régi házat megvásárlása előtt mindig célszerű szakemberrel megvizsgáltatni, szemrevételeztetni. Természetesen ez nem jelenthet mélyreható diagnosztikai vizsgálatot, hiszen az eladó nyilván nem venné szívesen, ha valamennyi érdeklődő az épület teherhordó szerkezeteit megvésné, a födémrétegeket megbontaná, az eltakart szerkezeteket pedig feltárná. Így az utolsó érdeklődőnek már nem sok maradna az épületből?
A szakember azonban e vizsgálatok nélkül is képes megállapítani az épület állapotát, feltárni a titkait az árulkodó jelekből.
A hibákat ugyanis nem mindig veszi észre az, aki nem rendelkezik kellő gyakorlattal, ismerettel. Szembetűnő jelek azonban lehetnek, mint például a falakon, födémeken lévő repedések, beázási nyomok, esetleges penészedések, a külső-belső nyílászárók (ablakok-ajtók) elvetemedése, deformálódása, a tetőzet behajlása, továbbá a héjalás hibái – a cserepek szétfagyása, töredezettsége, hiányossága, az esőcsatornák rendellenességei stb.
n Árulkodó jelek
A gyakorlott szakember a megvételre kínált épületet a pincétől a padlásig megvizsgálja. Legelőször kívülről szemrevételezi az épületet, az eladótól megkérdezi a korát, és összeveti az általa vélt építési évvel. Erre számtalan körülményből következtethet: a nyílászárókból, állapotukból, típusukból, az üvegezésből, az esetleges redőnyök fajtájából, anyagából.
Árulkodó jel lehet a külső vakolat anyaga, felületképzése, esetleg a színe is, továbbá az eresz kialakítása, valamint az esőcsatorna, illetve a csatorna vasai is.
Az esetleges külső repedések is sok mindent elmondanak, hiszen helyük, méretük és irányuk is mind-mind másra utal.
Gyakori például az épület elrepedése a pincerésznél, amenynyiben az épület csak részben alápincézett.
A csatornalefolyó vagy járda hiányában az alap mellé folyik az esővíz, ez süllyedést okoz az épület sarkainál.
Sokszor lehet repedéseket látni az ablakok alatti falon, illetve a nyílászárók kiváltóinál.
n A pincétől a padlásig
A vizsgálódás következő fázisa, amikor a szakértő az épületet belülről veszi szemügyre. Megvizsgálja a teherhordó szerkezeteket, majd a válaszfalakat és a burkolatokat, amelyekből szintén fontos információt kaphat az épület koráról (ha a burkolat még eredeti). Lényeges adatokat tudhat meg a belső nyílászárók állapotából is. Gyakran találkozni penészfoltokkal a külső falakon, illetve a födémeken is. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy az épület nem kellően hőszigetelt, hőhidas.
A padlást mindig szemügyre kell venni, hiszen a faszerkezetű tetőzet gyakran elhanyagolt, rovar és gomba által károsított lehet. Ez rossz minőségű anyagok felhasználására utal. A bádogozást is alaposan ellenőrizni kell, mert a tetőtér beépítése esetén a fedélszerkezet, a cserépfedés, a bádogozás teljes cseréje jelentős költségekkel járhat.
Nem maradhat el a pinceszint megtekintése sem, mert az ott alkalmazott szerkezetekből, anyagokból is sok hasznos információt kaphatunk.
Az épület gépészeti vezetékeit igen nehéz vizsgálni, mert jelentős részük nem látható, beépített (vízcsövek, csatorna, vezetékek). A fűtési rendszer azonban jól tanulmányozható.
Lényeges kérdés, hogy az épület jogerős építési engedély alapján épült-e, továbbá hogy attól az építés során eltértek-e vagy sem. Nem elhanyagolható a használatbavételi engedély sem. Természetesen ezek a szempontok csak néhány éves épület esetében fontosak
A vizsgálat befejezését követően a szakértő értékeli a házat, és a látottak, valamint a vevő előzetes elképzelései alapján javaslatot tesz a vételre, illetve más ajánlat megfontolására.
Cserék és javítások
Ha a vétel mellett döntünk, néhány fontos szempontot célszerű figyelembe venni.
Egy 30-40 éves épületnél erősen valószínűsíthető, hogy külső falai, födéme nem felel meg a korszerű hőtechnikai követelményeknek, ezek utólagos hőszigetelése elkerülhetetlen.
Gépészeti vezetékei elavultak, javításra, felújításra szorulnak.
Többnyire a fűtés is korszerűtlen, feltehetően új fűtési rendszerben kell gondolkoznunk. Általában a külső nyílászárók cseréje mellett a belsőké is kívánatos, sőt a burkolatok sem maradhatnak ki a sorból. Amennyiben az épület alaprajzai, helyiségkapcsolatai sem nyerték el tetszésünket, akkor ezek átépítése is szükségessé válik. Ha még a tetőt is javítani kell, és az új héjalás, bádogozás, csatornázás sem elodázható, akkor ennek a költségeire is számítanunk kell. A lapostető szigetelésének felújítása ma már olyan elasztomer bitumenes lemezekkel történik, amelyek élettartama, időtállósága magasabb a korábbinál.
Ha a megvásárolt épület elnyerte tetszésünket és a fent említett átalakításra, felújításra sincs szükség, akkor elmondhatjuk, jó vételt csináltunk. Természetesen a tisztasági festést, mázolást, takarítást ekkor is el kell végeznünk, végeztetnünk.
n Bővítés, tetőtér-beépítés
Egy-egy régebbi ház megvétele után gyakran sor kerül a tetőtér beépítésére. Ehhez építész tervező bevonásával építési engedélyt kell kérnünk. Ha az épület faszerkezetű födémmel rendelkezik, a tetőtérben vizes helyiséget nem lehet kialakítani. Amennyiben mégis szeretnénk fürdőt, WC-t, konyhát kialakítani, akkor új, szilárd vasbeton födémet kell építeni.
Az esetlegesen bentmaradó fafödémnek az új vasbeton födémréteg alatti kiszellőztetését azonban meg kell oldani. Fontos szempont a lépcső megfelelő helyre történő elhelyezése, helyiségkapcsolata is.
A megvásárolt épület bővítése szintén építésiengedély-köteles. A tervek alapján kalkulációt készítünk a várható költségekről, majd célszerű több építési vállalkozótól is árajánlatot kérni.
Hozzászólások