóltunk a vályogfalak előnyeiről, amelyek minden földfalú háznak közös jellemzői, legyen az hagyományos vert fal, kézi vetésű vályogtégla, vagy akár géppel préselt földtégla. A falazás általános szabályai szerint a fal vastagsága az alapelem méretétől függ. A vert fal általában 70-80 centiméter vastagon rakott vagy döngölt fal, építéséhez a hagyományokat jól ismerő, megbízható szakemberre van szükség, aki a helyszínen építi fel a falat.
A kézi vályogvetéshez többen értenek, de a vert falhoz hasonlóan igen idő- és munkaigényes folyamat. A kész vályogtégla szállítható ugyan, tehát konkrétan nem kötődik az építkezés helyszínéhez, de a szállítási költség igen magas, ezért nem ajánlatos messzire szállítani. A préselt földtégla falnak a kézi vetésű vályoghoz hasonlóan minimum 45 centiméter vastagnak kell lennie, de a mai szélsőséges időjárási viszonyok mellett célszerű inkább a 60 centiméteres falvastagságot megcélozni. A földtégla préselés a gépesítés miatt rövid idő alatt, viszonylag kevesebb munkaerő-ráfordítással megoldható. A mobil présgépet bérelni lehet, így a téglák az építkezés helyszínén gyárthatók. Bármelyik faltípust is választjuk, az alapanyag általában helyben megtalálható, vagy egy közeli homokbánya meddő földjét, esetleg annak egy bizonyos rétegét használhatjuk fel. A vályogtéglából épített falat természetes anyagába, sárba rakhatjuk, ami szintén energiatakarékos, olcsó, és egy betonkeverő géppel egyszerűen előállítható.

Vakolat és festés
A vakolat minősége és tartóssága szempontjából figyelmet kell fordítani a vakolás időpontjára. Csak teljesen kiszáradt és megülepedett falat szabad bevakolni! Ne kapkodjunk tehát a vakolással, várjunk minél többet, de legalább fél évet a száradásra. A jó vakolattartás érdekében ajánlott a falra nádszövetet vagy dróthálót rögzíteni. A vakolási és egyéb felületkezelési munkák során kerüljük a szélsőséges időjárást, optimális a +5 és +250C közötti hőmérséklet, és a túl gyors száradás elkerülése érdekében a közvetlen napsugárzástól takarással védjük a falat. Ajánlott a mészhabarcs vakolatot előnyben részesíteni, de amennyiben nem ezt választjuk, akkor is tartsuk szem előtt, hogy a vályogfal lélegzését ne akadályozzuk a vakolattal vagy a festéssel, csak páraáteresztő termékeket alkalmazzunk, amelynek több fajtája is kapható!

Hőszigetelés
A 60 centiméteres vályogfalat nem szükséges külön hőszigeteléssel ellátni! A földfal önmagában is kellemes, hűvös klímát biztosít a nyári hőségben is, ezért nincs szükség klímaberendezés használatára, ami hosszú távon igen jelentős energiamegtakarítást jelent. Télen a falak jó hőtároló-képessége miatt kb. 40 százalékkal kevesebb fűtési energiát használ fel egy vályogház. Semmiképpen se tegyünk műanyagot (pl. hungarocellt vagy műgyanta alapú nemes vakolatot) a vályogfalra, mert megakadályozza a fal legfontosabb jó tulajdonságát, a szellőzését, ezáltal a falak nedvesedhetnek, penész képződhet, ami később a vakolat lehullásához vezethet.

Födém és nyílászárók
Szerkezetileg kedvező, ha a gyengébb (hagyományos) vályogfalakra könnyű fafödémet teszünk, a préselt modern vályogfalra pedig egyaránt tehetünk fa-, vagy vasbeton födémet is. Az egyenletes teherelosztás érdekében a vályogfalra mindenképpen szükséges kiegyenlítő beton, vagy 2 sor égetett tégla, és fölé betonkoszorú.
A nyílászárók olyan kiegészítői a vályogházaknak, amelyek meghatározzák annak arculatát, stílusát. Kiválasztásuknál az új vályogfalak nem igényelnek speciális előkészületeket a másfajta falakhoz képest. A túl nagy nyílászárók teherhordó falba való beépítésénél kell figyelemmel lennünk a vályogfal teherbírására, így az áthidalók alá két sor kisméretű téglát építsünk be úgy, hogy az áthidaló 20-20 centiméterre túlnyúljon a falakra. 3 méternél is nagyobb nyílásáthidalás esetén téglapillérek építése javasolt. Felújításnál lehetőleg törekedjünk arra, hogy a régi ablakok állagát megőrizzük, szükség esetén újítsuk fel azokat, és csak a legvégső esetben cseréljük ki, hasonlókra, mint amilyenek eredetileg voltak.

Nagyon régi vályogházak tipikus hibája, hogy nem megfelelő alapra épültek, esetleg nem is volt se alapjuk, se lábazatuk, így a felszívódó talajnedvesség elleni szigetelésről sem beszélhetünk. Ezek a házak a fokozott mozgás és vizesedés következtében valószínűleg már elég rossz állapotban vannak. Bár létezik technológia az alap megerősítésére, javítására, de elég költséges, ezért főleg, ha a fal és a födém állapota is kritikus, feltétlenül ajánlott gazdaságossági vizsgálatokat végezni a felújításra vonatkozóan.

Vályogfalak javítása
  • Ha a falak csak kissé repedeznek (ujjvastagságnál nem szélesebb, maximum 10-15 centiméter mély a repedés), esetleg itt-ott hiányzik egy kevés a vakolatból, azt rabichálóval megerősített felszíni javítással orvosolhatjuk. A repedés vagy hiány helye körül arasznyira távolítsuk el a vakolatot, portalanítsuk, kissé nedvesítsük be, majd utána vakoljunk.*Ha a repedés szélesebb, esetleg a fal teljes szélességében végighalad, komolyabb bajra kell gondolni, és mindenképpen statikus szakember segítségét kell kérni az ok felderítéséhez, csak ezután, ennek ismeretében lehet elkezdeni a javítást! A javítás vert fal esetében a repedés vályoggal való kitöltését, vályogtégla fal esetében újrafalazást jelent a sérült szakaszon.*A padlás javítása: a régi házak padlásait általában sárral burkolták. Ha csak itt-ott vannak repedések, az pelyvával vagy szalmával kevert sárral „betapasztható”. Ha sok a baj, célszerű az egész saralást lecserélni. A saralást a padlásfeljárótól legtávolabbi részen kezdve, kifelé haladva, lehetőleg egy ütemben, vagy rétegesen haladva végezzük, hogy összefüggő felületet kapjunk.

  • Cikkek
    & ÉrdekessÉgek

    Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

    Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

    Megújul a Lánchíd és környéke

    A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

    Nemzeti Hauszmann Program

    Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}